Négy piros jelzés az EU-tól?

Fél évvel az EU-csatlakozás előtt egyik tagjelölt sem tesz teljesen eleget a tagság feltételeinek, de az országjelentések nem fenyegetnek az újak jogainak korlátozásával. Az élen Szlovénia áll egy piros jelzéssel, Magyarország az élbolyban helyezkedik el négy pirossal, a sereghajtó Lengyelország.

Dátum: 2003-11-03 08:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16711
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:00:55.925308, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az EU brüsszeli bizottsága szerdán hagyja jóvá a csatlakozók felkészülését utolsó alkalommal elemző jelentését. A bizottság a jogfejezetek tételes áttekintésében zölddel jelzi, ha megfelelőnek ítéli a készültség fokát, sárgát kap a több erőfeszítést igénylő terület és pirosat a súlyos lemaradás. A magyar jelentésben a mezőgazdasági, illetve ezzel összefüggésben az állat- és növény-egészségügyi ellenőrzési rendszer és a vidékfejlesztés intézményi lemaradása kap várhatóan súlyos figyelmeztetést - ám a jogok korlátozását jelentő védzáradék nélkül. Későn indult a gazdaregisztráció, kérdéses, sikerül-e megbirkózni a csatlakozásig a várhatóan negyedmillió gazda bejegyeztetésével, és késett a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer megteremtése is. Az állatok egységes nyilvántartása és azonosítása csak a szarvasmarhák esetében készült el, lemaradtak a ló-, kecske- és juhállomány felmérésével.

Az országhatárokon tervezett tíz állat- és növény-egészségügyi hivatalból eddig csak négy állt fel. Törvénykezési lemaradás van az élelmiszer-biztonság, a közbeszerzés területén, az utóbbi pótlása nélkül nem is lehet pályázni közösségi támogatásra. Brüsszelt az "érted haragszom, nem ellened" szemlélet jellemzi, elejét akarja venni, hogy az intézményi háttér elégtelensége miatt essen el az ország uniós forrástól. Feltűnő, hogy a magyar gazdaságpolitika értékelését végzők pozitívnak tekintik a költségvetési deficit lefaragására elhatározott létszámleépítést a közszférában, a bizottság más részlegénél azonban aggódnak, hogy a tízszázalékos csökkentés éppen a nyelveket beszélő, dinamikus és rugalmas, a változásokra jól reagáló fiatal réteget érinti majd, az apparátus merevebb, idősebb része a helyén marad. Ez az aggály azonban nem került be a jelentésbe, részben, mert a parlament még nem szavazott a költségvetésről. Kiemelik a gazdaságpolitika negatívumait is: a magas költségvetési hiány egyik oka a bérnövekedés, káros, hogy ennek üteme meghaladta a termelékenyégét. Tavasszal még pirossal fenyegetett a belső pénzügyi ellenőrzés helyzete, mostanra ebben javulást látnak. Brüsszeli vélemény szerint a schengeni határvédelem feltételeit Magyarország teljesíti a legjobban. Ezzel kapcsolatban a bizottságnál hangsúlyozzák, hogy nem az unión, hanem egyedül Budapesten múlik, hogy májustól útlevél nélkül lehessen az EU összes tagállamába utazni: a kormánynak el kell döntenie, a háromféle személyi igazolvány közül melyik alkalmas külföldi utazásra és erről tájékoztatnia kell az egész uniót. Bírálja a jelentés a fogyasztóvédelmet, bár bizottsági források elismerik, hogy nehéz objektív képet festeni. A bírálatnak ugyanis nyelvi okai is vannak, például a több ezer direktíva magyarra átültetésében, illetve ezek ellenőrző fordításában eltérések mutatkoztak. A bizottságnál lapunknak elmondták, hogy hatalmas a nyomás a tagállamok gyógyszeripara felől, hogy lépjenek közbe, a magyar kormány tartsa magát elődje ígéretéhez az áremelésekkel kapcsolatban. Ám Brüsszel tehetetlen: Budapest csak a csatlakozásra vállalta az árképzés átláthatóságát garantáló direktíva átvételét, a gyógyszergyártók legfeljebb a bírósághoz, de nem a bizottsághoz fordulhatnak. A 10 csatlakozóról már nem készül több átfogó országjelentés, azt azonban nem zárják ki Brüsszelben, hogy tavasszal átvilágítják azokat a szektorokat, ahol most a legtöbb problémát azonosították. Erről feltehetően a decemberi EU-csúcs dönt. Szlovéniának csupán a diplomák, szakképzettségek kölcsönös elismertetésének feltételeit kell megteremteni, míg Varsóra a mezőgazdaságtól az élelmiszer-biztonságig számos területen vár feszített tempójú munka, ha jövő május elsején teljes jogú tagként akar csatlakozni. A mezőgazdasági kifizető ügynökségek felkészületlensége a legkirívóbb Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban. Szlovákiában és Lengyelországban továbbra is megoldatlan az acélipar szerkezeti átalakítása, figyelembe véve a versenyszabályozást az állami segélyek ügyében. Nem látják biztosítottnak az EU-s pénzek felhasználásának ellenőrzését sem, Lengyelországban és Csehországban probléma a szakképesítések elfogadtatása. Prágának lemaradásai vannak a közbeszerzési jogharmonizációban és a közúti fuvarozás szociálpolitikai és technikai jellegű szabályozásának átvételében. A 10 csatlakozó mellett a három tagjelöltről is készült átvilágítás. Románia erős lobbizása ellenére továbbra sem kapta meg a működő piacgazdaság minősítést, főként a jogbiztonság hiánya és a közigazgatás késlekedő reformja miatt. Bulgáriától a korrupció és az emberkereskedelem elleni hatékonyabb fellépést várják el.

Forrás: Napi Gazdaság

fidesz.hu