Brüsszel a német-francia unió elképzeléséről
Németország és Franciaország esetleges uniója "fontos politikai tényező" lenne az európai integráció szempontjából, feltéve, hogy azzal összhangban valósulna meg - mondta csütörtöki sajtóértekezletén az Európai Bizottság egyik szóvivője.
Dátum: 2003-11-13 14:36:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=17253
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:06:51.618892, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Megjegyezte, hogy egyelőre csak nem hivatalos formában felvetett elképzelésekről van szó, amelyekről elsősorban a sajtóban folynak viták. Konkrét javaslatok még nem hangzottak el ezzel kapcsolatban.
A Romano Prodi vezette bizottság tagjai közül a bővítési kérdésekért felelős német Günter Verheugen és a külgazdaságot felügyelő francia Pascal Lamy korábban már többször nyilvánosan állást foglalt egy német-francia unió megteremtése mellett. Januárban a francia sajtóban megjelent közös cikkben fejtették ki ezzel kapcsolatos elképzeléseiket.
Verheugen szerdán egy párizsi sajtóértekezleten azt mondta, hogy egy ilyen unió egyszer s mindenkorra szentesíthetné a két ország közötti megbékélést, egyúttal újabb lépést jelentene az európai integráció fejlődésében.
A bizottsági szóvivő megállapította, hogy a német-francia együttműködés már eddig is sokszor bizonyult szükségesnek az integráció előmozdításához, "de sohasem volt elégséges" ehhez. Ugyanakkor más tagállamok között is kialakultak a szorosabb együttműködés különböző formái, amelyek összeegyeztethetőnek bizonyultak az EU átfogó céljaival - mondta, a Benelux-országok és az észak-európai tagállamok tapasztalataira utalva.
Ha Németország és Franciaország konkrét politikai döntéseket hozna uniójuk megteremtéséről, akkor ezeket a bizottság csak abból a szempontból vizsgálná, hogy összhangban állnak-e a közösségi joggal. A két állam szuverenitását érintő ügyekben nem lenne illetékes - tette hozzá a szóvivő.
Verheugen elképzelése szerint államjogi szempontból nem annyira föderációról, mint inkább konföderációról lenne szó, vagyis közös intézmények létrehozása helyett a két ország szorosabb intézményközi együttműködést vezetne be.
A német-francia együttműködés hagyományosan az európai integrációs folyamatok egyik legfontosabb hajtómotorjának számít. A nizzai szerződés 2000. decemberi elfogadásakor megtört ugyan, mert a két ország között súlyos nézeteltérések támadtak az intézményi reformok körül. Azóta azonban fokozatosan visszanyerte korábbi lendületét, s már arra a pontra jutott, hogy a múlt hónapban tartott brüsszeli EU-csúcs második napján Gerhard Schröder német kancellár távollétében Jacques Chirac francia államfő a német érdekeket is képviselte.
MTI - fidesz.hu