A Fidesz a múlt, a Szövetség a jelen

Nyilván nem könnyű feladat a Fidesz gondolkodásának áthangolása, hiszen az átalakulás bizonyos emberek érdekeit sérti. Azt gondolom, hogy mára a Fidesz minden egyes meghatározó embere - és nemcsak az az 5-6 országosan ismert vezető politikus, akiket a közvélemény a legjobban ismer, hanem a képviselők is, akik átlátják a rendszert - tudja jól, hogy változás kell.

Dátum: 2003-11-09 12:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=17989
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:15:41.693296, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Bár, ha nem történik változás és olyan marad a Fidesz, mint amilyen volt - ez egyébként már nincs napirenden -, akkor is jó lenne egy előkelő második helyre a szocialisták mögött. Igen ám, de az előkelő második hely semmire nem jó, ezt most megtapasztalhatjuk, mert másodikként nem sokat tudunk intézni az emberek érdekében. Ha hatalomra akarunk kerülni, márpedig Szövetségként csak ez lehet a célunk, hogy azoknak az érdekeknek adjunk teret és hangot, akik minket a hatalomba segítenek, akkor többet kell nyújtanunk. Vagyis át kell alakítani, frissíteni kell a szervezetet, sőt mondhatnám, tömegesíteni kell a Fideszt. Szerencsére Orbán Viktor irányítja ezt a rendszert, és ha a polgári körök Orbán Viktor felé mennek, akkor a Szövetséghez jutnak el. A Szövetség jelenti Orbán Viktort, és ha Orbán Viktorhoz jönnek az emberek, akkor esélyük lesz arra, hogy a Szövetséget is ők alakíthatják, olyanná formálhatják, amilyenné szeretnék. De ehhez be kell jönniük a Szövetségbe, nem pedig kintről jelszavakat hangoztatni. Tehát a Szövetség, a jelen, a Fidesz pedig a múlt - nyilatkozta a Demokratának dr. Hargitai János, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Falusi Tagozatának elnöke.

- A Szövetség tagozatai közül utolsóként alakult meg a Falusi Tagozat. Miért?

- Talán az is hátráltatta a korábbi indulásunkat, hogy amikor Orbán Viktor pártelnök úr felkért a falusi tagozat megszervezésére, akkor éppen háromhetes tanulmányi úton voltam az Amerikai Egyesült Államokban. Azonban most már teljes erővel folyik a szervezés, és mintegy száz fővel megalakult az országos tagozat, és a megyei tagozatok szervezői is megkezdték munkájukat. Megválasztottuk az országos elnökségét, amelyben orvos, állatorvos, könyvtáros, mezőgazdaságból élő, jogi végzettségű és polgármester is helyet kapott. Vagyis, igyekeztünk olyan embereket találni, akik kistelepüléseken élnek vagy jól ismerik az ott lakók gondjait. Ez rendkívül fontos, hiszen az elnökségi tagok régiónként is megpróbálják összefogni a tagozat szervezését. Mondhatni régiófelelősök, ami ugyan lényegében nem jelent hierarchikus felsőbbséget - megfelelő összeköttetést biztosítanak az elnökség és a megyei tagozatok között -, de ennek a rendszernek az egyik igazi ereje éppen e szervezeti felépítésében van. Szerintem szép eredménynek mondható a kezdésünk, annak ismeretében, hogy azokon a kicsi, háromezernél kisebb lélekszámú településeken, ahonnan a tagjainkat várjuk, jó értelemben véve gyűjtjük, nehezebben mozgósíthatók az emberek.

- Mennyire ismeri a kistelepülések életét a falusi tagozat ?

- Talán nem tűnik hivalkodásnak, ha azt mondom, kevesen ismerik nálam jobban ezeket a kicsi falvakat. Mohács és környéke, valamint Nagynyárád, a szűkebb pátriám, a szülőföldem, onnan jártam főiskolára, egyetemre, majd dolgozni, és ahol mind a mai napig élek országgyűlési képviselőként is. Egy kis túlzással, soha nem hagytam el hoszszabb időre ezt a térséget, csak akkor, ha a munkahelyem elszólított, például amikor a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke voltam 1994-98 között, vagy amikor a fővárosban tartózkodom, hiszen immár a második ciklusom töltöm a parlamentben. E környéken, a választási körzetemben Mohács a legnagyobb település a maga 20 ezres lélekszámával, de nagynak mondható Bóly és Pécsvárad is. Míg a többség, vagy 50 település, valóban a kicsiny falvak sorába tartozik.

- Mohács környéke sokszínű, nemzetiségiek lakta vidék. Hogyan tudnak arrafelé szót érteni egymással az emberek?

- Mindenhol tapasztalható az országos politikában eluralkodott ellentét, és az embereket foglalkoztatja, hogy mi is történik a nagypolitikában. Megjegyzem, ez nem baj, hiszen ha nem érdekelnék őket az országos politikában zajló események, attól azok még áthatnák a mindennapjaikat.

- A kis falvakban is oly mélyek az árkok, mint az országos politikában?

- Természetesen nem. Többször megfogalmaztam ezt a választói körzetemmel kapcsolatban is, hogy az egy egészséges térség, ahol az MSZP soha nem tudott nyerni, érezhető a jobboldal fölénye. Erre legjobb bizonyíték, hogy 1998-ban és 2002-ben is győztem, ahogy mondtam már, a második ciklusomat tölthetem a parlamentben, pedig a baloldal nehézsúlyú, komoly ellenfeleket indított velem szemben. Az MSZP az előző ciklusban a pénztárnokát, Puch Lászlót, majd a mostani választásokon egy gyermekorvost jelölt képviselőnek, az SZDSZ pedig Wekler Ferencet. Weklerről még annyit, talán ő volt az egyetlen olyan képviselője e pártnak, akire, hogy finoman fogalmazzak, viszonylag voksoltak az emberek. Bár ez érthető, hiszen ez a térség német vidéknek számít Baranyában. Más kérdés, hogy a magyar nevem ellenére, magam is német származású vagyok.

- Köztudott, hogy a német származásúak, magyarán a svábok, dolgos, szorgos emberek, a településeik rendezettek, tiszták. És van egy másik különlegességük is, ha ezt annak lehet nevezni, hogy igencsak megszenvedték a bolsevik diktatúrát. Közrejátszhatott ez abban, hogy a polgári oldal sikeresebben szerepelt ezeken a településeken, mint az ország más vidékein?

- Biztos, hogy a háború utáni történések is meghatározók lehettek a választási sikeremben, a térség településeinek jobboldali elkötelezettségében. Jó értelemben véve konzervatív emberek élnek ezen a tájon, és úgy vélem, hogy a hazai németség mind a mai napig tartja és ápolja is az ősi értékeit. Egyébként a saját famíliámon keresztül is megéltem, amikor a kommunisták, ahogy mifelénk mondják, dudaszóra rúgták ki a családom mindkét ágát az országból. Csupán annyi volt a bűnük, hogy a hatalom nem bírta elviselni a németül hangzó nevüket. Nem folytatva e szomorú családi történeteket - az egész környéken végigsöpört ez a terror, szinte az egész települést lefejezték - végül is a családjaink, nem kis veszélyt vállalva ezzel, visszaszöktek Magyarországra a németországi szovjet megszállási zónából.

- A megyei rendszert követi a szervezésben, vagy inkább a regionális felépítésben gondolkodik?

- Az alapszabályhoz kell igazodnunk, amely egyértelműen megyei tagozati egységekről beszél, tehát megyénként kell felépíteni a tagozatokat. Természetesen ettől még regionális szinten is lehet valamiféle kapcsolatot teremteni, együttműködést szorgalmazni a megyék között.

- Nem túl bürokratikus az alapszabályhoz való ragaszkodás, illetve nem volna szerencsésebb a megyehatárokon átnyúló falusi tagozatok szervezése?

- Pillanatnyilag akármelyik oldalról közelítünk is e témához, az életünk szerves része a megyének. Az úgynevzett régiók rendszere egyelőre csak virtuális egységként van jelen Magyarországon.

- Viszont az EU-ban is régiókban gondolkodnak, és a baloldali hatalmi gépezet is így akarja átírni a hazai közigazgatási térképet.

- A szocialisták többet kommunikálnak ezen a területen, mint amennyi a valóság. Másrészt, nincs olyanfajta kényszer az országban, hogy márpedig most meg kell csinálni a régiókat. A jelenlegi közigazgatási szerkezettel is illeszkedni tudunk az európai uniós rendszerekhez. Ugyanakkor nem zárom ki azt, hogy elindujon a regionális építkezés, de hangsúlyozom, nincs kényszer erre.

- Mi lesz a feladata a Falusi Tagozat hálózatának a Szövetségben?

- Mint minden tagozat, két fontos célra koncentrálunk. Az egyik maga a szervezetépítés, hogy új csatornák nyíljanak meg a szövetségben, amelyeken keresztül olyan emberek is a Fidesz közelébe kerülhetnek, akiket eddig nem igazán vonzott a párt. Egyszerűen azért, mert a Fidesz korábban igen zárt, majdhogynem klubként működő pártszervezet volt, ahol sokszor maguk az érintettek sem törekedtek arra, hogy nyissanak, változtassanak ezen a struktúrán. Most ez megváltozik, lehetőség nyílik arra, hogy mondjuk a polgári körökhöz tartozók vagy mások, mint például azok, akik a körzetem többségét adó kis falvakban élnek és szimpatizálnak a Szövetség gondolatával, csatlakozzanak hozzánk. Ez természetesen nemcsak a polgári körök és a Szövetség megerősödésével járhat, hanem szavazatokat is hozhat majd a választásokon. Tehát, mondhatni klasszikus feladatunk, hogy a falusi tagozat megyei hálózatának kiépítése befejeződjön az év végéig, de legkésőbb a tavaszi kongresszusig.

- Akkor igyekezniük kell! Egyébként, mi történne, ha ez a brigádszerű felajánlás - és most nemcsak a falusi tagozatra gondolok, hanem a többiekre is - nem sikerülne?

- Ha ne adj Isten, valamiért nem fejeződne be a tagozatok szervezése, akkor se történne tragédia. A falusi tagozatok esetében elképzelhetőnek tartom, hogy lesz olyan megye, ahol lassabban szerveződnek a tagozatok. De ez jelentős részben az adott megye településszerkezetéből következik. Példaként említhetem Hajdú-Bihart, amely megyében alig találni 3000 főnél kisebb lélekszámú települést, amire a tagozatunkban építkezünk. Ugyanakkor az is tény, amint az bebizonyosodott, hogy a falusi tagozatra jellemző kistelepüléseken élők szervezhetők a legkevésbé. Amikor a polgári körök kezdtek megalakulni, éppen az ilyen kistelepüléseken ütköztek akadályba, ott jöttek létre a legnehezebben a polgári közösségek is. Ez nyilván abból adódik, hogy az ilyen kisfalvak rendkívül zárt közösséget alkotnak, magyarán, általában mindenki mindenkit ismer. Mint ahogy az is igaz, hogy idegen tőlük bármilyen szervezett formában való részvétel, sokszor még a polgári körök laza szervezettsége is. Hát még a tagozaton keresztül bejönni egy szövetségbe! Ezért nagyon fontos, hogy úgy tudjunk kapcsolatot teremteni az ilyen településeken élőkkel, hogy minél egyszerűbben és érthetőbben közöljük velük a Szövetség akaratát. Szerintem meg fogjuk találni a módját annak, hogy azokkal is szót értsünk, akik nem akarják magukra venni ezt a nem is erős kötöttséget jelentő, szervezetszerű zubbonyt. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, szerencsére azért az emberek tudják, hogy melyik oldalra, kire szavazzanak az ilyen településeken, erre a tényre a Szövetségnek a jövőben oda kell figyelnie, és akkor még nagyobb biztonsággal számíthatnak az ott élők voksaira.

- Ön viszonylag könnyű helyzetben van, mert tudja, akarja a Szövetséget, és ha szabad így fogalmazni, egyívásúakkal kell párbeszédet folytatnia a választókörzetében. De a tervek szerint a 176 egyéni választási körzetben úgynevezett választókörzeti elnököket jelölnek ki, akik jó eséllyel indulnak a képviselőjelölti pozícióért. Az viszont nem biztos, hogy a jelölt ugyanaz a személy lesz, mint aki a Fidesz jelenlegi parlamenti képviselője. Érdekeltek-e a Szövetség létrejöttében, a tagozatok szervezésében, mondjuk a listás országgyűlési képviselők?

- A mostani parlamenti képviselőinknek vagy leendő jelöltjeinknek, akik egy-egy választókerületet képviselnek, illetve kell hogy megszervezzenek, már csak a saját érdekeik miatt is ismerniük kell a térségüket, hogy esélyük legyen az újraválasztásukra. Ha nem így van, az tragikus lenne. Bízom abban, mint ahogy én ismerem a körzetemhez tartozó ötven település gondját, baját, úgy mások, akár listán jutottak be, akár nem, hasonlóképpen felvállalják a választókörzetük képviseletét. Az ugyanis nyilvánvaló, legalábbis számomra, ha a Fideszt fel akarjuk dúsítani, akkor elsősorban a polgári körök adnak merítési lehetőséget, akiknek a tagjai közül igen sokan az első szóra maguktól kopogtattak, hogy a tagozatokon keresztül szeretnének bejönni a Szövetségbe. Képzelje el, ha polgári körönként csak néhány ember jelentené a Szövetség növekedését, már akkor is igen komoly eredményről beszélhetünk. Eközben persze figyelni kell az előbbiekben említett aktív személyeken kívül a többiekre is. Meg kell ismernünk a bizonytalanokat, meg kell próbálni akár írásban is meggyőzni őket, kapcsolatot tartani velük, hogy minél többen csatlakozzanak hozzánk, a Szövetséghez. A mi leckénk tehát az, hogy kitaláljuk azokat a formákat, amelyek a legelőnyösebbek ennek a szervezetnek az erőssé tételéhez. Azt pedig természetesnek tartom, hogy egy ilyen mértékű átalakulás során belső feszültség keletkezik. Valóban elképzelhető, hogy az átszervezés során lesz 176 ember, aki győztesnek mondhatja magát. És természetesen lesznek vesztesek is. De ebbe a harcba én odaképzelem a listás parlamenti képviselőket is. Hiszen a listások is csak attól juthatnak parlamenti képviselethez, ha az egyéniek nyernek. Tehát azt gondolom, kialakul az a 200-300 fős csapat, mely abban érdekelt, hogy az eddigieknél jobban megszervezze a választókörzetét. Ugyanis a Fidesznek eddig éppen az volt a gyengéje, hogy minden pillanatban képes volt valami nagy gondolatot elsütni, de a hétköznapi rutinmunkában ezt sajnos gyengén vitte át. Nekünk e kettőt kell egyesíteni, és nemcsak nagyokat álmodni, ahogy annak idején a jelszót kiadták, hanem ezt az álmot a hétköznapokban meg is kell valósítani.

- A nagy álom után merjünk nagyot ébredni és keményen dolgozni?

- Pontosan. Ez sok ember esetében nehéz. De úgy gondolom - látva, hogy mi történik az elnökségben, ahol nemcsak leckét kapnak az emberek, de számon is kérik tőlük az elvégzetteket, elsősorban Orbán Viktor, aki útjára indította a szövetségi gondolatot -, hogy működni fog.

- Közismert a mondás, hogy a Fidesz a falu központjában lévő templom-községháza-kocsma "szentháromságából" úgy-ahogy betette a lábát a templomba és a községházába, de a kocsma még nem a Szövetség terepe. Márpedig, mondják a hozzáértők, az ilyen kis közösségekben dőlnek el időnként a nagy dolgok...

- Tény, hogy minden közösségi helyet meg kell szólítanunk. Ez érvényes ott is, ahol mondjuk éppen a kocsma a közösségi élet színhelye egy faluban. Valóban lehetnek olyan kicsi települések, ahol ez így van, és ezért semmiképpen nem megvetendő az ilyen gondolat. Sőt, az emberek egy-egy kistelepülésen jószerivel csak a kocsmában találkoznak egymással, beszélik ki ügyes-bajos dolgaikat, akár a politikával kapcsolatban is.

- Mennyire vannak kiszolgáltatva a Medgyessy-kormány életszínvonal, és nemzetromboló politikájának ezek a kistelepülések?

- Komoly nehézséget hoznak számukra az adótörvények, ha elfogadja a baloldali többségű parlament. Jövőre még a harangszó is drágább lesz ezeken a kicsi településeken, mert a temetési szolgáltatások áfatartalma is nőni fog. Ezeket a falvakat elsősorban az elöregedés, a munkanélküliség, vagyis az inaktívak magas aránya jellemzi. És mit tesz erre a magát szociálisan érzékenynek tartó Medgyessy-kormány? Az szja helyett az áfára helyezte a költségvetés bevételi oldalának a növelését, amivel iszonyatos terhet rak a kistelepülések lakóira. Az szja a falu társadalmának jelentős részét nem érinti, hiszen a nyugdíjasoknak, a munkanélkülieknek nincs olyan személyi jövedelme, ami után adózniuk kellene. Összességében örülhetnek a falun élők, ha egyáltalán szinten marad a még meglévő minimális jövedelmük. Ugyanakkor a Medgyessy-kormány által kiötlött áfaemelés komoly károkat okoz, hiszen 7-8 százalékkal több áfát fizetünk, mint az EU-ban. Ezt különösen megszenvedi minden falusi polgár, mert ha felkapcsolja a lámpát, ha kinyitja a csapot, és egyáltalán, ha kimozdul az utcára, ha közlekedik, ha gyógyszert vesz, orvoshoz megy, állandóan beleütközik az áfaemelés okozta árnövekedésbe. Ez kivédhetetlen! De súlyos csapás az agráriumban élőkre is. Nem vagyok városellenes, normálisnak tekintem, ha valaki városban él, nem zavar, hogy a távfűtés áfája nem került a legfelsőbb kulcsba. De ahogy Demszky Gábor főpolgármester és Toller László Pécs polgámestere nemrégiben nagylelkűen előadták, hogy a "jó Medgyessynél" elérték azt, miszerint a távfűtés áfáját mégsem viszik fel a csillagokig, megtartják a kisebb kulcsban, az szégyenteljes volt. Csak akkor lett volna elfogadható ez a kormánydöntés, ha ezzel párhuzamosan nem emelik a szén és a fa áfáját, akár csak a 15 százalékos kulcsra is, mert először 25 százalékkal akarták megterhelni a falusi emberek természetes fűtési anyagait. Ez a lépésük is nagyon meg fogja sarcolni a kicsi településeken élőket. De említhetem a közlekedést, ami szintén érzékeny pontja ennek a kérdésnek. A falusi ember úgy tudja elérni a szolgáltatások többségét, hogy vonatra vagy buszra száll, de ha már a posta is elmegy a falvakból, akkor szaladgálhat a mobilposta után is. Az intézménybezárások miatt a gyerekeknek az iskolába, de a polgároknak a különböző ügyeik intézésére is hosszú kilométereket kell utazniuk. Gyerekeknek, felnőtteknek, nyugdíjasoknak, munkanélkülieknek igénybe kell venniük a tömegközlekedést. A Medgyessy-kormány beterjesztette a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvényt, és mit látunk benne az ígéreteik ellenére? Nemhogy ingyen utazhatnának a falusi tanulók a városba, a középiskolákba vagy egyetemekre, hanem még nagyobb összeget kell fizetniük. Ezt nem tudja kikerülni a falusi ember, mert a városban élő jó esetben átmegy a hídon, de mondjuk Mohács-szigetről csak a komppal jöhetnek át az ott lakók. A kompközlekedés árának növelése ellen beadtam egy módosító indítványt, ami 10 millió forint többletkiadást jelentene országosan, és rendkívüli könnyebbséget hozna a komppal közlekedőknek. Nem támogatta a baloldali parlamenti többség. Egy másik indítványommal azt javasoltam, hogy akkor a bérleteket támogassák legalább, amely az ország összes kompja esetében is csak 25 millió forint többletköltséget jelentene a költségvetésben. Nevetséges összeg! Ezt sem támogatta a baloldali koalíció, majd egy perc múlva 6 milliárd forintot szavaztak meg a közszolgálati baráti pénznyelő köztelevíziónak.

- Összehasonlíthatjuk a szerény 25 millió forintot az Esélyegyenlőségi Minisztériumra szánt adóforintokkal is. Hol itt az esélyegyenlőség?

- Jó néhány milliárd forintot osztanak el Lévai Katalin hivatalában, és valóban nem tapasztalható, hogy miképpen is jön át az a bizonyos esélyegyenlőség a mindennapok valóságában. Mondok egy másik példát, hogy kimozduljak az áfa köréből. A Medgyessy-kormány valamiért úgy döntött, hogy akinek személygépkocsija van, azt a legkülönbözőbb trükkökkel rendkívüli módon meg kell adóztatni. Például a 100 kilogrammonkénti 800 forintos súlyadót 1200-ra növelték. Ez különösen érzékenyen érinti a falusi embereket, akiknek kisebb a jövedelme. Az iparűzési adót is említhetem, ahol a szolgáltatók: az áramszolgáltató, a gázszolgáltató vagy a Matáv, csak a nagyobb városokban fizetnek iparűzési adót, mert ott telephelyük van, a kistelepüléseken meg nincs kirendeltségük. Az Orbán-kormány ideje alatt a lentről is elvont jövedelmek visszaosztása során a kistelepüléseken élő falusi ember többet kapott, mint a nagyvárosban lakó. Ezt normatívákon keresztül osztotta szét a polgári kormány, a szerint a filozófia szerint, hogy mint a családban, az idősebb, az elesettebb, és a gyermek szorul segítségre. Így az ország településszerkezetében is nyilván vannak kevébé tehetősek, ezért azok többlettámogatásra számíthattak. A Medgyessy-kormány már az első költségvetési éve alatt befagyasztotta ezt az általunk elindított folyamatot. Nem növelte a kicsi települések normatíváit, a költségvetés pedig teljesen lehetetlen helyzetbe hozta az ilyen településeket. Egyébként valamennyi önkormányzatot, még a baloldaliakat is rombolja a mostani hatalom, hiszen komoly feladatokat róttak rájuk, de nem rendeltek mellé pénzeket.

- Medgyessy Péter bankárként úgy véli, azoknak kell juttatni, akiknek bőven van...

- Mondta is, hogy az ország úgy működik, mint egy bank. Ezzel szerintem megsértette a hazai bankvilágot, mert talán mégsem működnek ennyire pocsékul a magyarországi bankok. Bár vannak kivételek, mert egyes bankoknál azért adódtak problémák, hadd ne nevesítsem őket. Medgyessy Péter erről biztos többet tudna mondani, hiszen bankvezérként lehet tapasztalata az ott folyó dolgokról. Csakhogy ahol nincsenek bankok, ott is meg kell élni. Az aprófalvas térségeket szinte elnéptelenítik a baloldali hatalom megszigorító intézkedései. Drágább lesz minden egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatás is. És visszatérnék még az utazásra, mert itt igen éles kontrasztok vannak. Például Demszky Gábor teljes joggal mindent megtesz azért, hogy a nagyvárosi tömegközlekedés támogatást kapjon a költségvetéstől, hogy a BKV a tavalyi 30 milliárd után, további 12 milliárdhoz jusson. És nyilván valami csurran-cseppen a nagyvárosi tömegközlekedésnek is. Ezzel szemben mit látok én, aki vidéken élek, és hozzám hasonlóan mit tapasztal a vidéki ember? Privatizálásra készítik elő a legatyásodott Volán-vállalatokat, amelyek úgy-ahogy még fenntartják buszközlekedést.

- Van olyan település, ahová már a buszok se mennek be.

- A privatizációra készítik fel a Volán-társaságokat, sőt, az adótörvényekben meg akarják szavazni azt is, hogy ezeket a vállalatokat adják oda az amúgy is forráshiánnyal küzdő önkormányzatoknak. A gond ebben az, hogy a nagyvárosi önkormányzatok, ha esetleg tokkal-vonóval megkapják a Volán-vállalatokat, mondjuk esetünkben Pécs a Pannon Volánt, semmiféle érdekeltsége nincs a megyeközpontnak abban, hogy mondjuk Görcsönydobokára is kigördüljön egy járat. Nem érdekelt ebben, mert számára a pécsi tömegközlekedés megszervezése a fontos. Tehát a nagyvárosi lobbi, ami ennek a kormánynak nyilvánvalóan meghatározó bázisa, érvényesíti az erejét, és ezt többek között a falvak kárára is teszi. Erre mondtam azt, hogy ez rosszabb, mint a privatizáció, mert a nagyvárosnak abszolúte nem érdeke úgy működtetni a vállalatot, hogy az a kistelepüléseknek is jó legyen. A körzetemben beszéltem az összes polgármesterrel e témában. És ha a kormány átengedi az adótörvényeken ezt a módosítást, márpedig a szocialisták nyomták be, tehát valószínű, hogy ez fog történni, akkor az öszszes baranyai kistelepülésen arra buzdítom a polgármestereket, hogy ne lehessen csak úgy odaadni Pécs városának a helyi Volánt, ők is kérjenek részesedést.

- A privatizáció drágítaná a közlekedést, az önkormányzat viszont megszüntetné a kapcsolatot ezekkel a kicsi falvakkal?

- Pontosan erről van szó. Szerintem az lenne a jó, ha jutna a nagyvárosi tömegközlekedésre X milliárd normatíva alapon, akkor ennek csak a töredékét kellene odaadni a megyei volánoknak, rt.-knek, ahhoz, hogy ne kelljen járatokat megszüntetniük. Ez érezhető javulást okozna a térség tömegközlekedésében, mind a városéban, mind a kistelepülésekében.

- Orbán Viktor akarja a Szövetséget. De így vannak ezzel a Fidesz más meghatározó vezetői is? Kiállnak amellett, hogy a tagozatokon keresztül jöjjenek be emberek a Szövetségbe, akik majd szavazatokat hoznak az EU-választásokon, és talán 2006-ban hatalomra segíthetik a polgári oldalt?

- Tulajdonképpen beszéltünk már erről a parlamenti képviselőkkel kapcsolatban. Egy biztos, amint mondtam, ez sem ment, megy dudaszóra. Nyilván nem könnyű feladat a Fidesz gondolkodásának áthangolása, hiszen az átalakulás bizonyos emberek érdekeit sérti. Azt gondolom, hogy mára a Fidesz minden egyes meghatározó embere - és nemcsak az az 5-6 országosan ismert vezető politikus, akiket a közvélemény a legjobban ismer, hanem a képviselők is, akik átlátják a rendszert - tudja jól, hogy változás kell. Bár, ha nem történik változás és olyan marad a Fidesz, mint amilyen volt - ami egyébként már nincs napirenden - akkor is jó lenne egy előkelő második hely a szocik mögött. Igen ám, de az előkelő második hely semmire nem jó, ezt most megtapasztalhatjuk. Másodikok vagyunk, és nem sokat tudunk intézni az emberek érdekében. Ha hatalomra akarunk kerülni, márpedig szövetségként csak ez lehet a célunk, hogy azoknak az érdekeknek adjunk teret és hangot, akik minket a hatalomba segítenek, akkor többet kell nyújtanunk. Vagyis át kell alakítani, frissíteni kell a szervezetet, sőt mondhatnám, tömegesíteni kell a Fideszt. Ez új gondolkodást is jelent, és ezzel szerintem bejön az a hétköznapi rutin is, ami eddig nagyon hiányzott a Fideszből. Ezt ma már, legalábbis én így vélem, minden normális ember felismeri. És azt is, hogy nincs más megoldás, ezért szükségszerű a tömeges, valódi néppártszerű működés. Egyébként nem kell feltalálni a spanyolviaszt, csak meg kell nézni, hogy mit csinált Schüssel kancellár Ausztriában, mint csinált a CSU Bajorországban, és ezt kell átültetni Magyarországra. Mindenképp arra törekedni, hogy ne az előkelő második helyen szerepeljünk, hanem többre legyen lehetőségünk.

- Kövér László azt nyilatkozta nemrégiben, ha jól adta vissza a média a szavait, hogy a néppártnak nem kell mindenáron tömegpárttá válnia. Ön viszont azt mondja, hogy csak a tömegeken nyugvó párt tudja megszerezni a hatalmat a szocialistákkal szemben. Nincs ebben ellentét?

- Nem tudom, hogy a Kövér László mit nyilatkozott, én úgy képzelem el a néppártot, hogy annak mindenhol ott lesznek a nyúlványai, a szervezetei, és hogy a tömegekre kell felépíteni az alapot. Arról pedig, hogy ki mit ért a néppárt alatt, lehetne szemantikai vitát folytatni, de felesleges. Szerintem kell egy választói bázis, ami úgy tűnik, hogy kialakulóban van, sőt, megvan már. De legfőképpen az kell, hogy a mindennapokban együtt tudjunk működni a Szövetségben, és természetesen a polgárokkal is. Naponta tapasztalom, az emberek igénylik azt, hogy beavatottak legyenek. Megjegyzem, teljesen joggal teszik ezt, mert csak így tudnak hatással lenni a Szövetségre. És nemcsak négyévente, hanem lehetőleg mindennap beavatottaknak kell lenniük, mert ekkor lehet élő kapcsolatról, közösségi életről beszélni.

- A Jobbik Magyarországért mozgalom párttá alakulása, a kisebb pártok, mint a KDNP, az MDF, a kisgazdapárt mennyiben hátráltatja akár a Falusi Tagozat munkáját is?

- Nem gondolom, hogy hátráltatják a munkát a kisebb pártok. A kisgazdapártról annyit, hogy nem látom szervezett erőként megjelenni a településeken. Kisgazda szavazókat és kisgazda szimpatizánsokat látok a saját körzetemben is, és úgy gondolom, hogy ezek az emberek régen felismerték azt, miután a falusi ember racionális, hogy számára a legjobb út a Szövetséghez vezető út. És akkor jár el helyesen, ha a Szövetségre szavaz. Egyébként a Kisgazda Polgári Szövetségen át már megnyílt az út a Fidesz felé. A kereszténydemokrata szavazók az MKDSZ-en keresztül szintén részesei a Szövetség politikájának. Az MDF kicsit másabb világot képvisel, de eljön majd az igazság pillanata az EU-választások idején, és akkor fog eldőlni, hogy mi lesz a Demokrata Fórummal. Jóllehet nem kívánom, hogy az MDF ne szerepeljen eredményesen, nyilvánvalóan nem érdekünk ez, de ha nem tudják teljesíteni azt, amit elvár magától a párt, akkor az MDF szorosabban fog kapcsolódni a Szövetséghez. A Jobbik mozgása nem teljesen világos, de szimpatizálok azzal, hogy kinője magát.

- A Jobbik megszólíthatja a kistelepülések lakóit?

- Teljesen kizártnak tartom. Egy új, alakulóban lévő párt örülhet, ha a városokban megtalálja azt a bázist, amin elindulhat.

- Mi történne a Szövetséggel, ha Orbán Viktor bármely oknál fogva háttérbe vonulna?

- Össze talán nem dőlne, de az tény, hogy feleannyit sem érne, hiszen az egész jobboldali mozgalom központi személye Orbán Viktor.

- A polgári köröknél is Orbán Viktort, nem pedig a Fideszt követik...

- Szerencsére Orbán Viktor irányítja ezt a rendszert, és ha a polgári körök Orbán Viktor felé mennek, akkor a Szövetséghez jutnak el. A Szövetség jelenti Orbán Viktort, és ha Orbán Viktorhoz jönnek az emberek - ahogy ön is mondta -, akkor esélyük lesz arra, hogy a Szövetséget is ők alakíthatják, olyanná formálhatják, amilyenné szeretnék. De ehhez be kell jönniük a Szövetségbe, nem pedig kintről jelszavakat hangoztatni. Tehát a Szövetség a jelen, a Fidesz pedig a múlt.

Bánhidai Károly

Dr. Hargitai János tanár. Mohács, 1958. április 24. T.: Kaposvári Tanítóképző Főiskola., 1976-79, Pécsi Tanárképző Főisk., 1984, JPTE JTK, 1991, 2003 Európa-jogi szakjogász. É.: 1979-85 Lippón és Nagynyárádon ált. isk. tanár, 1985-90 a nagynyárádi községi tanács elnöke., 1990-95 polgármester. 1990- a Baranya Megyei Faluszövetség ügyvez., eln., 1994-98 a Baranya Megyei Közgyűlés aleln., (KDNP). 1998- országgyűlési képviselő (Mohács, Fidesz). 2003- a Fidesz falusi tagozatának elnöke.

Magyar Demokrata, 2003. november 6.