Alkotmányos jogaikban korlátozott bírák

Át kell tekinteni a harmadik hatalmi ág kommunikációs stratégiáját — többek között erről is szó volt az ítélőtáblai és megyei bírósági elnökök tegnap, Gyulán befejeződött háromnapos országos tanácskozásán. Dr. Lomnici Zoltán, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, vizsgálták, hogy az a magyar jogszabály, miszerint bíró nem nyilatkozhat, mennyiben eurokonform és mennyiben érinti az alkotmányos jogokat.

Dátum: 2003-10-13 13:52:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15829
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:56:17.588084, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

E kérdésben nem volt teljes a konszenzus, és hatályos jogszabályról lévén szó, nem is igazán foglalhattak róla állást, de dr. Lomnici Zoltán úgy véli, hogy a bírósági törvényben számos olyan, alapvető alkotmányos jogot korlátozó rendelkezés van, amely az Európai Unió országaiban nem tapasztalható. Nem nyilatkozhat a bíró például sem folyamatban lévő, sem folyamatban volt ügyről. Így a Martinovics-féle összeesküvés vésztörvényszékének a peréről ma magyar bíró nem nyilatkozhat. Ez egyedülálló. A bíró nem folytathat politikai tevékenységet, nem lehet pártnak a tagja, melyet a legtöbb nyugat-európai országban törvény nem zár ki. A bírónak nincs sztrájk- és tüntetési joga. Olaszországban viszont tüntettek a bírák, Ausztriában is volt nemrégiben demonstráció, mindkettő eredménnyel zárult. Alapvető alkotmányos jogot még törvény sem korlátozhat. Amikor majd e rendelkezéseket felülvizsgálják, dönteni kell, indokolt-e a fenntartásuk. Kanadában például bizottság dönt a bírák béréről, melyet a parlament automatikusan elfogad. Abban egységes volt az álláspont, hogy helyesnek tartják a szóvivői rendszert, hiszen nem várható el a bírótól, hogy nyilatkozzon. A helyes megoldás azonban az lenne, hogy ne törvény tiltsa ezt, hanem például az Országos Igazságszolgáltatási Tanács rendelkezzen róla. A társadalom tájékoztatása érdekében a legtöbb bíróságnak már van honlapja, így a Legfelsőbb Bíróságnak is, amely rövidesen nyílt napot tart. A bírósági vezetők az igényelt költségvetésük támogatására felkérik a parlamenti pártokat és valamennyi országgyűlési képviselőt. Ez az első alkalom, hogy a bíróság, mint harmadik hatalmi ág és a parlament, mint másik hatalmi ág költségvetési kérdéseikről közösen dönt.

Szőke Margit, Békés Megyei Hírlap, 2003. október. 13.