Túl sok kábítószert fogyasztanak az európaiak
Az Európai Unió országaiban minden ötödik felnőtt szívott már különböző indiai kenderszármazékokat, s ennek a kábítószernek egyre fenyegetőbb a terjedése a fiatalok között is - mutat rá az Európai Unió kábítószerrel és kábítószer-fogyasztással foglalkozó strasbourgi hivatalának (OEDT) jelentése.
Dátum: 2003-10-27 13:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16393
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:59:10.542847, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az indiai kender a legelterjedtebb kábítószer az EU országaiban, s a világon lefoglalt teljes mennyiség háromnegyedét az Európai Unió területén vették zár alá a vámosok. A legnagyobb arányú a fogyasztása Dániában (a 15-34 éves korosztály 44 százaléka kipróbálta már), Nagy-Britanniában (42 százalék), Franciaországban (40 százalék) és Spanyolországban (35 százalék).
A jelentés szerint aggasztóan nő a kokain fogyasztása is, főleg a nagyvárosokban. Ennek egyik legfőbb oka, hogy e kábítószer ára az elmúlt években nem nőtt, sőt egyes esetekben csökkent is. E tekintetben a legfertőzöttebb államok Nagy-Britannia, Dánia, Németország, Spanyolország és Hollandia. A heroinélvezők száma szerencsére stabil vagy csökkenő tendenciát mutat: az EU-lakosok kevesebb, mint egy százalékáról mondható el, hogy kipróbálta már ezt a kábítószert. Ugyanakkor a legsúlyosabb kábítószeres esetek fele még mindig a heroinhoz kapcsolható, azaz viszonylag kis részaránya ellenére nagyon nagy közegészségügyi terheket jelent. Az ecstasytablettákról azt állapítja meg a jelentés, hogy bár a fiatalok között terjed a használata, főleg a nagyvárosi körzetekben, de a többi kábítószerhez képest egyelőre még mindig marginális jelentőségű.
Összességében véve az OEDT úgy látja: 1-1,5 millió ember számít igazi kábítószer-élvezőnek az Európai Unióban és Norvégiában. A legnagyobb arányt Portugáliában és Nagy-Britanniában mérték (minden ezer emberből 6-10 fő), a legkisebbet pedig Németországban és Ausztriában (3 ezrelék). Az elmúlt 10 évben minden egyes esztendőben 7-9 ezer ember vesztette életét az EU-tagországokban és Norvégiában a kábítószer miatt.
A szervezet éves jelentése külön is kiemeli a fiatalok körében mutatkozó, növekvő mértékű kábítószer-fogyasztást. Mint írja, a fiatalok a korábbinál többféle kábítószerhez jutnak hozzá, s az eddiginél többen vannak, akik ezeket alkohollal együtt fogyasztják. További gond, hogy egyre fiatalabb korban kezdik el a kábítószerek kipróbálását.
A legelterjedtebb veszélyforrás itt is - akárcsak a korcsoportok összességében - az indiai kender. Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Írországban és Nagy-Britanniában a megkérdezett 15-25 év közötti fiatalok több mint 20 százaléka szívott ilyen kábítószert az elmúlt egy évben. Terjedését segíti, hogy veszélyességét a közvélemény minimálisnak gondolja - azonban a jelentés szerint ilyen méretekben már közegészségügyi gondokat okoz. Akárcsak az alkohol, amelyről az OEDT megírja: egyes országokban nagyobb terheket okoz az egészségügyi ellátószolgálatoknak, mint a kábítószer. Egy tíz városra kiterjedő felmérés ráadásul azt bizonyította, hogy a 20 évnél fiatalabbak több pénzt fordítanak alkoholra, mint drogra vagy bármilyen más, a szórakozással, kikapcsolódással kapcsolatos vásárlásra.
Végül a jövőre csatlakozó kelet-közép-európai államokról szólva a jelentés azt hangsúlyozza, hogy ezek az államok jelentős késésben vannak a kábítószerezés elleni küzdelmet szolgáló egészségügyi hálózat kiépítésében. Az OEDT szerint a kábítószer-fogyasztás mértéke e térségben ma már megközelíti, vagy akár már meg is haladja az EU-államok szintjét, s jelentősen nő a kábítószerre visszavezethető halálesetek száma - ugyanúgy, mint ahogy az a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején Nyugaton történt.
A jelentés szerint az EU-hoz csatlakozó kelet-közép-európai országokban sokáig tagadták, vagy alábecsülték a kábítószer-fogyasztás problémáját. A politikusok ideológiai vitát folytattak e kérdésről, s ragaszkodtak ahhoz, hogy büntessék a kábítószer használatát - s még ma is a büntetési felfogás a domináns, miközben Nyugaton inkább a problémák egészségügyi kezelése felé halad a fejlődés. Ráadásul Kelet-Közép-Európában a kábítószeresekkel kapcsolatos kezelések sokáig az önkényesen elvégzett elvonókúrákra korlátozódtak, s ennek következtében a kábítószer-fogyasztók az egészségügyi hálózatot valamiféle elnyomó, büntető jellegű dolognak látták, olyasvalaminek, amitől félni kell - olvasható a dokumentumban. A kilencvenes években indított megelőzési programok pedig még elégtelenek: jellemző, hogy miközben az EU jelenlegi tagállamaiban ma már az összes heroinélvező 30 százalékára kiterjed a heroint metadonnal helyettesítő program, az újonnan csatlakozó országokban ez az arány az öt százalékot sem éri el, s például Észtország - az egyik olyan állam, ahol a legmagasabb a heroinfogyasztás - csak 2001-ben indította el az első ilyen kezdeményezést.
MTI - fidesz.hu