Csehország: törvényben méltatnák Benest

Kisebb vita után a cseh képviselőház kedden a jövő év elejére halasztotta az Edvard Benes (1884-1948) volt csehszlovák köztársasági elnök érdemeit méltató törvényről való döntő szavazást.

Dátum: 2003-11-25 19:01:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=17701
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:11:12.936761, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Bár a kormányoldal a végső szavazás elhalasztását a jelenlegi ülés túlzsúfolt programjával indokolta - a legfőbb napirendi pont a 2004-es költségvetés elfogadása -, megfigyelők szerint a valódi ok valószínűleg az, hogy a törvény elfogadása továbbra is bizonytalan. Benes érdemeinek elismerését a szociáldemokrata és a kommunista képviselők egy csoportja javasolta, s jelentős támogatást élvez a polgári demokraták részéről is.

"Edvard Benes az egykori Csehszlovákia megalapítói közé tartozik és nagy érdemei vannak abban, hogy ez az állam a II. világháború után is képes volt megújulni. Benes nélkül az önálló Csehszlovákia nem jött volna létre, és nem létezhetett volna" - olvasható a javaslatban.

Bár Edvard Benesnek a csehszlovák állammal kapcsolatos érdemeit a mai Csehországban általában elismerik, személyiségét, politikáját sokan vitatják. Különösen érvényes ez a II. világháborúval kapcsolatos eseményekre, a csehszlovákiai szudétanémetek és magyarok háború utáni jogfosztására, ami a közéletben a Benes-dekrétumok elnevezés alatt ismeretes.

Csehszlovák államfőként Benes írta alá azokat a törvényeket, amelyek alapján az országban élő szudétanémeteket és magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották jogaiktól és vagyonuktól. Mintegy hárommillió németet Németországba és Ausztriába telepítettek ki, s ez a probléma máig is terheli a cseh-osztrák és a cseh-német viszonyt. A magyarok egyoldalú kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá. Ezért később belső kitelepítésekre, illetve csehszlovák-magyar lakosságcserére került sor.

Júliusban neves cseh történészek egy csoportja közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben ellenezte, hogy a parlament törvényben méltassa Edvard Benes volt köztársasági elnöknek a csehszlovák állam építésében szerzett érdemeit, mert ezzel szerintük a múlt, a történelem olyan fajta értelmezése is "igazolttá" válna, márpedig ez elfogadhatatlan.

A bírált törvényjavaslatot ennek ellenére az ősszel második olvasatban is elfogadták a képviselők, s most már csak a végső szavazás maradt hátra.

MTI - fidesz.hu