Románia: Mádl-interjú a Krónikában
Magyarország jövőre az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, s bár Romániának erre még várnia kell, nem változik a két ország viszonyának stratégiai, partneri jellege - fejti ki Mádl Ferenc köztársasági elnök a Krónika pénteki számában megjelent interjújában.
Dátum: 2003-10-24 11:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16330
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:58:51.493076, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A kolozsvári napilap abból az alkalomból szólaltatta meg Mádl Ferencet, hogy a magyar államfő a hétvégén megkezdi háromnapos erdélyi látogatását. A kétoldalú kapcsolatokat és az európai integrációt érintő kérdésre válaszolva az elnök megállapítja: a XXI. század elején Magyarország és Románia a társadalmi és gazdasági modernizáció összetett feladataival birkózik, ezek megoldása gyakran komoly áldozatokat követel, és a politikai vezető réteg konszenzuson alapuló összefogását, koncentrált erőfeszítését igényli.
A felvetődő problémák hatékony kezeléséhez azonban kevés az adott állam belső erőinek egyesítése, s még ennél is kevesebb csupán a többség támogatásának igénylése - folytatja fejtegetését az interjúalany, aki szerint az utóbbi évtized talán legfontosabb tanulsága, hogy csak hasonló értékrendet valló államok közösségében, stabil és prosperáló térségben lehet igazán sikeres az egyes országok felemelkedése.
Magyarországnak először a szomszédaival kell "integrálódnia", hiszen ha ez sem sikerül, hiú ábránd marad, hogy egy szélesebb együttműködésbe lehessen bekapcsolódni - véli Mádl Ferenc. Emlékeztet: Magyarország jövőre az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Romániának ugyan várnia kell még erre, de ettől még nem változik a két ország viszonyának stratégiai, partneri jellege - fűzi hozzá. Mádl szerint az együtt fölemelkedő közép- és délkelet-európai régiónak egymásra épülő regionális, szubregionális és kétoldalú együttműködési formák színes mozaikjaként kell összeállnia.
A vasárnap kezdődő erdélyi útjával kapcsolatban Mádl Ferenc utal arra, hogy egy évvel ezelőtt járt hivatalos állami látogatáson Romániában. Mostani látogatása nem hivatalos. Mint mondta, államfői ténykedése egyik sarokkövének a kisebbségi ügyek fokozott figyelemmel kísérését tekinti, ez vonatkozik a magyarországi kisebbségek és a határon túl élő magyarok életére egyaránt.
A Krónika munkatársa felidézi, hogy Mádl Ferenc korábban levelet intézett Ion Iliescu román elnökhöz az Aradon újraállítandó Szabadság-szobor ügyében. Kudarcnak érzi-e, hogy közbenjárása ellenére sem sikerült felállítani a szoborcsoportot? - hangzik a lap kérdése, amelyre válaszként a köztársasági elnök utal az 184849-es polgári forradalom és szabadságharcra, amely szerinte az összeurópai demokratizálódási folyamat fontos része volt. Az akkori forradalmi mozgalmak a modern kori demokratikus értékrendért és az emberi szabadságjogokért indultak.
Az aradi tizenhárom tábornok ennek a mozgalomnak volt a vértanúja, ezért áldozta fel az életét, többen közülük nem is a magyart tekintették anyanyelvüknek - emlékeztetett Mádl Ferenc, aki ezzel kapcsolatban felidézte tavalyi törökországi látogatását. Elmondja: török kollégája akkor elismerően szóba hozta, hogy Magyarországon mennyi emlékmű kapcsolódik a török hódításhoz, aminek - jegyzi meg az interjúban Mádl Ferenc - Magyarország szenvedő alanya volt. "E szobrok, emlékhelyek létét én mindig is természetesnek vettem, s addig ÍcsakÍ mint kulturális, történelmi műemlékekre tekintettem rájuk. Olyanokra, amelyek közös történelmünknek, közös múltunknak állítanak emléket" - mondja a magyar államfő, hangsúlyozva, hogy az egész térségben támogatni kell a megbékélést. Ez áll összhangban azzal a szemlélettel, amelyet az Európai Unió is magáénak vall. "Mindezek tükrében nem a saját kudarcomnak érzem a szoborcsoport felállításának megakadályozását" szögezi le Mádl Ferenc.
A magyar államelnök az interjúban nem kíván állást foglalni a székelyföldi autonómiatörekvések témájában, mivel azt romániai belpolitikai kérdésnek tekinti. Meggyőződése ugyanakkor, hogy a romániai magyarság szervezetei ugyanazt a célt tartják szem előtt, vagyis a magyar közösség boldogulását. Ez esetben természetesnek kell venni, hogy a cél eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politizálás részleteiben lehetnek eltérő vélemények - állapítja meg Mádl Ferenc.
MTI - fidesz.hu