Százharminc éves a főváros
Százharminc évvel ezelőtt, 1873. november 17-én a fővárosi közgyűlés egyhangúlag úgy határozott: "...a főváros tényleges egyesítésének napjául f.é. november hó 17e tekintessék...". Pest, Buda és Óbuda egyesítésével megszületett Magyarország új fővárosa, Budapest.
Dátum: 2003-11-14 13:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=17300
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:07:05.805112, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az egyesítés gondolatát először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet is. A szabadságharc után a szükségállapot Pesten 1854-ben szűnt meg, megindulhatott a gazdasági fellendülés. Buda lassabban fejlődött, de itt voltak a kormányszervek, ezek adták a jobbparti városrész súlyát. Az 1870-es évek elején kezdődött meg az országgyűlésben a városok jogállását, igazgatási viszonyait szabályozó törvény tárgyalása, s ennek vitája során nyújtotta be önálló javaslatát a különálló városok egyesítéséről két honatya. E két jeles személyiség Wahrmann Mór pesti küldött, a magyar országgyűlés első zsidó képviselője, valamint Házmán Ferenc budai polgármester volt (ez utóbbi már 1848-ban kidolgozta Pest és Buda egyesítésének tervét).1872. december 23-án hirdették ki az egyesített Budapestről szóló 1872. évi XXXVI. törvénycikket, amely elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. A törvény 134. paragrafusa a három város képviselőiből álló bizottságra bízta a főváros közigazgatásának megszervezését. Ez a 34 tagú bizottság dolgozta ki Széher Mihály pesti képviselő vezetésével a kerületek beosztását, a közgyűlés bizottsági szervezetét és munkarendjét, a városi jelképeket (címer, zászló), és szabályozott sok egyéb kérdést. A testület a fővárosi közgyűlés létszámát 400-ban határozta meg. A városvezetést illetően az a megoldás született, hogy a főpolgármesteri tisztségre a király jelöl három személyt, akik közül a közgyűlés választhatja meg hat évre a hivatal betöltőjét. A főpolgármester a kormányt képviseli, fő feladata az állami érdekek érvényesülése felett őrködni. A polgármester vezeti a városi közigazgatást és elnöke a tanácsnak, amelyet a főbb városi tisztségviselők alkotnak. A polgármester mellett két alpolgármester működik. A kerületek ügyeit az elöljárók vezetik, a munkájukat segítő testületet az esküdtek alkotják. Heves politikai viták közepette 1873. szeptember 25-26-án tartották az első képviselői választásokat Budapesten. Különösen a virilizmus kérdése váltott ki heves indulatokat, ugyanis kétszáz tanácstagot a főváros legvagyonosabb polgárai közül, "az 1200 legtöbb egyenes államadót fizetők sorából" választhattak a szavazók. A többi kétszáz képviselői helyet szintén listás választás útján kellett betölteni, ám erre a listára már bárki felkerülhetett, akinek választójoga volt. Az első budapesti választáson tízezer választó adhatta le voksát, ám a szigorú választójogi feltételek, a virilizmus és más okok által kiváltott érdektelenség következtében a részvétel nem érte el az ötven százalékot. A megválasztott képviselők 1873. október 25-én a Vigadóban gyűltek össze, ahol megalakultnak nyilvánították Budapest törvényhatóságát. A főjegyző felolvasta Ferenc József levelét, amelyben az uralkodó megnevezte három jelöltjét a főpolgármesteri tisztségre. Közülük Ráth Károly ítélőtáblai alelnök nyerte el végül a tisztséget 209 szavazattal. November 4-én Budapest első polgármestere Kamermayer Károly lett. Bár az október 25-i tanácskozás a fővárosi közgyűlés tényleges megalakulását, ezáltal a városrészek közigazgatási egységesülésének megtörténtét jelentette, maga a főváros mindig is november 17-ét tekintette a városegyesítés évfordulójának. Ennek oka lehet, hogy a Vigadóbeli eseményen az országos politika vezetői (a fővárost az új vezetésnek átadó kormánybiztos, Deák Ferenc és mások) voltak a főszereplők, ellenben november 17-én - amint azt az október eseményeket rögzítő 1873. december 2-i keltezésű jegyzőkönyv indokolja - "... fővárosi tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg átvette...". 1991. március 22-én is ezt döntést akceptálta a Fővárosi Közgyűlés, amikor az egyesítés emlékére Budapest ünnepnapjává nyilvánította november 17-ét.
MTI - fidesz.hu