Magyarország nem lehet banánköztársaság
Közös sajtótájékoztatót tartott pénteken Michael Gahler néppárti európai parlamenti képviselő, aki a német CDU-ban 1990 óta foglalkozik Magyarországgal, Varga Mihály és Szájer József. A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete átalakításával kapcsolatos törvényjavaslatot; ha a kabinet nem vonja vissza, arra kérik a kormánypárti képviselőket, hogy ne szavazzák meg azt.
Dátum: 2003-12-12 14:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=18286
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:18:12.357736, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A törvénymódosítás elfogadása szégyen lenne Magyarországra nézve, és súlyosan veszélyeztetné a betétesek pénzét is - mondta Szájer József fideszes honatya, az Országgyűlés alelnöke.
A jogbiztonságért és a demokráciáért
A sajtótájékoztatón részt vevő Michael Gahler - a brókerügyre utalva - arra hívta fel a magyar kormányt: "kétszer is gondolja meg", hogy egy folyamatban lévő ügy vizsgálatakor módosítja-e a felügyeletre vonatkozó törvényt. Michael Gahler elmondta: ha egyszerű pártpolitikai csatáról lett volna szó, nem utazott volna reggel öt órakor Frankfurtból Magyarországra: ám ez esetben a demokráciáról, a törvények tiszteletéről van szó, s ez az Európai Unió alapkérdései közé tartozik. Nem véletlen, mutatott rá, hogy az OECD és az Európai Unió belső piacokat felügyelő biztosa, Frits Bolkenstein úr is szóvá tették észrevételeiket - holott ezek a szervezetek nem politikai pártoktól függenek. Michael Gahler emlékeztetett: a 2000. áprilisában végrehajtott törvénymódosítás függetlenítette a felügyelet működését a politikától, s a politikai nyomásgyakorlás alól, s figyelmeztetett arra is, hogy ez a függetlenség a polgárok érdekét szolgálja.
"Rosszízű, hogy a kormányzat (...) nyomást akar gyakorolni olyan személyekre, akik ezt a vizsgálatot végzik" - szögezte le Michael Gahler, aki utalt az Európai Néppárt elnökségének nemrégiben született állásfoglalására is, amelyben az elnökség aggodalmát fejezi ki a kormánynak a PSZÁF-elnök "elmozdítására tett kísérletét illetően".
Az adatmentési botránytól a K and H botrányig
Varga Mihály fideszes képviselő, volt pénzügyminiszter leszögezte: a törvénymódosításnak egyértelműen politikai és nem szakmai okai vannak. Ebben a kérdésben a kormány "a tűzzel játszik".
Emlékeztetett: 2002-ben, a kormányváltást követően László Csaba arra utasított független intézményeket, hogy másolják le adatbázisaikat. Az utasításnak egyedül a PSZÁF nem tett eleget - s mint az adatvédelmi biztos későbbi állásfoglalásából kiderült, egyedül a PSZÁF járt el helyesen. Ez volt az első eset, amikor összeütközésbe került a PSZÁF a kormánnyal, de a PSZÁF járt el törvényesen.
A második ismert eset, mutatott rá Varga Mihály, a pénzmosási ügy volt, amelyet a PSZÁF munkatársai kezdek el felgöngyölíteni. Óhatatlanul megfogalmazódik az emberekben a gyanú, hogy vajon nem azért akarja-e leváltani a kormány a PSZÁF elnökét, mert ebben a két esetben nem működött együtt a kormánnyal.
Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, hogy a költségvetési bizottság elnökeként levelet írt Jürgen Köppennek, az Európai Bizottság magyarországi delegációvezetőjének, amelyben tájékoztatást kért az ügyben az unió hivatalos álláspontjáról. Ugyancsak levelet írt az Európai Parlament költségvetési bizottsága elnökének a kérdés kapcsán.
Kovács László már megint nem mondott igazat
Kovács László állítását cáfolva Szájer József elmondta: nem igaz, hogy Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke elnézést kért volna, amiért a törvénymódosítás kapcsán kifogást emelt, ahogyan erről pedig Kovács László külügyminiszter nyilatkozott. "Elmar Brok úr felhatalmazását bírom, hogy ilyen elnézéskérés nem történt" - szögezte le Szájer József.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Kovács László először tagadta a tényt, hogy Frits Bolkenstein levelet írt volna, majd azzal próbálta bagatellizálni, hogy Bolkenstein konzervatív politikus lenne. Holott az igazság az, hogy Bolkenstein korábban egy holland liberális párt politikusa volt, de a bizottságon belüli munkáját nem határozhatják meg pártpolitikai szempontok.
Szájer József azt is elmondta, hogy az Európai Néppárt elnöksége határozatának kidolgozásában a Fidesz valóban részt vett, épp azért, mert a Fidesz nem szeretné, hogy Magyarország banánköztársaság legyen.
Az sem igaz, mutatott rá Szájer József, amit a december 6-i Népszabadságban nyilatkozott László Csaba, miszerint módosító javaslatokat nyújtottak volna be azokra a pontokra, amelyeket Bolkenstein úr levelében kifogásolt. A módosító javaslatok a kifogásolt pontokat ugyanis nem érintik.
Szájer József leszögezte: a Fidesz számára Magyarország hírneve mindig is nagyon fontos volt. Épp ezért nem szeretné, ha Magyarországról a világban egy banánköztársaság képe bontakozna ki. "Ne rontsák tovább az ország pénzügyi értelemben vett jó hírnevét" - szólította fel a kormányt Szájer József arra, hogy vonja vissza a törvénymódosító javaslatot.
fidesz.hu