Öngyilkos merénylet Isztambulban: több tucat halálos áldozat

Öngyilkos merénylők gépkocsiba rejtett pokolgéppel robbantást hajtottak végre szombat reggel két isztambuli zsinagógánál. A detonációkban legkevesebb 23 ember meghalt és nyolcvan megsebesült, közülük 30 állapota súlyos. A merényletek elkövetését egy militáns török csoport, a Nagy Iszlám Keleti Harci Front vállalta - jelentette az Anatolia hírügynökség.

Dátum: 2003-11-15 12:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=17327
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:07:14.031065, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A legfrissebb veszteségmérleget a török belügyminiszter közölte, hozzátéve, hogy a korábbi hírekkel ellentétben a robbanásokat nem gázszivárgás okozta, merénylet történt. A CNN-Türk török hírtévé értesülése szerint a sebesültek száma eléri a százat, sokan szenvedtek gázmérgezést, ammóniát lélegeztek be.

A detonációk közép-európai idő szerint fél 9 körül következtek be. Az egyik a Beyoglu negyedben álló Nevé-Salom zsinagóga közelében, a másik detonáció az öt kilométerre fekvő Sisli városrészben, a Bét-Izrael zsinagóga előtt. A negyedben él a város zsidó, amerikai és görög közössége.

Az 1940-es években épült Nevé-Salom zsinagóga, amely a legnagyobb Isztambulban és a törökországi zsidóság egyik legfontosabb imaháza, 1986-ban fegyveres támadás színhelye volt. Valószínűleg palesztin fegyveresek akkor 22 hívőt mészároltak le egy sabbati istentiszteleten - írta az AP amerikai hírügynökség. Hat évvel később az Irán támogatását élvező, síita Hezbollah fegyveres csoport áldozatokat nem követelő pokolgépes merényletet követett el a zsinagóga ellen.

Az AFP francia hírügynökség helyszínen járt tudósítója szerint a Nevé-Salom zsinagóga belső homlokzata leomlott. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a robbantások helyszíne háborús övezetre emlékeztet.

Izrael azonnal felajánlotta segítségét a török hatóságoknak és a törökországi zsidó közösségnek.

Az isztambuli robbantásokat elkövető Nagy Iszlám Keleti Harci Front (IBDA-C) szélsőjobboldali terrorszervezet 1985-ban alakult, a szigorú iszlám törvénykezésen, a saríán alapuló államberendezkedésért küzd.

Utolsó ismert vezérét, akit Salih Mirzabeyoglu néven emlegettek, három évi fogva tartás után 2001 áprilisában halálra ítélte az isztambuli állambiztonsági törvényszék, mert az indoklás szerint fegyverrel tört az ország alkotmányos rendjének megváltoztatására. A török hatóságok már akkor főben járó bűnének tartották, hogy harcosai több pokolgépes merényletet követtek el világi célpontok ellen. Az ítéletet később börtönbüntetésre változatták.

A szélsőséges földalatti szervezet 2000-ben számos török előadót és művészt "halálra ítélt", köztük az Európa-szerte ismert popsztárt, Tarkant is. Az isztambuli rendőrség terrorelhárító egysége egy rajtaütés során bukkant a halállistára, az érintett művészeket azonnal figyelmeztették.

Abban az évben vádat emeltek a CNN-Türk török hírtévé egyik munkatársa ellen, mert az isztambuli Metris fegyházban kitört lázadás alatt interjút készített egy fogollyal, aki a szervezet tagjának mondta magát. A hatóságok azzal érveltek, hogy az interjú közvetítésével a Nagy Iszlám Keleti Harci Front nézetei nagy nyilvánosságot kaptak.

MTI - fidesz.hu