A vajdasági magyarok nem akarnak eltávolodni az anyaországtól

A Vajdaság magyarosításának veszélye nem a kettős állampolgárságból, a vajdasági magyar akadémiából vagy a magyarok személyi autonómiájából eredeztethető, hanem abban a szándékban rejlik, hogy kétkamarás legyen a tartomány parlamentje - állapítja meg csütörtökön a Vecernje Novosti című belgrádi napilap.

Dátum: 2003-11-06 14:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=16933
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:04:07.004493, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A legnagyobb példányszámú, szélsőjobboldali kirohanásairól ismert szerbiai lap cikksorozatának második részében is arra keresi a választ, hogy indokolt-e a félelem a Vajdaság "magyarosításától". Ha csupán statisztikailag vizsgáljuk a kérdést - írja -, a válasz egyértelmű: háromszázezres lélekszámával a magyarság a Vajdaság legnagyobb kisebbsége ugyan, de a szerbek aránya - a Horvátországból elmenekült szerbekkel együtt - hetven százalékra emelkedett.

A politika azonban legkevésbé sem matematika, s amikor a szerbek képviselői "a Vajdaság csöndes magyarosításáról" beszélnek, akkor legtöbbször a jelenlegi autonómiapárti tartományi hatalom szerbellenes irányvonalára gondolnak. Arra a szándékra, hogy a tartománynak kétkamarás parlamentje legyen, amelynek felsőházában a nemzeti közösségek képviselői foglalnának helyet. Tíz szerb mellett például hét magyar képviselő lenne a felsőházban, s ez a megoszlás lehetővé tenné a nemzeti közösségek képviselőinek, hogy megvétózzanak bármilyen döntést.

Velibor Radusinovic, a Szerbiai Demokrata Párt tartományi funkcionáriusa kifejti, hogy amikor a magyarosításról ejt szót, akkor nem elsősorban a magyar pártok tevékenységére gondol. Inkább azt tartja aggasztónak, hogy "ugyanarról a konyháról való", nem nemzeti alapon szerveződő pártok is megszavazták, hogy a tartománynak legyen önálló tudományos akadémiája.

A lap megszólaltatja Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, aki visszautasítja a felvetést a Vajdaság magyarosításáról. A kettős állampolgárság odaítélése esetén valóban megtörténhet, hogy a vajdasági magyarok hamarabb lépnek be Európába, mint a szerbek. Az viszont minden állam saját elhatározásán múlik, hogy megadja-e az állampolgárságot a más országokban élő nemzettársaknak.

Páll értetlenségét fejezi ki a kettős állampolgárság körül csapott "lárma" miatt. Emlékeztet arra, hogy Szerbia megosztja az állampolgárságot a boszniai szerbekkel, s ugyanezt teszi Horvátország a szórványban élő horvátokkal. Szerbiának is meg kéne adnia ezt a kedvezményt a Magyarországon élő szerbeknek - mondja a politikus, aki szerint a vajdasági magyarok kérésükkel lényegében azt szeretnék megakadályozni, hogy "Schengen" eltávolítsa őket az anyaországtól.

Ami a régi magyar helységnevek visszaadását illeti, ez az Európa Tanácsba való belépéskor vállalt kötelezettség. A probléma abban van, hogy a jelenlegi hatalom erről nem tájékoztatta a nyilvánosságot. Semmi sem természetesebb annál, mint amikor a nemzeti kisebbségek saját nyelvükön és írásukkal nevezik meg és írják le településük nevét - szögezte le a VMDK elnöke.

MTI - fidesz.hu