Az MKP kiáll az anyanyelv-használati jog mellett
Megvétózta a szlovák kormány szerdai ülésének napirendjét a Magyar Koalíció Pártja, emiatt egyelőre nem születhetett döntés arról, hogy egyes településeken megvonják a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogát a hivatali érintkezésben.
Dátum: 2003-11-13 17:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=17265
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:06:55.253213, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy azokon a településeken, ahol valamelyik nemzeti kisebbség lélekszáma eléri az ott lakók húsz százalékát, ott az adott kisebbségek a hivatalokkal szóban és írásban a saját anyanyelvükön is értekezhetnek, a közterületeken pedig kétnyelvűnek kell lenniük az írott információknak. Az annak idején nagy nehezen kiharcolt joggyakorlati érvényesítésének "kiigazítása" most azért kerül a kormány napirendjére, mert az 2001-es szlovákiai népszámlálás eredményei azt mutatják, hogy a 20 százalékos népességi arány változása a szlovákiai magyarok esetében 14 települést érint. Ezek közül három helységben 20 százalék fölé emelkedett, 11-ben azonban 20 százalék alá esett a magyar nemzetiségűek aránya. Mindkét jelenségnek esetenként más és más okai vannak. Olyan példa is van, mint például Ebed községé, amely - egy régebbi keletű kényszerű összevonás után - elszakadt a városi rangú Párkánytól, melynek határán belül a döntően magyar falu lakosai a városi keretben "feloldódtak." Másutt, például Bellényben az egykori, nem magyar nemzetiségű lakosok elvándorlása javított az egyébként elnéptelenedő falucska magyar lakóinak arányszámán. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában egyetlen évtized során 47 ezerrel esett vissza a magyarok lélekszáma, ezen belül tizenegy helységben a kritikus húsz százalék alá. Ennek következtében most 512-ről 501-re akarják csökkenteni azon települések számát, ahol a magyar nyelvi jogok vonatkozó része alkalmazható lenne. A törvény egyébként nemcsak a magyarokat, hanem az ukránokat, a ruszinokat és a németeket is érinti. Kedvezően alakult a ruszinok helyzete, akik az eddigi 68 helyett a jelenlegi arányuk birtokában ezentúl 91 helyen gyakorolhatják ezt a jogukat, míg az ukránok 57 helyett már csak 53 településen, a németek pedig egyetlen faluban alkalmazhatják az anyanyelv-használati jogot. A többi kisebbség pedig mindenütt 20 százaléknál jóval alacsonyabb arányt képvisel. Az MKP a szerdai kormányülésen azért vétózta meg ezt a napirendi pontot, mert kifogásolta, hogy az előterjesztést semmilyen koalíciós egyeztetés nem előzte meg. A magyar párt nemcsak a magyar, hanem a Szlovákiában élő más kisebbségek érdekeire is hivatkozva előbb a koalíciós tanács fórumára viszi a kérdést, de nem tagadja: eltökélt szándéka, hogy a 20 százalékos küszöböt 10 százalékosra akarja csökkenteni, kiváltképpen azért, hogy a kis lélekszámú, eleve 20 százalék alatti nemzeti kisebbségek is élhessenek ezzel a joggal.
MTI - fidesz.hu