Ötven forinttal drágulhat a kenyér
Könnyen elképzelhető, hogy 2004 januárjától a kétszáz forintot is eléri, sőt egyes számítások szerint meg is haladja majd a kenyér kilónkénti ára. Ennek fő oka, hogy a búza folyamatos drágulására hivatkozva július után most november közepén, sőt januárban is emelni akarja a lisztárakat a malomipar. A molnárok jelenleg 42-43 ezer forint feletti áron veszik a kenyérnek valót tonnánként, míg az aratás után "csak" 30 ezer forintot kellett fizetniük érte.
Dátum: 2003-11-12 09:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=17181
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:05:29.307285, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Drágul a liszt, készülődnek a pékek - röviden így lehetne összefoglalni azt az állapotot, ami ma a malom- és sütőipart jellemzi. A Magyar Hírlap információi szerint néhány nap múlva a júliusi 8-10 százalékos emelkedés után újabb 15 százalékkal, azaz 8-8,5 forinttal növekszik a liszt ára az 53-56 forintos malmi átadási átlagárakhoz képest. De ezzel nincs vége az áremelésnek, mert januártól újabb 20 százalékos drágulásra lehet számítani.
Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Rt. vezérigazgatója, a Gabonaszövetség elnöke szerint ez azt jelenti, hogy a liszt nyári 45 forintos kilónkénti ára januárban 70 forintra szökik föl. A drasztikus áremelkedés mögött a búza hetek óta tartó drágulása húzódik meg.
"Hosszú évekre visszatekintve nem volt olyan rossz búzatermés Európában, mint most. Ukrajna mellett olyan exportáló országok is behozatalra kényszerülnek, mint Románia, Szerbia vagy Horvátország. A közgazdaságtan alaptörvénye szerint ha a kereslet nagyobb a kínálatnál, akkor az az árak megugrásához vezet. Ennek lehetünk most tanúi" - közölte Lakatos. Magyarország is várhatóan importra szorul, annak ellenére, hogy 2,8 millió tonnányi gabonát takarított be, és 2,6 millió tonna az ország szükséglete. Ám ennél már most kevesebb van, ugyanis október végéig 450 ezer tonnányit exportáltunk. A kivitel a tonnánként 45 ezer forintos exportárnak köszönhetően meglódult. Emiatt év végéig 200-300 ezer tonnás hiány léphet fel, ennyit kell majd importálni jövőre.
"A molnárok jelenleg tonnánként 42-43 ezer forint feletti áron veszik a búzát, míg az aratás után »csak« 30 ezer forintot kellett fizetniük érte" - tájékoztatta a Magyar Hírlapot a szakmai szövetség elnöke, aki szerint jövő év elején akár 45-47 ezer forint is lehet a kenyérgabona ára. Ezért is lesz januárban újabb lisztáremelkedés.
A lap információi szerint az agrártárca hónapok óta mérlegeli az exportkorlátozás lehetőségét, azonban a termelői szempontból népszerűtlen döntést eddig még nem merte felvállalni. Az igazsághoz tartozik még, hogy az emelkedő búzaárak csak a termelők viszonylag kis hányadának hoznak elfogadható profitot, azoknak, akiknek volt annyi pénzük, hogy kifizessék a készletezés viszonylag magas költségeit. A gazdák jó részének, akik hitelekből finanszírozták termelésüket, már az aratást követő napokban túl kellett adniuk terményükön, mert a bankok követelték pénzüket.
Lakatos Zoltán szerint a liszt drágulása óhatatlanul együtt jár a kenyérével, hisz a sütőipar sem tudja lenyelni a többletköltségeket. "Olyannyira nem, hogy a liszt mellett számtalan más tényező is a drágulást vetíti elő" - tájékoztatott Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke, aki elmondta: a minimálbér-emelkedés 7-8 százalékkal, az energiaárak növekedése 16,5 százalékkal, az infláció 5,8-6 százalékkal emeli meg a vállalkozások kiadásait, amelyek már a liszt árától függetlenül is áremelésre ösztönzik az iparági szereplőket. Nem beszélve arról, hogy a kenyér áfája 12 százalékról 25-re nő január elsejétől. A januári lisztáremelkedést nem számítva összességében legalább 16-18 százalékkal drágulhat a kenyér. Ez a mérték éppen a pékségek talpon maradásához elegendő. Jelenleg a vállalkozások 2 százalékos árbevétel-arányos nyereséget könyvelhetnek el. (Csak összehasonlításként, a cukrászoknál 150-200 százalékos ez az arány.) Ennek ellenére jövőre a most működő 1428 pékség közül minden negyedik "bedobja a törülközőt", ugyanis képtelen lesz eleget tenni az Európai Unió által előírt élelmiszer-biztonsági, higiéniai és környezetvédelmi előírásoknak.
Szilágyi Béla - Magyar Hírlap