Megjelent az Újszövetség cigány fordítása, készül a teljes Biblia

Megjelent az Újszövetség cigány fordítása. A világon az első cigány nyelvű Biblia teljes terjedelmében a legkésőbb 2005-ben megjelenhet - tájékoztatta a kiadványt gondozó Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat csütörtökön az MTI-t. A szentírás lovári-magyar nyelven, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jóváhagyásával lát napvilágot: egymás melletti hasábokban olvasható, így párhuzamosan követhető a két szövegrész - mondta a szervezet ügyvezető elnöke.

Dátum: 2003-12-22 10:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=18532
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:20:31.123563, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Tarjányi Béla egyetemi professzor közlése szerint az Újszövetség cigány nyelvre való átültetésére már volt próbálkozás korábban, a teljes - az Ószövetséget is magában foglaló - Biblia lefordítása azonban egyedülálló a világon.

"Eszmei értéke lesz a világban" - hangsúlyozta.

Mint mondta, a lovári-magyar Újszövetség 3300 példányban jelent meg, s már a felénél tart az Ószövetség könyveinek fordítása is.

A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi Szentírástudományi Tanszékével együttműködve - három évvel ezelőtt vállalkozott arra, hogy elkészítteti és kiadja a teljes Biblia cigány (lovári) nyelvű fordítását.

"A projekt jelentősége abból adódik, hogy nincs a világon másik, ilyen létszámú népcsoport (10-15 millió), amelynek a nyelvére le ne fordították volna a Bibliát" - írja a kezdeményezésről szóló ajánlóban a professzor.

Hozzátette, a projekt jól illeszkedik Magyarország aktuális feladatai sorába és az általános, európai célkitűzések irányvonalába is, tekintettel arra, hogy hazánkban mintegy nyolcszázezer cigány él és a környező országokban is meglehetősen nagy a roma népesség száma.

A bibliatársulat Vesho-Farkas Zoltán műfordítót kérte fel a munkára. A fordítást Ruva Pál Sándor cigány író és fordító lektorálja, teológiai szempontból pedig Tarjányi Béla tekinti át.

A professzor írásos ismertetése szerint nem véletlen, hogy cigány nyelvre eddig senkinek sem sikerült lefordítania a teljes Szentírást.

"Hogy a tizenötmilliós cigányságnak mindmáig miért nincs saját nyelvű Szentírása, annak oka alapvetően a cigány nyelv(ek) sajátosságaiban keresendő" - mutatott rá.

Hozzátette, hogy Magyarországon a cigány nyelv négy nyelvcsaládra oszlik: oláh cigány (vlah), fódozó cigány (gurvári), magyar cigány (romungro) és német cigány (szinto). Ezek között az eltérés olyan erős, hogy az egyes nyelvjárásokat beszélők nem értik meg egymást.

Tarjányi Béla a fordítás nehézségei kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy mindegyik cigány nyelvre, illetve nyelvjárásra a sajátos szókincs szegénysége jellemző: összesen mintegy hat-hétezer az eredeti szó, és hiányoznak az újkori, modern kifejezések is. Ebből adódóan sok szót a fordítónak tájszavakkal kell pótolnia, új szavakat kell képeznie, kölcsönszavakat kell alkalmaznia.

Olyan egyszerű, alapvető szavak is hiányoznak már ezekből a nyelvekből, mint család, gyümölcs, észak, dél, barát vagy ország - jegyezte meg.

A professzor az ajánlóban példaként említi "az én kedves családom" kifejezést, amely lefordítva így hangzik: "muro kedvesho chalado".

A most megjelent fordításban olvasható lovári nyelvjárás az oláh cigány nyelvcsaládhoz tartozik.

Forrás: www.romapage.hu