II. János Pál kilencedjére nevez ki bíborosokat
Kilencedik alkalommal hívta össze a konzisztóriumot a pápaságának negyedszázados jubileumát ünneplő II. János Pál, aki kedden a Szent Péter téren 30 új kardinálisnak - köztük Erdő Péter esztergom-budapesti érseknek, Magyarország 82. prímásának - helyezi a fejére a bíborosi birétumot.
Dátum: 2003-10-21 09:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16212
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:58:14.988085, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A katolikus egyházfő szeptember 28-án 31 új bíborost nevezett ki, de egynek a nevét nem közölte, hanem "in pectore" - szívébe zártan - "kreálta" (utóbbi csak nevének kihirdetése után élhet a bíborosi jogokkal). A bíboroskreáció, a "teremtés" kifejezés azt jelzi, hogy a pápa teljesen szabad a kardinálisok kinevezésében, akik a bíborosi testület, a konzisztórium előtt kihirdetett határozattal emelkednek erre az egyházi méltóságra. A bíborosi testületben - amely a pápa tanácsadó, segítő testülete - a 80 évnél fiatalabbaknak van szavazati joguk, ami különösen akkor válik jelentőssé, ha az egyházfő halálával a konzisztórium konklávévá, pápaválasztó testületté alakul át. A keddi új kinevezésekkel 135-re emelkedik a pápaválasztói joggal rendelkező - s egyben választható - bíborosok száma, köztük legfiatalabbként ott van az 1952-ben született Erdő Péter, illetve a 76 éves Paskai László előző prímás. A múlt hét szerdája óta vesznek részt a jubileumi vatikáni programokon, s várhatóan csütörtökig maradnak Rómában. Az új bíborosok között 26 szavazati joggal rendelkező van, s így a pápaválasztói testület létszáma - amely általában 120 fő körül mozog - 135 főre emelkedik, míg a bíborosi összlétszám 194 fő lesz (59 idős bíboros már nem vehet részt egy esetleges pápaválasztáson a Sixtus-kápolnában). A megrendült egészségű, 83 esztendős pápa - aki gyakorlatilag mozgásképtelen, nagy nehézségek árán artikulál, Parkinson-kórban szenved, s bélrendszeri és ízületi panaszok is kínozzák - így már egyértelműen az utódlás kérdésére gondolva nevezte ki az új bíborosokat, akik között elemzők szerint csak hét olyan van, aki kifejezetten a konzervatív doktrínák híve (a konzisztóriumban egyébként csak öt olyan kardinális maradt, akiket az előző pápák emeltek erre a méltóságra). A választójoggal rendelkező bíborosok legnagyobb "frakciója" az európai 62 fővel, s közülük 23 olasz. A konzisztórium 194 bíborosa 69 országot képvisel, köztük 101 európai, 29 latin-amerikai, 23 észak-amerikai, 18-18 ázsiai, illetve afrikai, továbbá öt óceániai. Az európai túlsúly így egyértelmű, de az egymilliárdnyira becsült katolikus hívek többsége már nem az öreg kontinensen él, így adott esetben a pápaválasztóknak erre a tényre is tekintettel kell lenniük. Legutóbb 2001 februárjában volt bíborosavatás, akkor a katolikus egyház történetének legnagyobb konzisztóriumán II. János Pál pápa 44 egyházi személyiséget emelt a kardinálisok sorába. Az előző konzisztórium óta eltelt több mint két év során 20 bíboros hunyt el, és 16-an töltötték be 80. életévüket. A keddi nyilvános konzisztórium keretében II. János Pál átadja az esküt tevő s az egyházfő elé térdeplő bíborosoknak a bíbor fejfedőt, amelynek színe azt jelképezi, hogy az egyházat az utolsó csepp vérükig védelmezik. Az avatási szertartás a hagyományok szerint, egyszerű igeliturgia keretében történik, amelynek lényege az az imádság, amellyel a pápa nevén szólítja a bíborosjelölteket, és ezzel bíborossá "kreálja" őket. Az új bíboros egyike mond köszöntő szavakat, majd homíliájában a pápa a bíborosi szolgálat lényegéről szól. A pápa minden bíborosnak átnyújtja a bíborosi kreálás bulláját, és békecsókot vált velük. A nyilvános konzisztórium a pápa apostoli áldásával ért véget. A szerda délelőtti - ugyancsak Szent Péter téri - mise keretében az új kardinálisok másik hatalmi jelképét, a gyűrűt adja át a pápa, aki azon a napon ünnepli majd hivatalba lépésének negyedszázados évfordulóját.
MTI - fidesz.hu