Martens: A bővítés átmenetileg gyengítheti a politikai uniót
Az Európai Unió politikai összetartásának gyengülésével fenyeget időlegesen a szervezet küszöbönálló bővítése, mert az új tagok egy részének egyelőre nem sikerült magáévá tennie a politikai unió modelljének lényegét - vélte egy interjúban a közelmúltban Wilfried Martens, a Európai Néppárt elnöke.
Dátum: 2003-10-28 10:04:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16444
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:59:26.064873, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az uniós ügyekkel foglalkozó European Voice hetilapnak nyilatkozva a belga politikus aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a leendő tagországok, mindeddig még nem mutattak kellő kötődést az uniós modellhez. Martens szerint egyáltalán nem kizárható, hogy a volt kommunista kelet- és közép-európai országok belépésének az említett ok miatt átmenetileg negatív, gyengítő hatása lesz az unióra.
Májusban tíz ország - a közép- és kelet-európai térségből Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia - csatlakozik az EU-hoz, de még ebben az évtizedben várható Bulgária és Románia belépése is.
A volt belga kormányfő az exkluzív megnyilatkozásban annak a véleményének is hangot adott, hogy a szóban forgó országok közül többnek a politikusaiban még nem tudatosult, hogy az EU távlati célja nem merül ki a szabadkereskedelmi unióként történő működésben.
Ezek az országok "elfogadták ugyan az uniós jogszabály- és vívmányrendszert, mert ezt kellett tenniük, hogy csatlakozhassanak az EU-hoz, de még nem értették meg", hogy politikai uniós törekvésekről is szó van - vélte.
Martens mindennek egyik okát abban látja, hogy a szóban forgó politikusok a brit modellt követik. Kifejtette: Nagy-Britannia 1973-as uniós csatlakozása óta élharcosa volt a gazdasági integrációnak, de általában ellenezte a politikai integrációt célzó lépéseket, azzal érvelve, hogy a tagországok függetlensége szent.
Martens név szerint megemlítette Lengyelországot, amelynek nemrégiben több minisztere jelezte, hogy országuk unión belüli álláspontja feltehetőleg közel lesz a liberális brit megközelítéshez mind gazdasági, mind politikai téren.
A néppárti vezető szerint az is várható, hogy az új EU-tagok nem támogatják majd kellőképpen, hogy az EU vezető ereje Franciaország és Németország legyen, pedig ez a páros hagyományosan az uniós előrehaladás motorja volt. Az elmúlt két évben egyébként is elmozdulás tapasztalható ezen a téren, és egyes államok, főként a leendő új tagok, nem fogadják el, hogy az irányítás a francia-német tengelytől induljon ki - mondta a belga politikus. Martens szerint ennek is az az oka, hogy az angolszász példa mind gazdasági, mind politikai értelemben jelentős hatást tett a leendő tagországokra.
Több új országot megdöbbentett például Martens szerint, hogy a készülő uniós alkotmány tervezetébe célként bekerült a szociális piacgazdaság építése. Ezek az országok ugyanis mindenekelőtt szabadkereskedelmi térséget akarnak. A néppárti politikus tart attól is, hogy az új tagok nem fogják osztani a jelenlegi 15 tagállam eltökéltségét a környezet- és a szociális védelem fokozására.
Martens mindazonáltal azt is hangoztatta, hogy meggyőződése szerint csupán átmeneti állapotról van szó, amelyet követően az új tagok átérzik és átveszik az unió politikai modelljét is. A végcélok nem különböznek - szögezte le.
A European Voice újságírója megjegyezte, hogy Martens, aki az elmúlt hónapokban számos tagjelölt országban látogatást tett, azon ritka politikusok közé tartozik, akik a bővítés esetleges fékező hatásával kapcsolatos aggodalmukról is nyíltan beszélnek.
Informálisan számos vezető beosztású politikus is jelezte már ilyen jellegű fenntartásait, de hivatalos megnyilvánulásban, nyíltan nem vállalták ezek kinyilatkoztatását - írta a hetilap.
MTI - fidesz.hu