Mádl Ferenc Csíkszeredán
Magyarországnak törlesztenie kell a határon túl élő sok millió emberrel szembeni adósságából, kötelessége, hogy hathatósan segítse a kisebbségi magyarság megmaradását szülőföldjén, e közösség identitásának megőrzését, kultúrájának fejlesztését - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a székelyföldi Csíkszeredában, ahol kedden beszédet mondott a Márton Áron főgimnázium és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium épületében.
Dátum: 2003-10-28 13:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16458
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 18:59:30.338594, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A 355 éves oktatási intézményben - amelynek mintegy százesztendős épületét nemrég kapta vissza a román államtól a Gyulafehérvári Katolikus Érsekség - Tamás József gyulafehérvári segédpüspök és a diákönkormányzat képviselője köszöntötte az elnököt. Mádl Ferenc beszédében kifejtette: a határon túli magyarsággal szembeni adósságról a háború utáni hosszú évtizedek alatt szinte teljesen elfeledkezett Magyarország. Nem csupán az akkori politikai vezetők felelősségéről van szó, hanem arról is, hogy az akkori magyar társadalomban nagy hiánya volt a szolidaritásnak. Morális szempontból az egész magyarországi rendszerváltozásnak is kiemelkedő eseménye volt az, amikor 1989. végén, a romániai drámai napokban minden várakozást felülmúló módon támadt fel az anyaországi magyarság segítőkészsége, ezrek indultak el a segélyekkel Erdély irányába.
Ez a változás jogi formában is testet öltött akkor, amikor a magyar alkotmány megfogalmazta az anyaország felelősségét a határon túli magyarságért. Az azóta eltelt közel másfél évtized során ez a felelősség egyre jobban beépült a magyar jogrendbe és a magyar kormányzati és civil társadalmi gyakorlatba.
Másfél évtizede már a magyarországi politikai élet semmilyen tényezője nem vonta kétségbe, hogy Magyarországnak kötelessége minél hathatósabban segíteni a kisebbségi magyarságot szülőföldjén való megmaradásában, identitásának megőrzésében, kultúrájának fejlesztésében. Mádl Ferenc emlékeztetett: többéves folyamat eredményeként a határon túli magyarság közvetlen anyagi támogatása is szilárdan beépült a magyar költségvetésbe. Hozzáfűzte, hogy ma már számos olyan határon túli magyar intézmény van, amelynek támogatása rendszeressé és kiszámíthatóvá vált. Példaként említette a szónok az Apáczai, valamint az Illyés Közalapítvány által folyósított összegeket, az olyan intézmények támogatását, mint a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem. Elismerően szólt a karitatív szervezetekről, így a magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és sok más egyházi és magánkezdeményezés tevékenységéről.
Mádl Ferenc kifejtette: amikor az anyaország építő együttműködésre törekszik a szomszédos országokkal, vagyis nagyobb biztonságért, közös euroatlanti integrációs erőfeszítésekért, több kölcsönös beruházásért, nagyobb kereskedelmi forgalomért, több határátkelőhelyért, utak és vasutak építéséért száll síkra, ezt a határon túli magyarság javára is teszi.
Kedvezően értékelte a magyar államfő, hogy a térség összes államában az utóbbi időben olyan alapvető változás történt, amelynek következtében az ott élő magyarság kiszolgáltatottsága csökkent a korábbi tekintélyuralmi rendszerhez képest. Felhívta azonban a figyelmet az új veszélyekre is, például arra, hogy az új körülmények között erodálódnak a hagyományos közösségek, identitásuk is csorbul a globalizációs folyamatok miatt.
Mádl Ferencet ezen a napon Csedő Csaba polgármester fogadta a városházán. Beszámolt a magas rangú vendégnek a 83 százalékban magyar ajkú város múltjáról, jelenéről és jövőbeni lehetőségeiről. Elmondta: Csíkszereda önkormányzata arra törekszik, hogy lakosai ne vándoroljanak el, saját szülőföldjükön találják meg a boldogulás esélyét. Az elmúlt években ez a székely város sokat fejlődött, az összes nagyobb helyi vállalat privatizációja már befejeződött.
Mádl Ferenc keddi programja délután Székelyudvarhelyen folytatódik.
MTI - fidesz.hu