Franciaország ügyében még nem döntöttek az EU pénzügyminiszterei
Heves viták övezte kérdésben kellene közös álláspontra jutniuk az eurózóna, illetve az Európai Unió pénzügyminisztereinek hétfői és keddi brüsszeli ülésükön: adjanak-e újabb haladékot Franciaországnak államháztartási hiánya lefaragására, vagy vonják felelősségre az euró szilárdságát biztosító stabilitási és növekedési paktum sorozatos megsértéséért.
Dátum: 2003-11-02 15:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16700
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:00:52.462789, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A problémát az okozza, hogy az előbbi egyezmény minden, abban résztvevő ország számára előírja: államháztartási hiánya nem lépheti túl a GDP 3 százalékát. Márpedig a francia deficit tavaly a GDP 3,1 százaléka volt, az idén várhatóan 4 százalék fölé emelkedik, s még a jövő évi is felette lesz e határnak (a francia költségvetési tervezet 3,6 százalékot tartalmaz.) A stabilitási és növekedési paktum ilyen esetekben súlyos bírságot helyez kilátásba, amely az érintett ország GDP-jének 0,2-0,5 százaléka (azaz Franciaország esetében 3 és 7,5 milliárd euró) között lehet. Egyes EU-tagállamok - mindenekelőtt azok, amelyek jelentős erőfeszítések árán szigorúan tartják magukat ehhez az előíráshoz, azaz például Hollandia és Ausztria - immáron elkerülhetetlennek tartják a szankció kiszabását Párizs ellen. Mások viszont - s közöttük is mindenekelőtt
Németország, amely a franciákhoz hasonló cipőben jár, s a 3 százalékot átlépő államháztartási hiánya miatt a kiszivárogtatások szerint éppen a jövő héten kap majd újabb figyelmeztetést az Európai Bizottságtól - ellenzik ezt, s időt akarnak adni Párizsnak.
Az Európai Bizottság két héttel ezelőtt azt javasolta, hogy szankciók helyett a franciák kapjanak még egy év haladékot, azaz Párizsnak ne 2004-ben, hanem 2005-ben kelljen az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá vinni - de azzal a feltétellel, hogy jövőre a költségvetési tervezetben szereplő 0,6 százalék helyett 1 százalékkal csökkenti strukturális (a konjunkturális ingadozások hatásaitól független) hiányát. Ez a 0,4 százalékos pótlólagos hiánycsökkentés nagyjából 6 milliárd eurós terhet jelentene a francia költségvetésnek - amit a párizsi kormány illetékesei a nagyon gyenge gazdasági növekedésre hivatkozva elfogadhatatlannak minősítettek.
Egy ilyen hajthatatlan, még a bizottság kompromisszumos javaslatát is elutasító álláspont viszont nyilván a szankciók kiszabását követelő államok álláspontját erősítette volna. Így azután az elmúlt napokban úgy tűnt, a franciák mégis csak készek némi engedményre: legalábbis a kiszivárogtatások szerint Francis Mer cia pénzügyminiszter hétfőn újabb javaslatokkal érkezik majd Brüsszelbe, hogy meggyőzze kollégáit Párizs hiánycsökkentési eltökéltségéről. Ezek a javaslatok állítólag az egészségügyi kiadások megfékezésére vonatkoznak majd - ez utóbbi tételnek ugyanis nagy szerepe van abban, hogy Franciaországnak miért nem sikerül már 2004-ben visszaszorítani államháztartási hiányát a megszabott szint alá.
A szakértők azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy az eltérő álláspontok miatt a pénzügyminiszterek következő ülésükre, november végére halasztják a végleges döntést, s most csak azt állapítják majd meg, hogy Franciaország nem teljesítette a pénzügyminiszteri tanács, az Ecofin júniusi határozatát, amely már 2004-es határidővel az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentését követelte Franciaországtól. Mindenesetre az Európai Központi Bank múlt héten leköszönt elnöke, Wim Duisenberg utolsó interjújában - mintegy szakmai végrendeleteként - figyelmeztette a pénzügyminisztereket: katasztrófa lenne Európa számára, ha megkérdőjeleződne a stabilitási és növekedési paktum érvényessége.
MTI - fidesz.hu