Elbocsátások a Vértesi Erőműnél

Gáztüzelésűre állítja át a bánhidai és a tatabányai erőművét a privatizáció küszöbén álló Vértesi Erőmű Rt. A teljesítmény duplázódik, ám ezer alkalmazott munkája fölöslegessé válik.

Dátum: 2003-10-11 15:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15776
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:56:00.863969, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A küszöbönálló privatizáció jelentős változásokat hoz a Vértesi Erőmű Rt.-nél (Vért). A tervezett fejlesztések eredményeképpen a társaság megkétszerezné jelenlegi mintegy 370 megawattos teljesítményét - mondta a Népszabadság érdeklődésére Vas László vezérigazgató. A Vért három erőműve ma még szénnel működik, kettőt azonban - a bánhidait és a tatabányait - gázüzeműre állítanak át. A tervek szerint a harmadik, az oroszlányi erőmű széntüzelésű marad, de a hatékonyság növelésére ezt is kiegészítő gázturbinával látnák el.

A társaság két szénbányája közül a mányi bányát jövőre bezárják, a márkushegyi azonban legalább tíz évig termel még. A bányabezárás és a két erőmű átalakítása miatt várhatóan ezer munkahely szűnik meg a négyezer dolgozót foglalkoztató Vértnél.

A Vértesi Erőmű Rt.-t a Kapolyi László volt ipari miniszter nevével fémjelzett Vértesi Energia Befektetési és Fejlesztő Kft. vásárolja meg. A vevő valamivel több mint hárommilliárd forintot fizet a cégért. A leendő tulajdonos vállalta, hogy 2014-ig működteti a Vértes Erőművet, és végrehajtja a szükséges fejlesztéseket. A privatizációs szerződés aláírását október elsejére ígérték, azonban - az egyeztető tárgyalások elhúzódása miatt - erre még nem került sor.

A privatizáció számos változást hoz a cégnél. A legfontosabb, hogy a korábban bezárásra ítélt bánhidai erőmű - amely a korábbi tervek szerint 2003. decemberében végleg leállt volna - gáztüzeléssel tovább működik. A szenes erőművek üzemelésére megállapított környezetvédelmi moratórium 2004. december végén jár le, az új tulajdonos eddig az időpontig működtetné a széntüzelésű kazánokat. A leállítás után átépítik az üzemet, s egy, az orosz államadósság törlesztéseként érkező 170 megawattos gázturbinát szerelnek fel. Az elképzelések szerint meghagyják a hagyományos gőzturbinát is, a gőzt azonban - szén helyett - a gázturbina kipufogógázainak hőjével állítják elő. Az átépítés várhatóan két évet vesz igénybe, azt követően viszont a jelenleg 100 megawattos erőmű 270 megawattos teljesítményre lesz képes. Bánhidán ma még a mányi bánya szenét égetik el. A bánya azonban a szénkészlet kimerülése miatt jövő márciusban befejezi a termelését, a decemberig hátralévő időben a már felhalmozott szénkészletet használja majd fel az erőmű.

A tatabányai fűtőerőmű szénnel és olajjal üzemel, 2004 végén azonban a széntüzelést itt is be kell fejezni. A távfűtést is biztosító erőművet gáz- és olajüzeművé alakítják át. A Vértesi Erőmű Rt. a Magyar Villamos Művekkel közösen egy társaságot hoz létre a fűtőerőmű működtetésére, a Vért a tovább működő berendezéseket apportálja, az MVM pedig a 4,6 milliárdos beruházáshoz szükséges forrást biztosítja.

A társaság legnagyobb, Oroszlány határában található erőművét a jövőben is szénnel fűtik majd, de a hatékonyság növelésére előtét-gázturbinát építenek be. A vezérigazgató szerint erre azért van szükség, mert a jelenlegi technológiával nem lehet árban versenyképes villamos energiát előállítani. Az erőműben a két éve több mint húszmilliárdos költséggel meghirdetett retrofit program - amely a füstgáztisztító kéntelenítő megépítéséből, a létesítmény élettartamát meghoszszabbító beruházásokból és az erőművet kiszolgáló márkushegyi bánya fejlesztéséből áll - hatvan százalékban megvalósult, de a beruházásokat már az új tulajdonosnak kell befejeznie. Vas László nem kívánta közölni, mennyi pénzre lesz szükség az erőmű átalakításához, de azt elmondta, hogy az oroszlányi létesítmény a kiegészítő berendezések megépítéséig veszteségesen fog üzemelni. Új problémát jelent, hogy a parlament elé benyújtott, a környezetterhelési díj bevezetésére vonatkozó javaslat 2004-re 2,5 milliárd forint büntetést ró a társaságra, amely jelenleg is mintegy egymilliárd forint környezetvédelmi bírságot fizet.

Népszabadság