The Economist: "A gyenge láncszem a kormány"
A The Economist november 28-i számában külön mellékletben foglalkozik az EU-tagjelöltek politikai és gazdasági helyzetével. Magyarországot illetően kiemelt figyelem fordult a Fideszre s Orbán Viktorra - akit "Közép-Európa politikusai közül leginkább figyelni érdemes" -, de éles kritika illette a Medgyessy-kormány gazdaságpolitikáját. Utóbbit illetően a mértékadó brit üzleti-politikai hetilap leszögezte: a magyar gazdaság "versenyképessége szempontjából a gyenge láncszem maga a kormány."
Dátum: 2003-12-01 17:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=17876
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:14:06.594758, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A visegrádi országokat bemutatva a lap kiemeli: bár Közép- és Kelet-Európát a belpolitikai instabilitás jellemzi, a konszolidáció és a politikai spektrum tartós pártokká történő tömbösödése Magyarországon a leginkább előrehaladt, ahol a rendszert egy nagy jobb és egy nagy baloldali párt uralja. Lengyelországban és Magyarországon a posztkommunista erők vannak hatalmon, akik "a régi rezsim elitjének számítottak, nagy számban voltak köztük... cinikus és ambiciózus fiatalemberek". Ezek az emberek "tudták, hogyan működik a propaganda", s újraélesztették "kapcsolataikat régi barátaikkal a közszolgálatban és az üzleti szférában". Míg Lengyelországban az antikommunista erők nem tudták egységbe szervezni önmagukat, addig Magyarországon más a helyzet - hangsúlyozza a szerző, utalva a Fidesz 1998-as választási győzelmére.
Kiemeli: "Közép-Európa politikusai közül Orbán, a Fidesz vezetője érdemes leginkább a figyelemre, aki számára negyven évesen politikai karrierjének java még vélhetőleg hátra van. Nem szereti, ha nacionalistának hívják, de a magyar nemzeti identitás áll politikájának középpontjában." A szerző megszólaltatja Schöpflin Györgyöt, aki szerint "Orbán olyan nemzeti azonosságért áll ki, amely markáns, de nem önpusztító". A Londonban élő magyar társadalomtudós szerint a Fidesz üzenetének lényege: "a magyaroknak nem kell szégyenkezniük magyarságuk miatt."
Szavait értékelve az Economist szerzője hangsúlyozza: "Ezen álláspont nem is lenne kényes, csakhogy a kommunista gondolkodás tovább él Magyarországon, s ez a nemzeti identitást a nacionalizmushoz köti, a nacionalizmust pedig a fasizmushoz. Ezt a logikát a Fidesz ellen még mindig használják ellenfelei." Hozzáteszi: "a Fidesz kereszténydemokrata pártként definiálja újra önmagát, s nem liberálisként, a közép szavazóinak biztosítása érdekében." Utalva a közvéleménykutatási adatokra, a cikk szerint "ha választásokat tartanának holnap Magyarországon, a Fidesz újra hatalomra kerülne."
A melléklet egy másik, gazdasági tematikájú cikke súlyos kritikát fogalmaz meg a Medgyessy-kormánnyal szemben. Kiemeli: jelenleg "igen sok aggódnivalója van annak a Magyarországnak, amelynek pár évvel ezelőtt még vezető szerepe volt a térségben a külföldi tőkebefektetéseket... illetően." Tavaly rohamosan zuhant a tőkebeáramlás, ami nem volt jellemző a régió egészére. "A külföldi befektetők elfordulnak, szűkülő munkaerőpiacról, és a térség többi országához képest magas adókról panaszkodnak". A szerző szerint Magyarországon a minisztériumok és a kormányzati szervek Európában a leginkább túlméretezettek közé tartoznak. Egy üzletembert idézve a cikk hozzáteszi: "A kormány arról beszél, hogy az üzleti szférának ezt vagy azt kellene csinálnia, miközben a gyenge láncszem a versenyképesség szempontjából maga a kormány."
The Economist - fidesz.hu