Pálinkás József a nemzeti televíziózás esélyeiről

Van-e esélye a nemzeti televíziózásnak? Van-e esélye egy Nemzeti Televíziónak? Igen, pontosan annyi esélye van, mint a nemzetnek - mondta Dr. Pálinkás József a Szabadelvű Médiaműhely összejövetelén.

Dátum: 2003-11-11 11:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=17122
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:05:11.041342, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Pálinkás József:

A nemzeti televíziózás esélyei

Van-e esélye a nemzeti televíziózásnak? Van-e esélye egy Nemzeti Televíziónak?

Igen, pontosan annyi esélye van, mint a nemzetnek. Mély meggyőződésem, hogy a nemzet mint összetartozási közösség, "közös emlékezet, és közös terv a jövőre" újra megtelik tartalommal. Ez nem magától következik be, tennünk kell érte. Mert csak az élni akaró nemzetek maradnak fenn. Azt képzelem, hogy mi ezt elég sokan és elég erősen akarjuk ahhoz, hogy így legyen. Ezt a hit és tudás határán egyensúlyozó kijelentést most csupán a világ, s benne az eszmék dinamikus fejlődésével tudom indokolni: Előbb vagy utóbb bekövetkezik a neoliberális globalizációs kiábrándulás, s ekkor az embert csak a természetes közösségei tarthatják meg, csak ezekhez térhet vissza: család, életközösség (önkormányzat, community), generációs közösség, egyház (hitközösség), s a nemzet. Ha ez, a számomra természetesnek tűnő folyamat bekövetkezik, akkor a nemzetnek mint nyelvi, kulturális, tulajdonosi, és szolidaritási közösségnek van esélye, van jövője. Az emberi közösségek történetét hit és akarat nagy mértékben alakítja, ezért akkor van igazán esélye a nemzeti megmaradásnak, ha hiszünk abban, ha akarjuk azt. A nemzethez intézmények tartoznak. Ezek egyike a Nemzeti Televízió mondhatnánk Nemzeti Képsugárzó.

Mielőtt a Nemzeti Televízió kérdéseinek részleteire rátérnék. Kérem engedjenek meg egy nagyon rövid - a teljesség igénye nélküli - eszmefuttatást a nemzetről. Mint mondtam a nemzet közös emlékezet a múltról. Ennek minden elemével, amit itt nem sorolok fel. Másrészt a nemzet közös terv a jövőre. Ennek részleteit sem elemzem. Az előzőekbe beleérthető, de mégis külön ki kell emelnem, hogy a nemzet mint a közösség tagja az egyének számára védelmet, biztonságot jelent. A nemzet csak akkor lehet erős, csak akkor maradhat fenn, ha az egyén ezt a védelmet, ezt a biztonságot világosan érzi... A nemzetnek tehát védelmet, biztonságérzetet kell jelentenie az egyén számára, csökkenteni kell az egyén kiszolgáltatottságát. S ennek világosan meg kell jelennie az egyén és a közösség számára. Ez a biztonság nem elvont, elvi biztonság. Nagyon is gyakorlati, hiszen a jogi biztonságot, a szociális-, az egészségügyi ellátási, a tanulási biztonságot jelenti. A nemzet léte nélkül éppen úgy elűznek minket innen, mint a népvándorlások idején tették a gyenge népekkel. Például úgy, hogy megveszik a földünket.

Az előttünk álló egy-két (pesszimistább becslés szerint több) évben a politikai nemzet gyengülni fog, különösen Európában. Érdemes azonban megjegyezni, hogy Föld más részein ez koránt sincs így. Azt gondolom, hogy amikor neoliberális értelmiségi társaink a nemzet elhalásáról beszélnek, tévednek, s talán a sok "euzás" csökkentette le éleslátásukat. A politikai nemzet gyengülésének nem örülhetünk, sőt minden eszközzel akadályoznunk kell, de kétségbeesni sem szabad. Ezt természetes velejárója az Európában zajló politikai átalakulásnak.

Az előttünk álló évek ezért nem is kedveznek majd a klasszikus (politikai) nemzeti intézmények fejlődésének, sőt erős törekvéseket tapasztalunk majd szerepük visszaszorítására. Ilyenek lesznek a nemzeti gazdaság intézményei, a nemzeti védelmi intézmények, a nemzeti pénzügyi intézmények. Az sem kétséges, hogy ezek az intézmények átalakulnak, de átalakulásukat nem szabad siettetni. Sőt, harcolni kell a nemzeti szuverenitás minden eleméért, és a csatát több helyszínen kell megvívni: az európai politikai és kulturális színtéren és a hazai politikai és kulturális helyszínen.

Mert rövidesen az egyén számára is érezhetővé fog válni az egyéni és a közösségi biztonsági intézmények hiánya, és ezáltal a politikai nemzet mint védőburok hiánya. Ez azonban csak lassan fog széles körben nyilvánvalóvá válni. Az előttünk lévő néhány évben nem reménykedhetünk abban, hogy a politikai nemzet fogalmát a zászlóra tűzve hömpölygő tömeg követ majd minket. De: kitartás, előbb vagy utóbb ez is bekövetkezik. De mit tegyünk addig, amíg az emberek sokasága nem kezdi el érezni a politikai nemzet hiányát, vagy nem tehető számukra tudatos érzéssé a politika nemzet hiánya?

A nemzetet a politikai nemzet valamilyen formájú újjáéledéséig a kulturális nemzetnek kell átmentenie. Lehetséges-e ez? Létezik-e még a kulturális nemzet? Létezik-e kulturális nemzet-igény? Azt gondolom, hogy igen, de ez is gyengül. Azoknak, akik hisznek a nemzetben, akik hisznek abban, hogy a neoliberális globalizációs kiábrándulás után létrejövő világrendben lesz szerepe a nemzetnek, őrizniük, és erősíteniük kell ezt az igényt. Azoknak, akiknek ilyen vagy olyan okokból a sors ezt adta feladatául, a kulturális nemzet erősítésével ki kell tartaniuk. "Egy életem, egy halálom, én bizony megpróbálom" - mondják népmesei fordulataink. Nos vágjunk ezért bele, és nézzük mi az erősebb, a hit vagy a hitetlenség!

Még mindig nem tartunk a nemzeti televíziózásnál. Még fel kell sorolnom a kulturális nemzet fontosabb intézményeit: a család, a közösségi szerveződések (lakóhelyi, generációs, érdeklődési), a közösségi nevelési, oktatási intézmények (óvoda, iskola), a nevelés és oktatás nemzeti intézményrendszere, a felsőoktatást is beleértve, a helyi kulturális intézmények (könyvtárak, közgyűjtemények, a nemzeti intézmények (nemzeti könyvtár, közgyűjtemények, akadémiák), az egyházi szervezetek s végül, de tárgyunk szempontjából nem utolsó sorban a nemzeti tájékoztatási, hang és képsugárzó intézmények.

Ezek után röviden a nemzeti televíziózásról. Fogalmazzunk meg két egyszerű kérdést. Az első: Melyek egy Nemzeti Televízió kritériumai?

Egy Nemzeti Televízió olyan intézmény, amely a képsugárzás technikai és szellemi eszközeit a nemzet szolgálatába állítja. Következésképpen, nem uralkodni, hanem szolgálni akar.

Hiteles tájékoztatási feladatot lát el: az igazat és csak az igazat közvetíti, kiegyensúlyozott, nem torzít. (A hitelességhez számos dolog hozzátartozik, pl. a lényeges és lényegtelen megkülönböztetése!)

Kultúraközvetítő feladatot lát el: a magyar nyelv művelése, a magyar történelem tudatosítása, a magyar kultúra alkotásainak bemutatása alapfeladatai közé tartozik.

Tudást és viselkedésmintát közvetít, ezért nevelési felelőssége van, amelynek a működését szabályozó törvényekben meg kell jelennie.

Megállja a helyét a hírversenyben és a figyelemért folyó küzdelemben. Azaz lehetőségei azonosak a legtőkeerősebb kereskedelmi televíziók lehetőségeivel. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a nemzetnek képesnek kell lennie bármelyik kereskedelmi televízióval versenyképes Nemzeti Televízió finanszírozására. Ez csupán elhatározás kérdése

Második kérdésünk: Mik egy nemzeti televízió létrehozásának feltételei?

A jelenlegi magyar médiaviszonyokat kell megváltoztatni háborúval vagy kiegyezéssel... Én a kiegyezés híve vagyok, de ha nem megy, akkor háborúval kell létrehozni a Nemzeti Televíziót. Úgy gondolom, hogy a Nemzeti Televízió létrehozása csak erős nemzeti elkötelezettségű kormány esetén lehetséges. De addig is minden erővel törekedni kell a média-törvény megváltoztatására. Az lenne ugyanis a logikus, hogy a polgári oldal politikai erősödésével párhuzamosan a média neoliberális tájékoztatási és ízlésterrorját irányítók számára is nyilvánvalóvá válik, hogy számukra is jobb lehet a mihamarabbi kiegyezés egy hamarosan bekövetkező háborúnál.

Kiegyezés esetén egy televízió jön létre, de abban legalább két műhelynek kell működnie... Szigorú garanciákat tartalmazó, pontosan szabályozott kiegyezésre van szükség, amely lehetővé teszi két tájékoztatási és két kulturális műhely működését. A biztos pénzügyi hátteret a két műhely paritásos finanszírozásával kell megoldani. A finanszírozás forrásait vagy műsorszolgáltatási díj bevezetésével, vagy a kereskedelmi műsorszolgáltatók adóztatásával kell megoldani. Ma a műsorszolgáltatási díj sokszorosát fizetik a családok a kábelszolgáltatásért.

A háborúval történő megoldás két közszolgálati televíziót, nagyobb költséget, és hitelvesztést eredményez. De erre is fel kell készülni.

A kiegyezéses megoldás első feltétele politikai, a politikai erőnek be kell látnia, hogy alapvető nemzeti érdek egy hiteles Nemzeti Televízió létrejötte. Ez itt és most olyan televíziót jelent, amelyben két tájékoztatási és kulturális műhely működik. A második feltétel egy nemzeti közszolgálati újságírási szakmai-etikai minimumban való megegyezés az írott sajtóban, a rádióban, és a televízióban. És világos törvényi garanciák megalkotása e szabályok megsértésének megfelelő szankcionálására. Az etikai szabályok súlyos megsértése járjon a közszolgálati televízióból való eltávolítással, a szabályok megsértését, azonban nem kinevezett helytartóknak, hanem szakmai testületnek kell kimondania.

Végül, elengedhetetlen a Nemzeti Televízió saját műsorgyártási kapacitásának megteremtése...

fidesz.hu