Németh Zsolt: az autonómia jelenti az egyetlen esélyt
A határon túli magyarok számára egyedül az autonómia jelenthet esélyt a közösségként történő tartós megmaradásra; ezt sem a kedvezménytörvény, sem a magyar állampolgárság kiterjesztése nem szavatolhatja - mondta az MTI-nek Brüsszelben az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Dátum: 2003-12-04 09:48:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=17976
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:15:37.775354, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Németh Zsolt azután beszélt erről, hogy a brüsszeli Magyar Ház Közéleti esték című rendezvénysorozatának keretében előadást tartott szerdán este a nemzeti érdekérvényesítés és az EU viszonyáról.
A határon túli magyarság demográfiai-szociológiai szempontból olyan válságos helyzetben van, hogy csak egy erős orvosság jelenthet gyógyírt, s ez az autonómia. Ez tekinthető megmaradása belső feltételének, míg a kedvezménytörvény és az állampolgárság kiterjesztése csak külső feltétel lehet - állapította meg.
Úgy vélekedett, hogy a határon túli magyarság körében az állampolgárság kiterjesztésével és az autonómiával kapcsolatos törekvések felerősödését "befolyásolta a szocialista kormány e kérdéshez való érzéketlen viszonyulása és a státustörvény megcsonkítása".
A képviselő további fontos mozzanatnak nevezte, hogy a szerb miniszterelnök júniusban tett kijelentésével - amely szerint támogatja a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát - nagy lendületet adott a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitika dilemmáinak megjelenítéséhez. Rámutatott: ez annak ellenére is elmondható, hogy azóta Zoran Zivkovic - állásfoglalását jelentősen módosítva - kizárta az etnikai alapú megkülönböztetést e téren.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet az e kérdésekről idén lezajlott európai politikai vitákra, amelyek részeként az Európa Tanácsban Andreas Gross szocialista képviselő által az autonómiáról előterjesztett jelentés "mérföldkőnek tekinthető a nemzetközi jog fejlődése szempontjából". A dokumentum többek között kinyilvánítja, hogy az autonómia nem az elszakadás, hanem a társadalmi stabilitás eszköze.
A nemzetközi figyelem felkeltését szolgálta az a magyar javaslat is, amely szerint az EU új alkotmányos szerződésének a kisebbségek jogairól is említést kell tennie. Ez kihívás volt a szomszédos országok diplomáciája számára, de az EU meghatározó tagállamait is gondolkodásra késztette a csatlakozási folyamat és a nemzeti kisebbségek helyzetének szoros viszonyáról - mondta Németh Zsolt.
A szerződéstervezetbe bekerült megfogalmazás nem tükrözi ugyan pontosan az eredeti magyar törekvéseket, amelyek szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogairól kellett volna említést tenni. A képviselő szerint azért jelent mégis áttörést, mert a kisebbségi jogok mind ez ideig egyetlen uniós szerződésben, semmilyen formában nem szerepeltek.
Szerinte erről a pontról tovább lehet majd lépni; erre az adja a reményt, hogy az EU-tagállamok gyakorlatában a kollektív jogok, sőt az autonómia általánosan elterjedt intézmény. A kérdés az, hogy a nemzeti gyakorlatoktól sikerül-e valamilyen módon a közösségi normák felé elmozdulni. Az alkotmányos szerződésbe bekerült utalással a kisebbségvédelem ügye először jelent meg a közösségi normák szintjén, végső soron pedig ennek a "közösségiesítéséről" lenne szó - mondta.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy ez a több évtizedes uniós jogfejlődésben miért nem sikerült eddig, megállapította: még azok az országok is, amelyek belpolitikai megfontolásból engedtek az autonómiaköveteléseknek, nemzetállami keretek között tették ezt, és kerülni akarták, hogy e törekvéseknek nemzetközi hivatkozási alapjuk legyen. A mostani áttörés után azonban már joggal remélhető, hogy az utóbbi évtizedekben e téren kialakult normák a közösségi jog részévé válhatnak - mondta Németh Zsolt.
MTI - fidesz.hu