Bonyhádon megemlékeztek a mádéfalvi vérengzésről

A székelyföldi Mádéfalván 240 évvel ezelőtt történt vérengzésre emlékeznek vasárnap a hosszú menekülés után idetelepített bukovinai székelyek és leszármazottaik Bonyhádon.

Dátum: 2004-01-10 15:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=18870
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:23:15.179792, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A megemlékezés szentmisével kezdődik a bonyhádi katolikustemplomban, majd a Székely-parkban folytatódik koszorúzással.

Az évfordulóhoz kapcsolódóan kerül sor a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének évi küldöttgyűlésére, ahová több, határon túlról, Dél-Erdélyből, Szerbiából érkező szervezet küldöttét is várják.

Bonyhád a magyarországi - többségükben Tolnába, Baranyába telepített - bukovinai székelység központja, így az országos szövetség székhelye is.

A szabadságjogaikért küzdő és az erőszakos császári besorozások miatt Mádéfalván összegyülekező és tiltakozó petíciót intéző székelyek ellen 1764. január 7-én a császári seregek támadást intéztek.

A vérengzés elől menekülőket a moldvai csángók fogadták be, majd tíz év után Hadik András segítségével Bukovinában telepedtek le, és sorra alapították meg falvaikat: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát.

Az öt falu lakói visszavágytak hazájukba, így kerültek az Al-Duna vidéke és Déva környékére, majd 1941-ben Bácskába, ahonnan a II. világháború végén ismét menekülni kényszerültek.

Magyarországon a háború után kiutasított németajkú nemzetiség megüresedett házaiba, a Balaton-felvidékre illetőleg többnyire Tolna és Baranya megyei falvakba telepítették a bukovinai székelyeket.

MTI - fidesz.hu