Korlát kell a szakadék szélére, s nem kórház a mélyére

A hétfői parlamenti ülésen a Fidesz részéről az agrárium, a MÁV valamint a kis- és középvállalkozások helyzetéről hangzott el interpelláció. Tóth Imre az agrártermelőket sújtó mulasztásokról, Fónagy János a MÁV helyzetéről, Tállai András pedig a vállalkozók cserbenhagyásáról tette fel kérdéseit az illetékes minisztereknek.

Dátum: 2003-11-24 16:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=17641
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:10:54.220907, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Tóth Imre Fideszes képviselő "A brüsszeli intelem okai, avagy fehéren-feketén az FVM miniszter agrártermelőket sújtó mulasztásairól" címmel interpellált Németh Imréhez.

A képviselő kiemelte: Brüsszel az agárium csatlakozásra való felkészítésében bekövetkezett veszélyes mulasztásokért elmarasztalta a kormányt. A Fidesz már többször interpellált, hogy e nem kívánatos veszélyre az agárminiszter figyelmét idejében felhívja de az minden válaszában visszautasította az észrevételeket.

- Az uniós IIER fejlesztésre nyert 2,7 milliárd forintos tenderkiírás szerint, a tender-győztessel 2003. június 7-én kellett volna szerződést kötni, a kivitelezés szerződéses időtartama hat hónap lett volna. Ha ez megvalósul, akkor a magyar agrártermelőknek még lett volna esélyük az uniós támogatások elnyerésére. De nem ez történt, és mára körvonalazódik az a kép, mely szerint 2004-ben jó esélye van a magyar gazdálkodóknak arra, hogy ne jussanak hozzá az uniós támogatásokhoz, az egyszerűsített rendszer miatt jelentős termelői csoportok kiesnek a támogatás lehetőségéből, az egész ágazat, jelentős versenyhátrányba kerüljön, az unió többi országának gazdálkodóival szemben, s hogy az adható harminc százalékos magyar költségvetési támogatás, csak adható maradjon - mondta interpellációjában a képviselő. Hozzátette: a tenderbizottság megállapítása szerint, a T-Systems konzorcium bennfentes információk felhasználásával tette meg ajánlatát, és kezdte meg a rendszer fejlesztését, a tender eredményhirdetését megelőzően. Ezért a vonatkozó törvények és az eljárásrend megsértéséért, a többi pályázóval szembeni tisztességtelen előnyért, kizárták a tenderből. A tender győztesének, a francia COMMUNICATION & SYSTEMS konzorciumot hozták ki, akikről viszont rövid időn belül kiderült, hogy valótlan cégadatok közlésével pályáztak, és ezzel kizárták magukat a tenderből. Ezek után öt hónapig az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer tenderével kapcsolatban érdemi dolog nem történt. A kormány döntött, az egyszerűsített területalapú kifizetési rendszer - Single Area Payment - alkalmazásáról, Brüsszel pedig a tendereljárás törléséről, és új eljárás elindításáról. A tenderezőket szándékuk megerősítése mellet, 2003. november 10.-vel ismételt ajánlattételre szólították fel azzal, hogy megismételt ajánlatuk alapján, 2003. november 14.-vel kezdődően, tárgyalásos eljárás keretében választják ki a tender győztesét. Minden érintett megdöbbenésére, a korábban bennfentesség miatt kizárt T-Systems konzorcium is az ajánlattevők között szerepel.2003. november 14.-én lebonyolították a tárgyalásos eljárást, melynek végén, sikerült kiválasztani az egyetlen olyan céget, amely az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer fejlesztésében óriási, európai hírű referenciával rendelkezik, a Hawlet Packard-ot. Ez a világcég múlhatatlan érdemeket szerzett a lengyel IIER rendszer padlóra küldésében, a támogatási keret hatékony, ám eredménytelen elköltésében. Ennek következményeként a lengyelek visszafizetni kényszerültek a kapott fejlesztési PHARE támogatást.

- A tender eredményének politikai döntésével lehet, hogy csöbörből vödörbe kerültünk a végső eredmény valószínűségét illetően, a lengyel példához hasonlóan? Miniszter úr ennek a politikai döntésnek részese-e s felvállalja-e személy szerint is azt - tette fel a kérdést Tóth Imre.

A Németh Imre válaszában újfent a korábbi kormány tevékenységét bírálta, s tévesnek nevezte a fideszes képviselő állításait. Szerinte nem volt hiba bizalmat szavazni annak a cégnek, akik a lengyel támogatási munkában hibáztak.

Tóth Imre a miniszteri választ nem fogadta el, s azt mondta Németh Imrének: az agrárium helyzetének megmentése érdekében jó lenne, ha a kormány korlátot építene a szakadék szélére, s nem kórházat annak mélyére.

Fónagy János a Fidesz vezette kormány közlekedési minisztere "Nagyobb a mozdony füstje, mint a lángja" címmel interpellálta Csillag Istvánt a MÁV-ot érintő fontos kérdésekről.

Fónagy János elmondta: A magyar vasút gazdálkodási, szervezeti, technikai modernizálása, fejlesztése kormányzati időszakokon átívelő feladat, s hogy a polgári kormány jelentős forrásokat biztosított a magyar vasútnak. Ennek eredményeként új pályaszakaszok épültek és 14 Siemens villanymozdonnyal lett korszerűbb a vasút mozdonyparkja valamint az EU csatlakozáshoz megkívánt szervezeti feltételeknek eleget téve, létrejött a független pályavasúti szervezetet. 2002-ben több mint 200 Mrd Ft-ot kapott a vasút, többek között azzal, hogy a kormány átvállalta a korábbi egy évtizedben felhalmozódott fejlesztési hitelek törlesztését, biztosítva ezzel az azt követő évek fejlesztési lehetőségeit.

- A MÁV kormányváltás után kinevezett új vezetősége folytatta a szakmai munkát és 2003. nyarára összeállította a magyar vasúti közlekedés EU-konform rendszerének kialakításáról, a MÁV gazdálkodási reformjáról szóló dolgozatát. Az anyag 11 ezer ember elbocsátását, és a vasút problémáinak az önkormányzatokra testálását tartalmazta, de ezen elemekkel együtt is alkalmas a fejlesztésre. Azt vártuk, hogy a kormány korábban tett számos ígéretét megtartva támogatni fogja a magyar vasút fejlődését, modernizálását - mondta a fideszes képviselő. Hozzátette: reményei, mint annyi más esetben itt sem váltak valóra, a kormány az erre vonatkozó ígéreteit itt sem tartotta magára nézve kötelezőnek. Október 18-i ülésén lényegi fejlesztési kérdésekben nem döntött. A szükséges évi minimális 40-50 Mrd Ft fejlesztés helyett 4 évre összesen 60 milliárd forintot ajánlott meg, tehát átlagosan évi 20 Mrd-ból kívánja megoldani azt a feladatot, amelyre a szakma két-háromszorosát igényli.

- A MÁV javaslatán kívül rendelkezésére áll-e másik, autentikusnak minősülő anyag a vasút korszerűsítésével kapcsolatban, amely a MÁV által szükségesnek tartott összeg feléből, harmadából is biztosítani tudja a kívánatos és szükséges változásokat? Voltak-e, s ha igen mikor és kikkel szakmai konzultációk, viták a magyar vasút további sorsáról - tette fel a kérdést Fónagy János, aki Csillag István kitérő válaszát nem fogadta el.

Tállai András "Miért hagyta cserben a kormány a hazai kis- és középvállalkozásokat" címmel kérdezte a gazdasági tárca vezetőjét.

A képviselő emlékeztetett: a kormány az egyik első intézkedései között megfojtotta a Széchenyi Tervet, amelynek segítségével minden második településen létrejött valamilyen beruházás, s amely segítette a vállalkozókat, hogy sikeresen felkészüljenek a pályázatokra. A Széchenyi Terv megfojtásának eredménye közismert, mert a vállalkozások érezhetően lendületüket vesztették.

- A kormány miközben bőkezűen jutalmazza klienseit kávéskanállal méri a támogatásokat. A helyzet még ennél is rosszabb lesz 2004-ben, hiszen a vállalkozások többsége finanszírozási gondokkal küzd. Nincs elég tőkéje a szükséges beruházások megvalósítására, visszaesett a termelése, dolgozókat kénytelen elbocsátani. Egy ilyen helyzetben egy olyan vállalkozásbarát kormányzati politikára lenne szükség, amely nem növeli, hanem csökkenti a vállalkozások terheit. E helyett a Medgyessy-kormány becsapja a családokat és félrevezeti a vállalkozókat. Könnyítésről beszél, miközben nőnek a munkavállalói járulékok, növekednek az ÁFA-terhek, növekednek a közüzemi díjak, növekednek az autótulajdonosok terhei, növekednek az illetékek, újból nő a pénzromlás üteme. Ez elsősorban a pénzügyi kormányzat elhibázott lépéseinek tudható be, és ennek következtében jelentősen megnőttek a hitelköltségek is - mondta Tállai András, majd idézte Antalffy Gábor KISOSZ ügyvezető igazgató szavait: " A kis- és középvállalkozások a mostani helyzetben nem tudnak hitelt felvállalni. A recesszió, a megszorító intézkedések hatására nőnek a vállalkozók működési költségei, és a lakossági fogyasztás sem bővül. A kölcsönből történő beruházás megtérülését nem látják a bizonytalan helyzetben."

- Hogyan kívánja a gazdaságirányítás helyreállítani a bizalmat a kormányzati gazdaságpolitika kiszámíthatósága tekintetében és milyen eszközökkel tudják garantálni, hogy a kis- és középvállalkozások ne legyenek a csatlakozás vesztesei - kérdezte Tállai András a minisztert.

Csillag István a Széchenyi kártya méltatásába kezdett, így a fideszes képviselő a választ nem fogadta el.

fidesz.hu