A belgáknak egyre jobb

Tovább javult a belgák életszínvonala - ez tűnik ki a brüsszeli statisztikai hivatal jelentéséből, amelyet a csütörtöki belgiumi lapok hoztak nyilvánosságra. A 2002-es jövedelembevallások szerint az egy főre jutó átlagos nettó adóalap 2001-ben 3,4 százalékkal volt magasabb Belgiumban, mint az előző évben. Ha figyelembe vesszük a 2,5 százalékos inflációt, a reáljövedelmek növekedése akkor is 0,9 százalékos.

Dátum: 2003-10-09 14:22:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15688
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:55:34.149082, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az egy főre jutó átlagos adóalap Belgium egészét tekintve 24692 euró volt. Az adatokból látható, hogy a már évtizedek óta tartó folyamatok tovább élnek, azaz az ország északnyugati fele, Flandria jobban gyarapodott (3,8 százalékos növekedés), mint a délkeleti, franciaajkú lakosság lakta Vallónia (2,7 százalékos bővülés.) A konkrét adatok is jobbak a flamandoknál (egy főre 25565 euró jutott), mint a vallonoknál (23265 euró).

Ugyanakkor az ország leggyorsabban gyarapodó tartománya érdekes módon egy vallon terület, Luxembourg (ez nem azonos a hasonló nevű, Belgiummal szomszédos nagyhercegséggel): itt 7,4 százalékos volt az egy főre jutó átlagos nettó adóalap bővülése 2000 és 2001 között. A leggazdagabb tartomány egyébként Brüsszel déli körzete, a Brabant-Vallon: itt átlagosan 29509 eurós volt ez az adat.

Egyébként a gazdagodással párhuzamosan egy másik, korántsem ilyen kedvező folyamat is megfigyelhető Belgiumban: nőnek a társadalom gazdagabb és szegényebb részei közötti különbségek. 138 belga településen egyenesen csökkent az egy főre jutó nettó adóalap, s ezek a települések főleg a franciaajkú lakosság lakta körzetekben, Mons, illetve Charleroi környékén találhatók.

MTI - fidesz.hu