Bush már hivatalbalépésekor háborút akart
George Bush amerikai elnök 2001 januárjában már eleve úgy lépett hivatalba, hogy szándékában állt megtámadni Irakot és kereste ennek módját - állítja Paul O,Neill egykori amerikai pénzügyminiszter a CBS-nek adott, vasárnap este sugárzott interjújában, amelyből a hírtelevízió előzetes részleteket tett közzé.
Dátum: 2004-01-11 18:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=18903
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:23:25.013810, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Bush a kezdetektől fogva azzal érvelt a háború mellett, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak, és meg kell állítani a bagdadi diktátort. A tiltott fegyverek azóta sem kerültek elő. O,Neill csaknem két évet szolgált a Bush-kormányban és 2002 decemberében távozott, mert nem értett egyet az elnök adócsökkentésének második hullámával. Bush és O,Neill között sosem volt igazán bizalmi viszony. A pénzügyminiszter nem vette jó néven, mikor Bush nagy O-nak kezdte szólítani, mivel munkatársainak előszeretettel ad becenevet. Kedden jelenik meg "A hűség ára: George W. Bush, és Paul O,Neill neveltetése" címmel Ron Suskind könyve, amelyhez a legtöbb információt a volt pénzügyminiszter szolgáltatta, sőt belső kormányzati dokumentumokat is átadott. A szerző, a The Wall Street Journal volt riportere más kormánytagot is megkeresett, de ők csak név nélkül voltak hajlandók nyilatkozni. O,Neill a könyvet beharangozó interjúban elhangzott szavai szerint azért állt a nyilvánosság elé, mivel a Bush-kormány túlságosan is eltitkolja, hogyan születnek a döntései. A döntéseket ugyanis nem módszeres alapossággal hozták, nem volt nyílt vita, az ötletek szabad ütköztetése. A kabinet ülésein O,Neill szerint az elnök olyan volt, mint "egy vak a süketek között." A vezető tisztségviselőknek találgatniuk kellett, hogy mi is a véleménye. A kétoldalú megbeszélések se voltak jobbak, amikor ő témák hosszú listájával felkereste az elnököt, meglepetéssel tapasztalta, hogy csak ő beszélt, az elnök hallgatott és egyszer sem kérdezett. Az egész többnyire csak egy monológ volt a volt pénzügyminiszter szerint. Szaddám Huszein volt iraki elnökről az elejétől fogva úgy beszélt Bush, hogy ő a "rossz ember", akit el kell távolítani a hatalomból. Már az első hivatalos megbeszélésen, a beiktatás után tíz nappal felmerült Irak ügye. O,Neill, aki hivatalból állandó tagja volt a nemzetbiztonsági tanácsnak, meglepetéssel tapasztalta, hogy az ülésen soha fel sem tették fel a kérdést, hogy miért éppen Szaddámot és miért most, hanem mindig csak a hogyan kérdéséről esett szó. "Menjetek és találjátok meg a módját" - idézte O,Neill az elnököt. Felmerült Irak 2001 januári vagy februári megszállásának terve is. A miniszternek olyan dokumentumokat is a kezébe adtak, mint a Szaddám Huszein utáni Irakkal kapcsolatos tervek, melyekben szó esett a békefenntartásról, a háborús bűnökről ítélkező bíróságok felállításáról, sőt Irak olajkincsének a felosztásáról is. A Pentagon 2001 március 5-i keltezésű dokumentuma azt taglalja, hogy mely cégeket érdekelhet Irak olajkincseinek hasznosítása a szóba jöhető 30-40 országból. A Demokrata Párt elnökjelöltségére legnagyobb eséllyel pályázó Howard Dean máris lecsapott a váratlan ajándékra: az elnöknek meg kell válaszolnia, hogy miért etették az amerikai népet félrevezető hírszerzési értesülésekkel az iraki háború igazolására. O,Neill miniszter szavai csak megerősítik a kérdés megválaszolásának fontosságát - olvasható Dean közleményében.
MTI - fidesz.hu