Robertson: többet kell költeni katonai célokra
Nem lehet az Európai Uniót úgy erősíteni, hogy azzal a NATO-t gyengítjük. Arra van szükség, hogy mindkét szervezet erős és egészséges legyen, s kész legyen az együttműködésre - jelentette ki George Robertson NATO-főtitkár egy belgiumi tanácskozáson mondott beszédében.
Dátum: 2003-10-22 12:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16283
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:58:37.051856, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A tisztségéből év végén távozó brit politikus hangsúlyozta, hogy a NATO és az EU már ma is számtalan területen együttműködik (példa erre a Balkán), s ennek így is kell folytatódnia. A NATO támogatja az unió katonai erejének bővítését, az önálló beavatkozási képesség megteremtését: nem véletlen, hogy a két szervezet megállapodása értelmében az EU saját katonai vállalkozásaihoz használhatja a NATO szervezetét és eszközeit, azaz parancsnokságait, kémműholdjait, szállító repülőgépeit. Éppen ezért nem szabad az amúgy is korlátozott erőforrásokat elpocsékolni, párhuzamos struktúrákat kiépíteni az EU-ban - mutatott rá Robertson, arra az elmúlt hetekben felerősödött vitára célozva, hogy létrehozzanak-e az EU-n belül egy saját katonai parancsnokságot az esetleges katonai akciók tervezésére, irányítására.
A NATO új típusú stratégiai kihívások előtt áll - hangsúlyozta a főtitkár. "A hidegháborúban hadseregeink megtehették, hogy az észak-német síkságon állva várják az ellenfelet, aki végül nem jött. Akkor működött az elrettentés. Ma viszont már nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust. Ha otthon ülünk, s várjuk a terroristákat, a vegyi vagy biológiai fegyverrel rendelkező diktátort, akkor biztosak lehetünk benne, hogy jönni is fognak. Gondoljuk csak el, mi történt volna Európában, ha a NATO nem avatkozik be Boszniában vagy Koszovóban?" - tette fel a kérdést Robertson.
Ugyanakkor figyelmeztetett: ahhoz, hogy a NATO megfelelően reagálni tudjon az új kihívásokra, a tagországoknak modernizálniuk kell haderejüket. "Habár 1,4 millió katona szolgál a NATO európai tagállamainak és Kanadának a lobogói alatt, s ide lehet számítani további egymillió tartalékost is, ennek túlnyomó többsége egyszerűen nem felhasználható azokra a feladatokra, amelyekkel a NATO ma szembesül" - mutatott rá. "Ennek okai sokrétűek. Egyes országokban elavult törvényi vagy alkotmányos szabályok korlátozzák, hogy hol vethetik be haderejüket - különösen, ha ez a haderő sorkötelesekből áll. Más országok nem rendelkeznek a csapatok távoli területeken való telepítésének, s ottani ellátásának képességeivel. Megint mások azzal érvelnek, hogy nincs elég pénzük erre - avagy a kormányokban egyszerűen nincs meg az a politikai elszántság, hogy egy ilyen lépés mellett érveljenek a parlament és a közvélemény előtt. Mindennek az az eredménye, hogy az elvileg rendelkezésre álló 1,4 millió katonából csak mintegy 250 ezer bevethető. S ma, amikor már mintegy 80 ezer európai és kanadai teljesít szolgálatot a Balkánon, Afganisztánban és Irakban, sok kormány érvel azzal, hogy immár nem tud többet nyújtani" - elemezte a helyzetet a NATO-főtitkár.
Robertson szerint van néhány elismerésre méltó kivétel: ilyen Franciaország, Norvégia, Hollandia, Nagy-Britannia és Kanada, amelyek erejüket megfeszítve nagy szerepet játszanak a stabilitás megőrzésében a világ különböző pontjain. Más országok viszont - s itt Belgiumot említette, amely az önálló európai katonai struktúrák létrehozásának egyik élharcosa - "sokkal kevesebbet tesznek" - szögezte le.
MTI - fidesz.hu