Cimoszewicz: adjunk esélyt Nizzának!
Az EU alkotmánytervezetében javasolt szavazási rendszer se nem egyszerűbb, se nem demokratikusabb, mint a szavazati súlyoknak a nizzai szerződésben rögzített rendszere - érvelt a lengyel külügyminiszter a La Libre Belgique csütörtöki számában közölt cikkében.
Dátum: 2003-11-06 11:15:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16913
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:04:00.529727, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Wlodzimierz Cimoszewicz emlékeztetett arra, hogy a tervezet szerint a minősített többséget igénylő döntések elfogadásához arra lenne szükség, hogy a tagállamok egyszerű többsége mellettük szavazzon, és ugyanezek a tagállamok egyúttal az EU össznépességének legalább a 60 százalékát képviseljék.
A kettős többségnek ez a rendszere a látszattal ellentétben nem egyszerűbb, mint a nizzai súlyoké, mert a népesség szerinti többség bonyolult és pontatlan kiszámítását igényli. "A demográfiai folyamatok dinamikusak, és állandóan befolyásolják valamennyi számítás statisztikai alapját" - írta.
Szerinte egy ilyen megoldás alkalmazása esetén felmerül a statisztikai adatok megbízhatóságának és az alkalmazott számítási módszer megválasztásának a kérdése. A szavazati súlyok Nizzában elfogadott rendszere sokkal egyszerűbb, és tökéletesen megfelelne a kibővített EU igényeinek. Ráadásul e rendszert még soha nem próbálták ki a gyakorlatban. Miért kellene akkor megváltoztatni? - tette fel a kérdést a miniszter.
Szerinte félreértésen alapul az a további érv, amely szerint demokratikusabb az a szavazási rendszer, amely figyelembe veszi a népességi ismérveket is. Az arányos képviselet elvén alapuló demokrácia ugyanis az Európai Parlament összetételében jut kifejezésre. A tanács, vagyis egy kormányközi szerv esetében viszont feltétlenül figyelembe kell venni a tagállamok egyenjogúságának elvét.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az alkotmánytervezet értelmében megerősödne az Európai Parlament helyzete, s ezzel a legnépesebb tagállamok növelnék a döntéshozatali folyamatra gyakorolt befolyásukat - tette hozzá Cimoszewicz.
Az Európai Bizottság nemzetekfeletti szerv, az Európai Parlament a tagállamok lakosságát képviseli, az Európai Tanács pedig az államokat. Ez utóbbi esetében az "egy állam - egy szavazat" elve érvényesül, a népességarányoktól függetlenül - írta.
Az EU kormányközi konferenciáján tárgyalt többi fontosabb nyitott kérdéssel kapcsolatban megerősítette, hogy Lengyelország nem ért egyet az alkotmánytervezetnek azzal a kitételével, amely szerint a brüsszeli bizottságban később 15-re csökkenne a szavazati joggal rendelkező biztosok száma.
Megerősítette, hogy Varsó támogatja az EU külügyminiszteri tisztségének a létrehozását, de nem ezen a néven, mert ez egy "európai szuperállam" képzetét kelti. Szerinte inkább a külkapcsolatok képviselőjének kellene nevezni, és a hatásköreit is tisztázni kellene még.
Az EU elnökségi rendjét illetően Lengyelország csoportos elnökséget javasol, egy állandó elnökkel, akinek munkáját az ágazati tanácsok - egyenként több országot képviselő - soros elnökei segítenék.
A kereszténységre való utalásnak az alkotmányban való szerepeltetéséhez Lengyelország egyszerűen azért ragaszkodik, mert ennek az európai kultúrára gyakorolt hatása történelmi tény. Nem kéri viszont a keresztény értékek szerepeltetését, mert mindenki számára nyilvánvaló, hogy egyesek szemében ennek már ideológiai dimenziója lenne - írta a lengyel külügyminiszter.
MTI - fidesz.hu