Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Szász Károly kénytelen volt levelet írni Kovács Lászlónak

Szász Károly, akinek visszautasította Kovács László feltételezését, amely szerint politikai küldetést teljesített volna Brüsszelben. A külügyminiszter szerint "az Európai Néppárt elnökségének nyilatkozata a Fidesz rágalmaira épül".


Dátum: 2003-12-11 20:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=18263
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:18:05.120216, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Elismerően nyilatkoztak a felügyelet tevékenységéről a külföldi társszervezetek vezetői - jelentette ki a Magyar Nemzetnek Szász Károly, a PSZÁF elnöke, aki a Magyar Nemzeti Bank képviselőivel együtt vett részt a pénzügyi piacok szabályozásával foglalkozó Európai Bizottság pénzügyi felügyeleti vezetőit tömörítő szakmai szervezet kétnapos rendezvényén. Szász egyúttal visszautasította Kovács László külügyminiszter és pártjának közleményben hangoztatott feltételezését, amely szerint politikai küldetést teljesített volna Brüsszelben.

A kizárólag szakmai kérdésekkel foglalkozó bizottság ülésein szóba került a csatlakozó országok helyzete, ezen belül a PSZÁF elleni támadások is. A társszervezetek vezetői egyértelműen elítélték a PSZÁF függetlenségét megszüntetni kívánó kormányzati szándékokat, egyben javasolták, hogy hozzák nyilvánosságra Frits Bolkenstein főbiztos ezzel kapcsolatban kinyilvánított aggályait. Emellett mind a belga, mind a holland pénzügyi felügyelet kifejezte elismerését Szász Károlynak azért az együttműködésért, amelynek eredményeként feltárult a K&H-botrányként elhíresült pénzügyi bűncselekmény-sorozat. A lap információi szerint a szakmai vita lezárta után a bizottság átadta állásfoglalását a magyar kormány képviselőinek.

Szász Károly Brüsszelből Dublinba utazik, ahol az értékpapír-piaci felügyeleti elnökök alkotta bizottság munkájában vesz részt. A szintén kizárólag szakmai kérdésekkel foglalkozó írországi fórumon ugyancsak napirendi pont lesz a PSZÁF helyzete.

Kovács az Európai Néppárt nyilatkozatáról

Kovács László szerint "az Európai Néppárt elnökségének nyilatkozata a Fidesz rágalmaira épül, állításait nyilvánvalóan a legnagyobb ellenzéki párt vezére sugallta".

"Az Európai Néppárt Elnöksége - amelynek Orbán Viktor is tagja - megalapozatlanul bírálja a magyar kormányt. A nyilatkozat a Fidesz rágalmaira épül, állításait nyilvánvalóan a legnagyobb ellenzéki párt vezére sugallta" - tartalmazza a pártelnök-külügyminiszter közleménye.

"A néppárti nyilatkozat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét mint független intézményt veszi védelmébe a magyar kormánnyal szemben. A valóságban a felügyelet önálló jogi személyiséggel bír és önállóan gazdálkodik, azonban tevékenységét a kormány irányítja és a pénzügyminiszter felügyeli. A felügyelet jelenlegi szerkezetét l999-ben az Orbán-kormány alakította ki, három intézmény összevonásával és több tekintélyes pénzügyi szakemberként számon tartott vezető eltávolításával."

"Az Európai Néppárt elnökségének állításával szemben a mostani átszervezés célja nem Szász Károly eltávolítása, hanem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete munkájának hatékonyabbá tétele. A nyilatkozat állításával ellentétben sem az Európai Unió Bizottsága, sem a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) nem marasztalta el a magyar kormányt a tervezett átszervezés miatt" - áll a közleményben.

"Sajnálatosnak tartom, hogy a volt miniszterelnök nem először él vissza nemzetközi tisztségével, s próbálja azt a kormány lejáratására felhasználni. Ráadásul mindezt akkor teszi, amikor a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve mindent elkövet az ország pénzügyi stabilitásának megőrzéséért és a befektetők bizalmának visszaszerzéséért. Magyarország külügyminisztereként és a Magyar Szocialista Párt elnökeként arra kérem Orbán Viktort, hogy ha segíteni nem tud vagy nem akar, legalább ne ártson az országnak, a nemzet érdekeinek" - fogalmaz közleményében Kovács László.

Surján: Kovács László félreértette Elmar Brok bocsánatkérését

A fideszes országgyűlési képviselő a HírTV reggeli műsorának vendégeként elmondta: az Európa Parlament külügyi bizottságának elnöke telefonon kifejtette a politikusnak: nem tárgyalt a magyar külügyminiszterrel, csupán tudomásul vette, hogy mi a véleménye a PSZÁF vezetőjének leváltásáról.

***

Kovács László a Napkelte december 10-ei adásában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével kapcsolatosan olyan kijelentéseket tett, amelyek Szász Károly, a szervezet elnöke szerint nem felelnek meg a valóságnak. E tévedésekre a PSZÁF elnöke levélben hívta fel a külügyminiszter figyelmét. Minthogy állításait Kovács nagy nyilvánosság előtt ismertette, a levelet most Szász Károly is közzé teszi. A dokumentumot az MNO-ra támaszkodva közölte a Gondola.

Tisztelt Miniszter Úr!

Nagy figyelemmel követtem a december 10-ei Napkelte című televíziós adásban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével kapcsolatosan elhangzott kijelentéseit. Úgy ítélem meg, hogy miniszter úr vélelmezhetően nem volt minden szükséges ismeret birtokában, hiszen akkor nem fogalmazott volna oly módon, hogy ne valós képet rajzoljon, illetve erre alapozva helytelen következtetéseket vonjon le a széles nyilvánosság előtt. Tudatában vagyok annak is, hogy a pénzügyi piacok felügyelésének elmélete és aktuális gyakorlata nem feltétlenül esik a külügyminiszter szakmai érdeklődésének homlokterébe. Ennek fényében, kérem, engedje meg, hogy az Ön által kifejtettek kapcsán néhány alapvető szakmai szempontra és részletre felhívjam szíves figyelmét, sorra véve elhangzott kijelentéseit.

Ön azt állította ebben a műsorban - egyébként nem először -, hogy "..a Felügyelet nem független, ez a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmény". A pénzügyi felügyeletek függetlenségének biztosítására vonatkozó érvényes nemzetközi normák nyilvánvalóan Ön előtt is ismertek. A pénzügyi felügyelés terén illetékes nemzetközi szervezet, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (valamint ennek biztosítási és értékpapír-piaci társszervezeteinek) alapelvei, normái között, mint követelmény, első helyen szerepel a felügyeletek "működési függetlenségének biztosítása annak érdekében, hogy feladataikat és céljaikat politikai nyomástól mentesen... hajthassák végre".

A bázeli alapelvek érvényesülését az Európai Unió Bizottsága 2000. óta ország-jelentéseiben, minden évben vizsgálja és minden egyes alkalommal megállapította, hogy a PSZÁF esetében e nemzetközileg definiált felügyeleti függetlenség számos eleme már érvényesül. 2002-es jelentésében az EU Bizottság kifejezetten pozitívan minősítette azokat a hazai törvényi, szabályozási változásokat, amelyek a Felügyelet függetlenségének erősödését eredményezték. A Felügyelet esetében 2001-ben, a Bizottság kezdeményezésére, a csatlakozási folyamat szerves részeként EU felügyeleti szakértők által elvégzett ún. Peer Review folyamatosan kiemelt kérdésként kezelte és egyben igényelte a felügyeleti függetlenség mind teljesebb körű biztosítását.

Az EU-integrációért felelősséget viselő miniszterként nyilván ismert Ön előtt, hogy e területen a Peer Review, mind pedig az ország-jelentések, legutóbb pedig a monitoring jelentés is a függetlenség vizsgálatakor kifejezett hiányosságként említette a szabályozási önállóság megoldatlanságát, amelyet a Felügyelet rendelkezésalkotási jogosítványának megadásával sürgetett feloldani. Ezt erősíti az a nem lényegtelen tény is, hogy a PSZÁF törvény egyértelművé teszi: a Felügyelet a Kormány (nem pedig a PM) irányítása alatt áll. A törvény azt is világosan kimondja, hogy a Felügyelet feladatkörében nem utasítható.

A PSZÁF elnökeként komoly szakmai sikerként értékeltem, hogy az EU csatlakozást megelőző években a Felügyelet legtöbb téren - a szabályozási jogosultság kivételével - meg tudott felelni az EU dokumentumai által is elismert módon az általa támasztott függetlenségi követelményeknek. Némi meglepetésként ért tehát, az Ön által tett azon megállapítás, mely szerint a PSZÁF a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó nem független intézmény. Ezzel ugyanis azt sugallta, hogy az elmúlt három év során az EU legfontosabb csatlakozási dokumentumában rendszeresen tévedett a PSZÁF-ot, illetve a Felügyelet függetlenségének megítélését illetően. Más szavakkal a függetlenség területén elért magyar csatlakozási eredményeket Ön megkérdőjelezni látszik, mintha hazánk mégsem teljesített volna egy fontos, az EU csatlakozás szempontjából a pénzügyi szolgáltatások területén meghatározó követelményt. Hazánk EU csatlakozásáért felelős miniszterétől a magyar eredményeket alátámasztó és pozitívan értékelő magatartást vártam.

Ön azt is állította, hogy az új, a PSZÁF vezetési struktúráját és egyes jogosítványait újra szabályozni szándékozó törvénytervezet kapcsán "az OECD nem marasztalta el Magyarországot ebben az ügyben". Ahogy külügyminiszterként Ön ezt pontosan ismeri, az OECD szokásos évi országjelentés-tervezete mintegy 140 oldalon, idén november 13-án került közreadásra az OECD valamennyi tagállamának kormányszervei és az illetékes nemzetközi szervezetek számára. Erről a Reuters londoni keltezésű beszámolójában november 17-én adott hírt és idézett a jelentéstervezetben az OECD Titkárság által megfogalmazott aggályokról. A jelentéstervezet tehát egyértelműen azt mutatja - ahogy ez Ön előtt is ismert -, hogy az OECD Titkársága a tagállamok elé bocsátott országjelentés tervezetében igenis kifejezte a felügyeleti függetlenség csorbítását célzó törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai aggodalmát. (A Reuters híranyagát és idézeteit egyébként az OECD sosem cáfolta). A december 3-án, a jelentéstervezetet megvitató hivatalos OECD-ülést követően, ahol valamennyi OECD tagállam, köztük a magyar delegáció is ismertethette a Titkárság jelentéstervezetével kapcsolatos véleményét, ez az aggodalom továbbra sem szűnt meg: az OECD tagjai és a Titkárság között egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy az új törvénytervezetnek erősítenie kell a felügyeleti függetlenséget és a pénzügyi piacok hatékony felügyeletének szakmai előfeltétele a megfelelő felügyeleti függetlenség és önállóság. Külügyminiszterként Ön nyilván részletes tájékoztatást kapott az ülésen lezajlott szakmai vitáról és annak kimenetéről.

Arra is utalt, hogy "az EU Bizottság sem marasztalta el Magyarországot". Ön, aki professzionális diplomata, tudja, hogy jóllehet nyilvános elmarasztalás valóban nem következett be, ugyanakkor - amint az azóta a sajtón keresztül is ismertté vált - a Bizottság és képviselőik komoly kérdéseket és súlyos aggályokat fogalmaztak meg a törvénytervezettel kapcsolatosan, amely csaknem felért egy elmarasztalással. Amint az a sajtóból is világossá vált, és azóta már talán Önnek is volt lehetősége megismerkednie e november 24-i levél tartalmával, Frits Bolkestein, a belső piacért és a pénzügyi szolgáltatásokért felelős bizottsági tag a felügyeleti függetlenség biztosítását és erősítését elengedhetetlennek tartotta levelében.

Nem felel meg a valóságnak az Ön állítása, hogy az adott csatlakozó ország "felügyelete hogy néz ki...teljesen közömbös az Európai Unió számára." Éppen ellenkezőleg. A már említett rendszeres éves országjelentések, az EU Bizottság által lefolytatott Peer Review-k, az ennek alapján készített és Brüsszelbe hivatalos kormányzati kötelezettség-vállalásként 2002-ben eljuttatott kormányzati cselekvési program mind világossá tette, hogy a felügyeleti függetlenség biztosítása alapvetően fontos elvi és gyakorlati szempont az EU és jelenlegi tagállamai számára, és ennek az elmúlt három és félévben számos tanújelét is adta.

Végezetül engedje meg, hogy utaljak egy szakmainak aligha nevezhető interjú elemre is. Elhangzott a tévében, hogy Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét, Brüsszelben az Európai Parlament folyosóin látták, mintegy azt sugallva, hogy személyesen is tevékenykedtem volna egy európai politikai párt közleményének előmozdításában. Már a kérdésfelvetés is, de az Ön erre adott megengedő - mégoly feltételes válasza is - több mint meglepő a Magyar Köztársaság külügyminiszterétől. A sugallattal szemben a valóság az, hogy a PSZÁF elnökeként, az Európai Unió Bizottságának Banki Tanácsadó Bizottsága brüsszeli december 9-10-ei ülésén hivatalból vettem részt európai felügyelet-vezető kollégáim társaságában. Ez a kiutazás az érintett Pénzügyminisztériummal és MNB-vel előzetesen egyeztetett módon valósult meg.

Ez a Banking Advisory Committee soros ülése volt, amelyre múlt december óta a csatlakozó országok is megfigyelőként rendszeres meghívást kapnak, és ahol egyébként napirenden szerepelt a csatlakozó országok pénzügyi szabályozásának és intézményrendszerének készenléti foka is néhány hónappal a csatlakozás előtt. Magyarország esetében a Bizottság képviselője épp a Felügyelet státuszát, irányítási struktúrájának megváltoztatását célzó törvényjavaslat kapcsán fogalmazott meg súlyos szakmai aggályokat, amelyet több ország képviselője is osztott. Az ülés helyszíne egyébként nem esik egybe az Európai Parlament üléseinek helyszínével, és ott egyébként még életemben nem jártam.

Örömmel vettem a Kossuth Rádióban elhangzott nyilatkozatát, amelyben biztosította a hallgatóságot arról, hogy az új PSZÁF törvény célja egyáltalán nem a PSZÁF jelenlegi elnökének eltávolítása, ellenkezőleg, a Felügyelet hatékonyságának és függetlenségének erősítése. Ha valóban ezek a célok voltak a meghatározóak a törvénytervezet benyújtásakor, kérdésként merül fel, hogy vajon ez a jobbító szándék miért nem a Felügyelet által eddig elért, nemzetközi színtéren is elismert szakmai eredményekre alapoz, miért nem támaszkodik az eddig elért függetlenségi elemek megtartására, miért van szükség a jelenlegi vezetési struktúra gyökeres átalakítására. Önnek nyilván erre is megvan a szakmai válasza.

Tisztelt Miniszter Úr!

Bízom benne, hogy az említett érvek figyelembevételével Önnek is lesz alkalma a helyzet szakmai újraértékelésére, a megfelelő következtetések levonására és így a közvélemény - egy külügyminisztertől elvárt - immár hiteles és szakszerű tájékoztatására. Tájékoztatom arról is, hogy miután állításait nagy nyilvánosság előtt ismertette, az Önnek írt levelem tartalmát én is meg kívánom osztani a szélesebb közvéleménnyel.

Budapest, 2003. december 11.

Tisztelettel:

Dr. Szász Károly

gondola - fidesz

Kapcsolódó elemek