A "gyűlöletbeszéd-törvény" is az Alkotmánybíróság elé kerül
Mádl Ferenc köztársasági elnök véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényt, azaz a kormánypártok által a Parlamentben elfogadott "gyűlöletbeszédről" szóló törvényt. Az erről szóló közlemény olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján is.
Dátum: 2003-12-22 18:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=18551
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:20:37.536379, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az Országgyűlés módosította a Büntető Törvénykönyvnek a Közösség elleni izgatásra vonatkozó rendelkezéseit. A köztársasági elnök figyelemmel követte a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozással kapcsolatos vitát, mérlegelte az elhangzott érveket. Áttekintve a törvény szövegét arra a meggyőződésre jutott, hogy a Btk. módosítása komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. Ezért a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.
Az Országgyűlés új tényállási elemekkel egészítette ki a Btk.-nak a gyűlöletre uszítást büntető tényállását. A köztársasági elnök szerint ezekre a korrekciókra nincs szükség, a bírósági ítélkezési gyakorlatra hivatkozás ezzel kapcsolatban nem megalapozott. A bíróságok előtt ugyanis jelenleg is nyitva áll a lehetőség, hogy a gyűlöletkeltő beszédet az Alkotmánybíróság határozatainak megfelelően büntessék. A módosítás azonban sem arra vonatkozóan nem tartalmaz garanciákat, hogy az esetlegesen ettől eltérő joggyakorlat valóban megváltozik, sem arra, hogy ha ez bekövetkezik, az a jövőben alkotmányos lesz. Éppen ellenkezőleg: nagy a veszélye, hogy a módosítás következtében az új törvényszöveg alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint azt alkotmányosan megtehetnék.
A törvénymódosítás új rendelkezéssel egészítené ki a hatályos büntető törvényi szöveget. Eszerint büntethető lenne az olyan magatartás, amely azáltal sérti a méltóságot, hogy egyes személyeket nemzeti, faji stb. hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz. A köztársasági elnök szerint e rendelkezés alkalmatlan a céljára. A törvényszöveg nem tartalmaz utalást sem a köznyugalomra, sem a közösségek méltóságára. A méltóságot és a becsületet mint személyhez fűződő jogokat kívánja óvni, azonban ezek védelmére jelenleg is lehetőség van. Becsületsértés címén bárki a bírósághoz fordulhat, ha valamely közösséghez tartozása miatt megsértették a méltóságát.
Mivel azonban a közösség elleni izgatás elleni eljárásban a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy bekövetkezett-e a köznyugalom olyan mértékű megzavarása, mely már egyéni alapjogokat veszélyeztet, az ítélkezés során komoly bizonytalanságok adódhatnának. Másrészt a méltóság és a becsület sérelme esetén az érintetteknek személyhez fűződő joga, hogy eldöntsék, igénybe veszik-e az állam büntető hatalmát. Mivel azonban a közösség elleni izgatás esetében az ügyész az érintett szándékától függetlenül is indíthatna büntető eljárást, sérülne a személyes autonómia is.
A köztársasági elnök meglátása szerint azonban e formai jellegű aggályokon kívül a rendelkezés a véleménynyilvánítás szabadságát is nagyobb mértékben korlátozná az Alkotmánybíróság által megengedettnél.
A köztársasági elnök mindazonáltal leszögezi: döntése nem jelenti azt, hogy akár magánemberként, akár a Magyar Köztársaság elnökeként a legkisebb mértékben is elfogadhatónak tartaná a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek és ezek tagjai elleni, illetve valamely politikai meggyőződést valló személyek elleni uszító, gyalázkodó megnyilvánulásokat. A gyűlöletkeltő beszéddel szemben azonban - ha azok nem veszélyeztetnek alapvető jogokat - azonban elsősorban nem a tárgyalótermekben, hanem a nyilvánosság előtt, vélemények ütköztetésével kell megküzdeni.
Forrás: www.keh.hu