A Krúdy-évforduló programjai: félszáz esemény hét városban

Hét város csaknem félszáz eseménnyel tiszteleg Krúdy Gyula emléke előtt az író születésének 125. és halálának 70. évfordulója alkalmából a jövő héttől kezdődően - tájékoztatta a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az MTI-t.

Dátum: 2003-10-09 07:44:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15669
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:55:28.506270, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A januárig tartó eseménysorozat legtöbb programjának Nyíregyháza, az író szülőhelye, és "választott városa", Budapest ad otthont - közölte Unger Zsolt sajtótitkár. Emellett Siófok, Balatonfüred, Veszprém, Várpalota és az író dédszüleinek faluja, a felvidéki Szécsénykovácsi lesz a programok helyszíne.

Az események sorában irodalmi és nyelvészeti konferenciák, vetélkedők, prózamondó versenyek és gasztronómiai programok egyaránt szerepelnek.

Nyíregyházán október 17-én országos prózamondó verseny lesz, majd Krúdy Gyula emlékére tart vándorgyűlést a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Az esemény keretében mutatják be Katona Béla: Az élő Krúdy című tanulmánykötetét.

Ugyanaznap este az író Szindbád című darabját játsszák a Móricz Zsigmond Színház kamaraszínházában, a Krúdy-színpadon, Horváth Csaba rendezésében.

Október 18-án megkoszorúzzák az emléktáblát Krúdy Gyula szülőházánál, kiállítás nyílik Krúdy és kora címmel a nyíregyházi Jósa András Múzeumban, majd ünnepi megemlékezés keretében felavatják

Varga Imre szobrászművész Krúdy-emlékművét a Bessenyei téren.

Nyíregyháza város képviselőtestülete október 21-én, Krúdy Gyula születése 125. évfordulójának napján ünnepi közgyűlést tart. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum október 19-én Krúdy-emléksétára várja az érdeklődőket "Szindbád utazásai" címmel, november 5-én pedig bemutatja az évforduló alkalmából megjelent köteteket.

Ezek között szerepel Bölcsics Márta és Csordás Lajos "Budapesti Krúdy-kalauz" című munkája, Fráter Zoltán "Krúdy Gyula" és "Krúdy világa" című könyve, valamint Kelecsényi László "Krúdy Gyula kézjegyei" című kötete.

Ugyancsak a PIM-ben, november 27-én tudományos emlékülést tartanak, december 3-án "Tanítható-e Krúdy?" címmel a Magyartanárok Egyesületével közösen vitaestet rendeznek.

A Vígszínház 2004 januárjában mutatja be A vörös postakocsi című darabot Tordy Géza rendezésében.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár óbudai könyvtára felveszi Krúdy Gyula nevét és emléktáblát avat október 20-án. Ezt követően tartják az író munkásságáról szóló könyvtári irodalmi játék eredményhirdetését, majd a Szentlélek térről a Kéhli vendéglőhöz áthelyezett Krúdy-szobor felavatását.

Balatonfüreden október 17-én koszorúzást tartanak Krúdy Gyula emléktáblájánál, majd Irodalom és gasztronómia címmel rendeznek estet.

Siófokon október 16-tól Krúdy-napokat rendeznek, amelynek keretében kiállítás nyílik az író nevét viselő szakközépiskola

tanulóinak alkotásaiból, megrendezik a Krúdy Gyula Országos Prózamondó Versenyt.

Várpalotán október 20-án bemutatják a Krúdy-kiskönyvtár új kötetét, Veszprémben pedig október 30-án emlékülést tartanak.

A szlovákiai Szécsénykovácsiban október 26-án koszorúzást rendeznek a dédszülők sírjánál, emellett emlékülést tartanak és Krúdy-illusztrációkból nyílik kiállítás.

Krúdy Gyula 1878. október 21-én Nyíregyházán született. Első novellája 15 éves korában látott napvilágot. Ettől kezdve írásait rendszeresen közölték különböző napilapok és folyóiratok. Még nem volt 20 éves, amikor első novelláskötete megjelent.

Szindbád-sorozatával, főként annak első kötetével, A vörös postakocsival óriási közönségsikert aratott. Írásai alapján készült a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása, a Huszárik Zoltán által rendezett Szindbád.

Az 1933. május 12-én Budapesten elhunyt Krúdy Gyula több mint 60 regényt, mintegy háromezer elbeszélést, több száz ifjúsági elbeszélést, 7 színdarabot és több ezer cikket írt.

A huszadik századi magyar próza egyik megújítója a legegyszerűbb, ősi elemekből és érzelmekből építkező író - olvasható az évfordulós eseményeket felsorakoztató programfüzetben.

Fráter Zoltán irodalomtörténész előszavában kiemeli, hogy Krúdy Gyula az emberi élet alapkérdéseit feszegeti: a születés, a szerelem, a halál költője.

"Híveit lebilincseli a soraiból áradó szecessziós álomvilág ködös-komótos hangulata. A lassú élet kultusza" - írta.

MTI - fidesz.hu