A katolikus egyház a harmadik évezred küszöbén
A fogyasztói társadalom hatását, a jóléti társadalom vallási közönyét, valamint a szervezett egyházellenességet és kereszténygyűlöletet nevezte az egyházat fenyegető legfőbb veszélynek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke hétfő esti előadásában Budapesten.
Dátum: 2003-10-28 07:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16432
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:59:22.409132, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Magyarország nem fogja meghatározni a világot, mint ahogy a Magyar Katolikus Egyház sem a világegyházat - mondta statisztikai adatokra hivatkozva Seregély István a Szent István Társulat "Haza a magasban" című sorozatának rendezvényén.
"Maradunk kötött függvényei a világnak, és mi, katolikusok a világegyháznak" - tette hozzá az egri érsek A Magyar Katolikus Egyház a harmadik évezred küszöbén című előadásában, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
Közlése szerint a világ népessége 6 milliárd 211 millió 100 ezer embert jelent, közülük 2 milliárd 19 millió ember keresztény és egymilliárd 61 millió katolikus.
A világ népességének tehát Magyarország mai lakossága 0,16 százalékát teszi ki, míg a katolikus világegyház létszámához viszonyítva a Magyar Katolikus Egyház 0,7 százalékot jelent - vonta le a következtetést.
Seregély István a magyar egyházban is jelen lévő értékek között említette az élet védelmét, megjegyezve ugyanakkor azt is: ez kényes kérdés ma, amikor az emberi életre más emberek jogot formálnak, s az önként vállalt, illetve a "rábeszélt" életbefejezés felé haladunk.
Mint mondta, Magyarországot illetően azt tapasztalja, hogy elsősorban a keresztény embereknek van gyermeke, s ők törődnek a szüleikkel.
Az MKPK elnöke az értékek között említette a kiengesztelődést, a megbocsátást is. Meglátása szerint ennek jele volt, hogy a balkáni háború idején a menekültek nemzetiségtől függetlenül menedékre leltek Magyarországon, s a magyarok az árvíz idején is kiálltak a bajba jutottak mellett.
Kiemelte továbbá a hazaszeretet és a Magyar Katolikus Egyház ökumenikus szellemiségének jelentőségét. Utóbbi kapcsán úgy fogalmazott: a kommunizmus egyetlen pozitív maradványa, hogy a keresztény egyházakat "összenyomta", azóta tudnak együttgondolkodni. Hozzátette, hogy az egyházak közösen fognak fellépni kompenzációért a gázáremelés kapcsán is.
Seregély István mindemellett kitért arra: az ideális az lenne, ha ezer emberre "jutna" egy pap, ezzel szemben ma Magyarországon négyezer ember számíthat egy pap szolgálatára, így szükség van világi munkatársakra is.
Az értékekről szólva utalt az egyesületi életre, az új közösségekre, a katolikus irodalomra, az egri katolikus rádió működésére és a katolikus sajtó tevékenységére is.
Az egri érsek az egyház és a kormányzat kapcsolatát úgy értékelte, hogy az olyan, mint az európai államokban általában: van, ahol jobb, és van, ahol rosszabb. Az MKPK elnöke nagy szerencsének nevezte a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti, 1997-ben megkötött egyezmény létezését, amely hosszú távra fogalmazott meg rendelkezéseket.
"Európa lakosságának 80 százaléka kereszténynek vallja magát, ezt az Európai Unió, Brüsszel is elismeri, de a konventben kisebbségben vannak, akik a kereszténység mellett szólnak" - mondta annak kapcsán, hogy a kereszténység nem szerepel az EU készülő alkotmánytervezetében.
Mint hozzátette, "a képviselők nem Európát képviselik, hanem valaki mást".
MTI - fidesz.hu