Járai nem akar erősebb forintot

A magyar központi bank nem akarja, hogy a forint árfolyama sokat erősödjék tovább, a forint elég erős ahhoz, hogy teljesüljenek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs céljai - mondta vasárnap Ovideoban Járai Zsigmond, a jegybank elnöke a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

Dátum: 2002-04-15 16:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=1642
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:25:07.046183, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Járai szerint a gazdasági fellendülés a jegybank várakozásainál korábban elkezdődött, így a növekedés idén az MNB 3,5-4 százalékos GDP várakozásainak felső széle közelében lesz majd. Az infláció idén decemberben pedig 5 százalék körül lehet tavaly decemberhez képest.

Járai úgy vélekedett, hogy a jelenlegi 242 forintos árfolyam az euróhoz képest nem okoz különösebb problémát a magyar exportőröknek, de hozzátette, hogy az MNB nem akarja a forint további érezhető drágulását.

- Jelenleg azt gondoljuk, hogy (a forint) elég erős ahhoz, hogy elérjük az inflációs célt, így hát nem akarunk sokkal erősebb forintot - mondta a jegybankelnök az EU pénzügyminisztereinek hétvégi, spanyolországi csúcstalálkozójának szünetében.

- Csekély felértékelődés várható, de nem akarunk gyors felértékelődést - mondta az elnök.

Járai szerint a forint jelenlegi ingadozási sávja - a sávközéptől számított plusz-mínusz 15 százalék - fenntartható marad még egy darabig. - A jelenlegi sávban tarthatjuk a forintot még legalább egy évig, vagy talán az EU-csatlakozásig - mondta Járai.

A jegybankelnök úgy vélekedett, hogy idén a magyar gazdaság növekedése a jegybank várakozásainak felső szélén lesz. - A fellendülés korábbi várakozásainknál hamarabb kezdődött, így elképzelhető, hogy a növekedés közelebb lesz a 4 százalékhoz, mint a várakozás alsó széléhez - mondta.

Járai szerint a magasabb olajárak azt jelentik, hogy az infláció az év végén 5 százalék körül lehet majd tavaly decemberhez képest. Ez kicsivel magasabb, mint a jegybank legutóbbi negyedéves inflációs jelentésében közölt 4,8 százalékos előrejelzés.

Az MNB elnöke azt mondta, hogy a központi banknak lenne lehetősége tovább csökkenteni irányadó kamatát, ahogyan az árnyomás alábbhagy. Az elnök bízik abban, hogy decemberben 5,5 százalék alatt lesz a fogyasztói árak növekedési üteme tavaly decemberhez képest, vagyis sikerül tartani a jegybank inflációs célsávját, amelyet 4,5 százalék plusz-mínusz egy-egy százalékpontban határozott meg.

Az elnök szerint a jelenlegi olajárak magasabbak, mint a jegybank 25 dollár körüli várakozásai. Járai úgy vélekedett, hogy az infláció emelkedhet, ha az olajár 30 dollár fölé növekszik.

Az MNB elnöke úgy látja, hogy hazai forrásból is származnak inflációs kockázatok. Ezek közé sorolta a drágább bérmegállapodások lehetőségét, a választások második fordulója felé közeledve.

- Látok bizonyos veszélyeket. Választási évben mindig nagyobb a nyomás a béremelésekre. Úgy tűnik, hogy a bérek, legalábbis a közszférában, gyorsan növekednek Magyarországon, és nem vagyok benne száz százalékig biztos, hogy a magánszektor ezt nem követi. Van már néhány rossz jel arra, hogy a magánszektorban a bérek a várakozásainknál gyorsabban emelkednek - mondta az elnök.

Járai szerint inflációs nyomást jelenthet az is, ha a kormányzat által ellenőrzött árak felszabadulnak. Ilyen intézkedések inflációs hatását azonban a lehetséges költségvetési előnyökkel kell egybevetni - magyarázta.

- Ha a kormány úgy határoz, hogy támogatja az árakat, az teher a költségvetésnek, úgyhogy bizonyos harmonizáció mindig szükséges a költségvetési hiány és az áremelések között - mondta.

Az MNB elnöke kijelentette: nehéz értékelni bármiféle kormányváltozás gazdasági hatását. - Én személyesen nem hiszem, hogy nagy változás lenne a gazdaságpolitikában, az EU tagság és az eurózóna-tagság az egész országnak nagyon fontos - mondta a jegybankelnök.

Járai úgy vélte, hogy az EU-tagságra és az euróövezeti tagságra pályázó országok nem "úszhatják meg" az átmeneti kötelező tagságot az európai átváltási mechanizmusban (ERM-II.), még akkor sem, ha Nagy-Britanniának sikerül hasonló átmenet alól kivételt kapnia.

- Úgy vélem, Nagy-Britannia más eset, nagy ország, más a pénzügyi története. Még ha kivételt kap is, az szerintem nem lesz precedens Magyarország vagy bármely más kelet-európai ország számára, hogy hasonló kivételt kérjen - mondta. - Mi nem vesztegetjük az időnket az (euróövezeti tagság) feltételeinek vitatásával, inkább egyszerűen teljesítjük a feltételeket - magyarázta.

A brit kormány 1990 elején vitte be, a német márkához igazított magas árfolyamon, a fontot az akkori európai átváltási mechanizmus szűk sávjába, de 1992 szeptemberében a gazdasági visszaesés közepette olyan heves nemzetközi spekuláció volt a font ellen, hogy a brit valutát kénytelenek voltak kivenni az ERM-ből. Egy évvel később szélesítették az ERM sávját, és utóda, az euróövezet kötelező előszobájának számító ERM-II. sávja plusz-mínusz 15-15 százalék a középvonaltól, csakúgy, mint tavaly május óta a forinté az euróhoz képest.