Szigorú megrovás Eötvös Pálnak a MÚOSZ-tól

A MÚOSZ Etikai Bizottságának eljáró tanácsa megállapította, s október 17-i határozatában írásba foglalta, hogy Eötvös Pál, a Népszabadság elnöke és főszerkesztője a lap szeptember 15-i számában megjelentetett "Teller Ede posztumusz üzenete" című írással súlyosan megsértette az újságírói etikai kódexnek az újságírói felelősségre, a személyiségi jog védelmére, valamint a valósághű tájékoztatásra és a lelkiismeretességre vonatkozó szabályait. Az eljáró tanács a súlyos etikai vétség miatt Eötvös Pált szigorú megrovás etikai büntetésben részesíti.

Dátum: 2003-10-27 12:47:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16387
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:59:08.723362, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A MÚOSZ Etikai Bizottsága Halász János, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettese panaszára hozta határozatát, melyet a sajtónak és a Magyar Távirati Irodának is megküldött.

A határozatban az eljáró tanács megállapítja, "hogy Eötvös Pál, a Népszabadság elnöke és főszerkesztője a lap szeptember 15-i számában megjelentetett "Teller Ede posztumusz üzenete" című írással súlyosan megsértette az újságírói etikai kódexnek az újságírói felelősségre, a személyiségi jog védelmére, valamint a valósághű tájékoztatásra és a lelkiismeretességre vonatkozó szabályait. Az eljáró tanács a súlyos etikai vétség miatt Eötvös Pált szigorú megrovás etikai büntetésben részesíti."

Az indoklás 3. pontjában az eljáró tanács kijelenti:

"A/ (...)Az újságírói etikai kódex szerint semmi sem indokolhatja, hogy a felelős szerkesztők ellenőrizhetetlen, a valóságnak meg nem felelő információkat közöljenek, hogy az érintett személyek személyiségi jogai sérüljenek.

Az írás születésének a nyilvánosság előtt ismertté vált tényei közül több is azt a látszatot kelthette, hogy az üzenet Teller Edétől származik. Ezek ellenére - figyelemmel a professzor úr korábbi megnyilvánulásaira - a szerkesztőség csak a hiteles, Teller Ede által aláírt dokumentumot jelenthette volna meg. Nem ez történt, a szükséges és indokolt fokozott ellenőrzés elmaradt.

Nem véletlen, sokan (Teller Ede korábbi nyilatkozatait ismerők) azonnal kétségbe vonták az üzenet hitelességét. Az eljáró tanács szerint a szerkesztőség ezekre a véleményekre is hibásan reagált, amikor a közvetett bizonyítékokra hivatkozva másnap is a dokumentum valódiságát állította. Célszerű lett volna az észrevételeket is nagyobb felelősséggel és alaposabb utánajárással, lelkiismeretességgel vizsgálni.

B/ Sérült az újságírói etikai kódex azzal is, hogy a szerkesztőség Teller Edének tulajdonított olyasmit, amit ő bizonyíthatóan nem mondott, illetve nem írt. (3. § 2. pont) Súlyosbítja az etikai vétség elkövetését az is, hogy a kifogásolt magatartás a professzor halála után történt.

C/ Az etikai kódex szerint a szerkesztő szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni. (4. § 1. pont) (...)

Dr. Teller Ede 2003. szeptember 10-én halt meg. Az üzenet 15-én jelent meg a lapban. Szeptember 17-én pedig már a Népszabadság közli, hogy "Nem hiteles a Teller-levél". Teller Ede posztumusz üzenetének ellenőrzése (értékelése) csak a megjelentetés után történt meg.

Dr. Simits István [a Népszabadság szerkesztőségének jogi képviselője - fidesz.hu] azt írja, hogy a szerkesztőséget "megvezették". Ezzel kapcsolatban az eljáró tanácsnak az a véleménye, hogy "megvezetni" csak azt lehet, aki hagyja magát, vagy könnyelműen, gondatlanul jár el. Az lehetséges, hogy a napilap is az ügy sértettje, de ennek oka elsősorban és alapvetően a szerkesztőség munkájában, illetve az ügyben illetékes felelős vezetők magatartásában kereshető.

Az eljáró tanács a rendelkezésére álló adatok alapján csak a lap főszerkesztőjének a felelősségét tudta értékelni és megállapítani.

D/ Az eljáró tanács megítélése szerint hibázott a szerkesztőség, ezért etikai felelősség terheli a főszerkesztőt mint elsőszámú vezetőt, aki végül is az egész szerkesztőség szakmai és erkölcsi megítéléséért felelősséggel tartozik. (...)

5. Az eljáró tanács nem vizsgálta, az eljárási szabályzat szerint nem is vizsgálhatta Zeley László nyugdíjas újságírónak az ügyben játszott szerepét. A tanács egyetért az Etikai Együttműködési Testületnek a Teller-levélről kiadott állásfoglalásával, amelyben megállapította, hogy Zeley László - a "posztumusz levél" előállításával - súlyosan megsértette az európai és hazai sajtóetikai szabályokat. Zeley László egyetlen hazai újságíró szervezetnek sem tagja. (...)"

Budapest, 2003. október 17.