Mozaik 2001 - határon túli ifjúságkutatás

A határon túli magyar fiatalok életére elsősorban saját, szűkebb környezetük, közösségük, családjuk gyakorol közvetlen befolyást, míg a nagypolitikával szemben elutasítóak - derül ki a többi közt a Magyarország határain kívül élő, Kárpát-medencei magyar fiatalok körében végzett Mozaik 2001 című kutatás gyorsjelentéséből.

Dátum: 2002-04-10 12:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=1561
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:24:42.620823, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kutatás során a szakemberek 6 ezer, 15-29 év közötti felvidéki, kárpátaljai, belső-erdélyi, székelyföldi és vajdasági fiatalt kérdeztek meg a többi közt értékvilágukról, vallásosságukról, társadalmi közérzetükről, valamint kulturális szokásaikról.

A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet kutatása az Ifjúság 2000 program folytatása, melynek során 8 ezer magyarországi 15-29 év közötti fiatalt kerestek fel hasonló kérdésekkel.

Bauer Béla igazgató, a kutatás vezető kutatója elmondta, hogy a magyar határon túl élő fiatalok értékrendjében elsősorban a belső, úgynevezett immateriális értékek dominánsak, így a család biztonsága, a barátság és a szerelem szerepelnek az első helyeken.

A fiatalok nagy része - harmada-fele - gondolja úgy, hogy szüleik gondolkodásmódja, értékítéletei megfelelnek saját eszményeiknek, további harmaduk-negyedük ezen értékekkel részben ért egyet, míg 15 százalékuk teljesen elutasítja a szülői értékrendet. Ezek az arányok régiók szerint igen eltérőek.

A kutató szerint ez annál is érdekesebb, hiszen általában éppen ezekre a "lázadó korcsoportokra" jellemző az elutasítás a környezet által elfogadott hagyományos társadalmi normákkal szemben.

Bauer Béla az erős összetartozás feltételezett okai között az elmúlt évtizedben bekövetkezett társadalmi változásokat említette, amelyben, mint mondta - utalva a délszláv háborúra - az egyetlen védett környezet a család maradt.

A kutatásból kiderült az is, hogy a magyar fiatalok gondolkodásvilágát, társadalmi identitás-érzését meghatározza egyfajta "közép-európaiság tudat".

Bauer Béla szerint ennek feltételezett gazdasági, történelmi és társadalmi okait a részletes jelentést készítők feladata lesz majd bemutatni.

A válaszadók többsége vallásosnak vallja magát, arányuk egyes régiókban 70-90 százalék között mozog. A nem vallásosak aránya sehol sem éri el az egyötödös arányt. Az egyház tanítását követők, s ennek megfelelően vallásosak aránya 12-26 százalék között mozog, míg a "maga módján" vallásosnak a teljes népesség több mint fele vallotta magát mindenütt.

A határon túli magyar fiatalok kulturális szokásai magyarországi kortársaikéhoz hasonlóan alakulnak, így esetükben is meghatározó jelentősége van az urbanizációnak, annak: ki milyen településtípuson él.

- Minél kevésbé városias a terület, annál messzebb áll az elitkultúrától, és a fiatalok annál kevésbé járnak például színházba vagy hangversenyekre - mondta.

Az úgynevezett kulturális terek látogatottsága ugyanakkor régiónként eltérő adatokat mutat. Míg a székelyföldi fiatalok leggyakrabban diszkóba (37 százalék), addig a belső-erdélyi 15-29 évesek könyvtárba (41 százalék) járnak.

A vajdasági és a felvidéki fiatalok is inkább a táncos szórakozóhelyeket részesítik előnyben, de utóbbi régióban fontos kulturális területnek számít még a mozi és a könyvtár.

A kárpátaljai kutatást végzők a vidék kulturális életének szegényességére hívták fel a figyelmet, az adatok szerint a fiatalok többsége fél évnél régebben járt kulturális intézményben.