Megalakult a Székely Nemzeti Tanács

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem kíván a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alternatívája lenni - hangzott el vasárnap Sepsiszentgyörgyön a civil szerveződésként közfelkiáltással létrehívott testület alakuló ülésén.

Dátum: 2003-10-26 21:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16369
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:59:03.295773, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az SzNT alakuló ülése abban a teremben zajlott le, amelyben 1848-ban a székelyek képviselői az önvédelmi harc mellett döntöttek.

Az ülésre a mintegy ötszáz székelyföldi helységből Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye 97 településének képviseletében több mint kétszáz küldött érkezett, hogy a helyi és a széki székely tanácsok megalakulása után létre hívják a Székely Nemzeti Tanácsot, megválasszák tisztikarát és elfogadják működési szabályzatát. A 97 küldött között néhányan a moldovai Bákó megye csángó településeiről érkeztek.

A nyolc történelmi székely székből hétben - a kézdi, az orbai, a sepsi, a marosi,a gyergyói, a székelyudvarhelyi és a bardóci-miklósvári székben - alakult meg a széki székely nemzeti tanács, Csíkszéken csak három településen alakult meg a helyi testület.

A küldöttek közfelkiáltással fogadták el a Székely Nemzeti Tanács szabályzatát és választották meg a tanács elnökét, Csapó József egykori RMDSZ-szenátort, akit az alakuló ülés közképviseleti joggal ruházott fel.

A széki elnökök javaslatára Csapó József előterjesztette a tíz alelnöki és a három jegyzői tisztségre javasolt jelöltek névsorát. Az előterjesztett személyi javaslatok elfogadása után az önmagát megalakultnak nyilvánított Székely Nemzeti Tanács határozatot fogadott el a székely székek önigazgatásáról, a Székelyföld autonómiájáról. A testület ugyanakkor határozatot fogadott el a Székelyföld autonómia statútumának véglegesítéséről és Románia parlamentje elé terjesztéséről. A határozat leszögezi: a Székelyföld autonómiáját a demokratikus jogállamokra jellemző eszközökkel, az Európa Tanács 2003/1334. sz. határozatában feltüntetett módon, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárások révén kívánják elnyerni.

A küldöttek kiáltványt fogadtak el az önkormányzati törekvések támogatásáról is.

Csapó József elnök javaslatára a küldöttek nyilatkozatot fogadtak el arról, hogy a Székely Nemzeti Tanács kéri a magyar Országgyűléstől és a magyar kormánytól "a nemzeti hovatartozás alapján igényelhető kettős állampolgárságot".

Az SZNT munkálatait köszöntötte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács soros ügyvivője, Szilágyi Zsolt, Bihar megye RMDSZ parlamenti képviselője. Beszédében emlékeztetett az 1918 decemberében megfogalmazott román ígéretekre. Az autonómia megvalósítását reális elképzelésnek nevezte, de - mint mondta - ehhez összefogásra van szükség.

"Az autonómia nemzetpolitikai célkitűzés, nem szabad hogy a napi politika martalékává váljon" - hangsúlyozta.

A jövő évi romániai helyhatósági választásokon indulni kívánó Magyar Polgári Szövetség nevében Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere beszélt, majd a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Király Zoltán ígérte az álatala képviselt szervezet támogatását, majd Rákóczi-zászlót adott át az MVSZ nevében a szervezőknek.

Orbán Viktor volt magyar kormányfő üzenetét Szász Jenő ismertette. Üzenetben köszöntötte a testületet Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Eva Maria Barki bécsi emberjogi aktivista, Zabolai Csekme Éva genfi nemzetközi jogász és Fejes Anzelm Rudolf premontrei főapát.

Az SZNT alakuló ülésén mondott záróbeszédében Csapó József elnök hangsúlyozta, hogy a területi autonómia a Székelyföld minden polgárának hasznára kell hogy legyen.

A sepsiszentgyörgyi alakuló ülés az SZNT tagjainak fogadalomtételével és a Himnusz eléneklésével zárult.

"A Székely Nemzeti Tanács nem kíván az RMDSZ alternatívája lenni" - hangsúlyozta az ülés után tartott sajtótájékoztatóján Csapó József elnök. Az SZNT egyetlen célt követ: sürgetni demokratikus úton a Székelyföld autonómiáját - mondta.

Egy kérdésre válaszolva Csapó József kifejtette, hogy a helyi románsággal állandó konzultációra van szükség. "Csak a kölcsönös tiszteletre alapozva oldhatjuk meg közös gondjainkat" - hangsúlyozta az SZNT elnöke.

MTI - fidesz.hu