Látszategyeztetés a Pénzügyminisztériumban

Jogszabálysértőnek és látszategyeztetésnek nevezte keddi közleményében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a szervezetet érintő törvénymódosításról a Pénzügyminisztériumban tartott egyeztetést.

Dátum: 2003-11-04 15:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16868
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:03:46.092895, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Elfogadhatatlan az a jogszabálysértés, ahogyan a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos törvénymódosításokról "egyeztetett" a Pénzügyminisztérium (PM). Ez az eljárás "látszategyeztetés" volt, amely durván sérti a jogalkotásról és a PSZÁF-ról szóló törvényeket, valamint a kormány ügyrendjét meghatározó kormányhatározatot is.

Mivel a Felügyeletet megfosztották attól a jogától, hogy szakmai véleményét a tervezett törvényi változtatásokkal kapcsolatban kellő időben kifejthesse, ezért a PSZÁF álláspontját, érveit kénytelen volt utólag az illetékes parlamenti bizottságok vezetőinek is közvetlenül eljuttatni és a hazai és a nemzetközi nyilvánosság elé tárni.

A sürgősnek feltüntetett változtatásoknak nincs szakmailag alátámasztható magyarázata. A felügyelet átszervezésére irányuló törvénymódosítási javaslat abból a teljesen hibás alapfeltételezésből indul ki, hogy a betéteseket és a befektetőket a Felügyelet hibájából érte volna érdeksérelem egyes közelmúltbeli események miatt, s pénzük nincs biztonságban.

Megtévesztő az a következtetés, hogy a pénzügyi piacokról sebtében összehordott problémák a PSZÁF szervezeti átalakításával oldhatók meg. Semmi nem bizonyítja, hogy a vélt vagy a Felügyelet hatáskörén kívülálló, ám előszeretettel neki felrótt ügyek bármiféle összefüggésben lennének e szervezettel. A PSZÁF strukturális átalakítása nem megfelelő válasz a tényleges vagy vélt problémákra, viszont súlyosan sértheti a felügyelet működőképességét az EU-csatlakozás előestéjén. Nincs arra magyarázat, hogy miért jobb, hatékonyabb a javasolt struktúra a jelenleg működőnél. Ugyanakkor azok a felügyeleti eszközök, amelyek tényleg javíthatnák a szervezet tevékenységét (pl. a rendelkezési jog), az előzetes ígéretek ellenére hiányoznak a javaslatból. Az elképzelések kidolgozatlanok és nem egyeztettek nemcsak a PSZÁF-fal, hanem az érintett szakmai és a nemzetközi szervezetekkel sem.

A K&H-ügy visszásságaira elsőként rávilágító és az azzal kapcsolatos vizsgálatokat még le nem záró Felügyelet tervezett átalakítása alapjaiban sérti az Európai Unió pénzügyi felügyeleteinél megkövetelt intézményi, gazdálkodási, működési függetlenség elvét. Kifejezetten káros és veszélyes egy folyamatban lévő vizsgálat alatt a Felügyelet átszervezése.

Felelőtlenség a három éve a nemzetközi és EU-normáknak és elvárásoknak megfelelően következetesen épített szervezetet és az EU és IMF által is elismerten jól működő magyar felügyeleti rendszer stabilitását aláásni néhány hónappal az EU-csatlakozás előtt. Az elképzelt jogszabályváltozásokkal a nemzetközi szervezeteknek (pl. IMF, EU) adott számos korábbi kormányzati ígéretet, kötelezettségvállalást figyelmen kívül hagyva alakítanák át a Felügyeletet.

Az egyeztetettnek nem tekinthető törvényjavaslat 6-8 éves visszalépést jelentene a felügyeleti önállóság vonatkozásában. Így például a jelenleg a kormány irányítása alatt működő, szakmai munkájában nem utasítható Felügyelet részére a jövőben a pénzügyminiszter szempontrendszereket határozhatna meg. Az utasíthatóság tilalma kikerült a javaslatból, noha a hatékony felügyelés nemzetközileg is megkövetelt alapfeltétele a politikai és szektorális nyomásgyakorlástól mentes felügyeleti függetlenség. A visszalépést jelentő javaslatok szerint a hivatalt vezető főigazgató közvetlenül függ a miniszterelnöktől és a pénzügyminisztertől, a főigazgató és a Felügyeleti Tanács elnöke ezentúl nyilvános indoklás nélkül akár azonnal leváltható. Míg jelenleg a Felügyelet vezetője a kormánynak számol be és az illetékes parlamenti bizottságot tájékoztatja a PSZÁF tevékenységéről, ezzel szemben a mostani javaslat a közvetlen és erős miniszteri kontrollt teremtené meg. Egyes állításokkal szemben a jelenlegi jogszabályi környezet is biztosítja a Felügyelet rendszeres elszámoltathatóságát, ami nem azonos a napi politikai és szektorális érdekek által vezérelt közvetlen ellenőrzéssel és befolyásolással. A tervezett változtatások nyomán a vezetési-irányítási feladatok egy részét egy testülethez, a Felügyeleti Tanácshoz rendelnék, míg egy másik részét a hivatalvezetőnél tartanák, ami tisztázatlanná tenné a hatásköröket, elmosná a felelősséget, és a lobbiérdekek kiiktathatatlansága miatt is működési zavarokhoz vezethetne. Hasonló okokból szüntették meg 1996 végén az Állami Bankfelügyelethez rendelt Bankfelügyeleti Bizottságot az akkori pénzügyminiszter javaslatára.

A Felügyeleti Tanács elnökének presztízse más vonatkozásban is csorbulna: az eddigi elnökkel ellentétben kormányülésen nem vehetne részt, a felügyeleti díjak tekintetében javaslatát a miniszter nem lenne köteles figyelembe venni, javadalmazása jelentősen csökkenne, amellyel egyben a Felügyelet megítélése leértékelődne, pedig a PSZÁF létrehozásakor a jogalkotó szándéka volt az MNB-hez mérhető státusz kialakítása.

A nem az adófizetők pénzéből, hanem a felügyelt intézmények díjaiból gazdálkodó PSZÁF-ra a törvényjavaslat számtalan többletfeladatot róna. A kormány által a közvélemény előtt ismertetett cél a Felügyelet erősítése lenne a befektetők, betétesek védelme érdekében. Ehhez képest a megismert törvénytervezetben nem fedezhetők fel a szervezetet erősítő intézkedések és eszközök. Az EU-csatlakozásból és a tervezett törvénymódosításokból származó többletfeladatok elvégzéséhez nem rendelnek forrásokat, sőt csökkentik a felügyeleti díjakat. Nem használ a felügyeleti munka színvonalának és a pénzügyi szektor stabilitásának egy bizonytalanságot keltő átszervezés, és az sem, hogy 2004-ben több feladattal és kevesebb pénzzel kell működnie, mint 2003-ban.

Az elmúlt időszakban hangot kaptak olyan nézetek is, hogy a PSZÁF létrehozása 2000-ben éppen az akkori felügyeleti elnök elmozdítását szolgálta volna. Ezzel kapcsolatosan le kell szögezni azt a tényt, hogy Tarafás Imre 1999 elején távozott az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet éléről, míg a PSZÁF 2000. áprilisában jött létre és jelenlegi elnökét is akkor választotta meg az Országgyűlés 2006-ig.

Nehezen magyarázható ez a nemzetközi követelményekkel szembe menő, minden szakmaiságot nélkülöző sietség a felügyeleti átszervezést illetően, különösen akkor, amikor a látszólag komoly függetlenséggel rendelkező Felügyeleti Tanács nem kapna megfelelő funkciókat és cselekvési szabadságot.

Budapest, 2003. november 4.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

www.pszaf.hu