EU-alkotmány: zárónap a nápolyi konklávén
Az uniós alkotmányos szerződés intézményi kérdéseinek szenteli nápolyi tanácskozásának szombati zárónapját az EU tagállami és a csatlakozó országok külügyminisztereinek nápolyi értekezlete.
Dátum: 2003-11-29 13:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=17824
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:13:50.378168, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A nápolyi konklávé - amely a program szerint szombat estig tartana - nem hivatalos értesülések szerint már kora délután véget ér. Az intézményi kérdések tekintetében az olasz elnökség nem terjesztett elő konkrét javaslatokat, csak a tendenciákat és a különböző véleményeket rögzítette. E témaköröket az állam- és kormányfők elé utalták, köztük a szavazás rendjét, az Európai Bizottság majdani összetételének kérdését, továbbá az európai parlamenti helyek elosztását. Az állam- és kormányfők december 12-13-án találkoznak Brüsszelben, ezt megelőzően pedig ugyanitt a külügyminiszterek jönnek össze december 8-án egy újabb értekezletre.
Pénteken a nem intézményi kérdések kerültek terítékre, s ennek keretében túljutott a nápolyi "akadályon" a kisebbségi jogokra való utalás, amely a magyar diplomácia erőfeszítéseinek köszönhetően került be az olasz EU-elnökség összefoglaló tervezetébe, az EU alapértékei közé. A keresztény gyökerekre való utalás nem került be konkrét formában az olasz összefoglaló javaslatba, csak szándékként rögzítették azzal a kitétellel, hogy ezzel párhuzamosan megfogalmaznák az államok világi jellegét. A pénteki vitában e
tekintetben nem közeledtek az álláspontok, több állam - így Franciaország - ragaszkodik a konvent előterjesztéséhez, amelyben nem történt említés a kereszténységről.
A külügyminiszterek munkavacsora keretében vitatták meg a megerősítette együttműködés, így a védelem kérdéseit is, köztük azt a francia-brit-német közös javaslatot is, amely a NATO-tól független európai katonai struktúra kialakítására terjesztettek elő. Ennek értelmében állandó uniós katonai tervező és parancsnoki csoportot telepítenek Belgiumban, a Mons város közelében lévő NATO-főhadiszállásra. A megerősített együttműködés tekintetében magyar részről az unió széttöredezésnek elkerülését szorgalmazzák, s ezért szükségesnek ítélik az utalást arra: akik később csatlakoznak, azoknak a felzárkózásához az unió adjon támogatást. A védelmi politika ügyében pedig Budapest szerint nem szabad teret engedni a versengésnek a NATO és az európai közös védelem között, még kevésbé legyen rivalizálás és párhuzamosság a kapacitások és képességek kiépítésében.
A nápolyi konklávé szombati munkanapján terítékre kerülő intézményi kérdéseinek tekintetében - itt az olasz tervezet nem tett javaslatokat, csak összegezte az álláspontokat - Kovács László korábbi nyilatkozatában a többségi (és magyar) álláspont érvényesítésének szükségességét emelte ki az Európai Bizottság majdani összetételét illetően. Az egy biztos, egy szavazat gyakorlat szükséges 2009-ig vagy 2014-ig, vagyis két cikluson át, ezután lehetne szűkebb bizottságot létrehozni, s ez Kovács László feltételezése szerint végül elfogadást nyer majd. A többségi szavazás kérdései tekintetében pedig az a magyar álláspont, hogy minél több kérdésben nem konszenzussal - vagyis egyfajta vétójog fenntartásával -, hanem többségi szavazással kell dönteni. A nizzai szavazatarányok - amelyekhez Spanyolország és Lengyelország ragaszkodik elsősorban - vagy annak a konvent által módosított formája nem olyan lényegi kérdés, hogy emiatt kérdésessé váljék a csatlakozás, vagyis mindkét változat elfogadható Magyarország számára.
MTI - fidesz.hu