A leendő uniós tagországok fiataljai konzervatívabbak
Az Európai Unióhoz jövőre csatlakozó tíz ország fiataljai erősen Európa-pártiak, de meglehetősen konzervatív nézeteket vallanak nyugati társaikhoz képest társadalmi kérdésekben: 47 százalékuk helyesli például a halálbüntetést, amit a tizenötök fiataljainak csak 27 százaléka pártol - derül az Eurobarométer uniós közvélemény-kutató intézetnek a két országcsoport fiatalságának mentalitását összehasonlító, frissen közzétett felméréséből.
Dátum: 2003-10-14 08:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=15874
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:56:31.744966, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A nyugati 61 százalékkal szemben Keleten a fiatalok 66 százaléka helyeselné például a kötelező AIDS-szűrés bevezetését. A kelet-közép-európai országok fiataljainak igen nagy hányada, 74 százaléka támogatná a pedofilok kötelező orvosi "kezelését". Kevésbé liberálisok az "új európai fiatalok" az eutanázia kérdésében is: csak 39 százalékuk fogadja el a kegyes halál gondolatát, míg a meglévő tagországokban 54 százalékos az eutanázia támogatottsága a fiatalok körében. A leendő kelet-európai tagországok ifjúsága ugyanakkor nem veti meg az érzékiséget: 79 százalékuk helyesli a házasság előtti szexet, bár ez is némi konzervativizmust árul el, mert Nyugaton az arány 88 százalék. Jóval maradibbak a kelet-európai fiatalok a homoszexualitás megítélésében: míg a nyugat-európai tagországok fiataljainak 59 százaléka helyesli az azonos neműek házasságának engedélyezését, Keleten ez az arány csak 38 százalék. Még mélyebbre, 27 százalékra esik a támogatók aránya, ha a statisztikába bevonjuk három későbbi tagjelölt, Románia, Bulgária és Törökország adatait is. Hasonló különbség mutatkozik a meleg párok örökbefogadási jogának kérdésében is: a tizenöt tagországban 41, az új tagországokban csak 20 százalék a helyeslők aránya a fiatalság körében. A felmérés szerint a tagjelölt országok fiataljainak kétharmad hisz abban, hogy az uniós tagság az életszínvonal javulását hozza el tíz évben belül, míg a meglévő tagországokban csak 25 százalék az ebben bízó fiatalok aránya. Az Eurobarométer felmérése szerint a jövőre csatlakozó országok fiatalságának 47 százaléka bízik abban, hogy az uniós tagság több munkalehetőséget kínál majd, míg a jelenlegi EU-ban csak 28 százalék a hasonló arány. A felmérésből kiderül az is, hogy az "új európai fiatalok" kedvelik a technikát, főleg a mobiltelefont és a számítógépet. A leendő tagországok fiataljai nagyobb arányban használják a számítógépet (63 százalék, szemben a nyugati 56 százalékkal), az internetet (50 kontra 37 százalék) és az elektronikus postát (34 kontra 31 százalék). A leggyakrabban használt technika mindkét országcsoport esetében a mobiltelefon, amelynek terén azonban a nyugatiak valamivel előrébb járnak: 80 százalékuknak van maroktelefonja, szembeni a kelet-európaiak 75 százalékával. A leendő tagországok fiatalságának fő időtöltése a tv-nézés (69 százalék), a zenehallgatás (66 százalék) és a barátokkal való együttlét (74 százalék). Míg ez utóbbi adat megegyezik a két országcsoportban, a meglévő 15 tagországban a fiatalok 80 százalékának fő időtöltése a tévézés és 77 százalékának a zenehallgatás). Az új tagországok fiataljai többet olvasnak, viszont ritkábban mennek moziba, színházba és koncertre, mint nyugati társaik - derül ki az ANSA és az EFE által ismertetett jelentésből. Ami a háztartási munkát illeti, a kelet-európai fiatalok messze lekörözik nyugati kortársaikat: míg a nyugati fiataloknak csak 25 százaléka segít be szüleinek a házi munkába, a keletieknek 51 százaléka veszi ki részét a főzésből, takarításból vagy kertgondozásból. A 2004. májusától csatlakozó tíz ország fiataljainak nagy többsége, 81 százaléka számára az uniós állampolgárság legfőbb előnye, hogy bárhol az unió területén munkát vállalhatnak. Nyugaton csak a fiatalok 57 százaléka számára elsődleges szempont ez. A kelet-európai fiatalok számára alapvető fontosságú előnye az uniós tagságnak a megnövekvő mozgásszabadság: 67 százalékuk fontosnak tartja, hogy európai állampolgárként bárhol letelepedhet, 78 százaléka pedig jelentősnek tartja azt a lehetőséget, hogy bárhol tanulmányokat folytathat. A régi és új tagországokban hasonló azoknak a fiataloknak az aránya, akik késleltetik kirepülésüket a családi fészekből: Nyugaton 67, Keleten 68 százalék ezek aránya. Az ok egy és ugyanaz az Eurobarométer oknyomozó felmérése szerint: az elköltözéshez szükséges anyagi eszközök hiánya.
MTI - fidesz.hu