Ember a Holdon...
George Bush amerika elnök szerdai bejelentésére, miszerint rövidesen emberi expedíció indul a Holdra, több mint három évtizeddel azután került sor, hogy az első ember a bolygóra tette a lábát. A következőkben a Hold-missziókról történtek korábban:
Dátum: 2004-01-15 08:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=19028
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:25:03.718583, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
- 1959. szeptember 14.: a szovjet Luna2 az első űrszonda, amely
a Hold közelébe ér. Három héttel később a Luna3 fényképeket készít a
Hold túloldaláról.
- 1961. május 25.: John F. Kennedy amerikai elnök arra ösztönzi
a kongresszust, hogy még ebben az évtizedben segítse az ember Holdra
juttatását.
- 1964. július 31.: az amerikai Ranger7 űrszonda beleütközik a
bolygó felszínébe, de még a becsapódás előtt felvételeket készít a
Holdról.
- 1966. február 3.: a szovjet Luna9 teszi meg az első landolást
a bolygó felszínén, szintén felvételeket készít.
- 1966. április-május: a szovjet Luna10 460-szor megkerüli a
Holdat.
- 1966. június 2.: az első amerikai űrszonda a Surveyor1, amely
landolni képes a Hold felszínén.
- 1968. december 21-27.: az amerikai Apollo űrhajó emberekkel
kerüli meg a Holdat.
- 1969. július 20.: Neil Armstrong amerikai űrhajós az első
ember a Holdon.
- 1970. április 11.: az amerikai Apollo13 űrhajó visszatérni
kénytelen küldetéséről.
- 1972. december 14.: az Apollo17 az eddigi utolsó emberi
vállalkozás a Holdon - azóta nem járt ember a bolygón.
Az Egyesült Államok a következő évtized második felében visszatér a Holdra, amely később ugródeszkaként szolgál majd a Mars és a Naprendszer kutatásához - jelentette be szerdán George Bush amerikai elnök. Az elnök az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) washingtoni központjában közölte, hogy az amerikai űrhajósok 2015 és 2020 között, egyre hosszabb küldetésben visszatérnek a Holdra, lakható bázist létesítve Földünk kísérőjén. A Hold-bázis ugródeszka lesz a Naprendszer további kutatásához, így egy későbbi Mars-expedícióhoz. George Bush elmondta, hogy új típusú, az embert a Holdra szállító űrhajóval cserélik le 2010-ig a mostani űrrepülőgép-flottát. Az új űrhajó a kifejlesztés és kipróbálás után legkésőbb 2014-ben indulna első küldetésére emberrel a fedélzetén. Robot holdjárókkal már 2008-tól megkezdik az égitest kutatását annak előkészítésére, hogy az ember tartósan megvethesse a lábát rajta. A Holdon 32 évvel ezelőtt járt utoljára ember. Bush hangsúlyozta, hogy kezdeményezésével ismét távlatokat akar adni az amerikai űrkutatásnak. Az elnök nem említette John F. Kennedy néhai elnök nevét, aki a Szovjetunióval folytatott, az űrkutatásban is kiéleződött versengésben 1961-ben meghirdette, hogy Amerika az évtized végéig embert küld a Holdra. Ugyanakkor a múltra célozva kijelentette, hogy az általa felvázolt elképzelés nem verseny, hanem olyan utazás, amelyen más nemzetek is részt vehetnek. A NASA washingtoni központjában az elnök beszédének megkezdése előtt kapcsolatot teremtettek a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Michael Foale amerikai asztronautával, aki óriási videó képernyőn megjelenve egyebek között kijelentette, hogy meggyőződése szerint aNASA még csak küldetésének legelején jár. Az elnök biztosította nemzetközi partnereit, hogy Amerika teljesíti vállalásait a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás összeszerelésében, majd 2010-re kivonja űrhajósait onnan és addigra lecseréli az elöregedett űrrepülőgépeket. Az űrsiklók azóta a földön vesztegelnek, hogy 2003 februárjában a Columbia leszállás közben darabjaira szakadt és hét asztronautája szörnyethalt. Bush elnök az elkövetkező öt évre mindössze egy milliárd dollárt kér a kongresszustól az ambiciózus terv elindítására, további 11 milliárd dollárt pedig az űrkutatási hivatal öt évre szóló, 86 milliárd dolláros költségvetésén belül teremtik elő más programokra szánt összegek átcsoportosításával. A meghirdetett program több százmilliárd dollárt is felemészthet. A demokraták soraiban már a bejelentés előtt többen is bírálták az elképzelést, azt hangoztatva, hogy a pénzt az amerikaiak életkörülményeinek javítására kellene felhasználni. Az Egyesült Államok 41. elnöke, idősebb George Bush 1989. július 20-án, a Holdra szállás 20. évfordulóján ugyancsak kezdeményezte a holdutazások felújítását, majd Mars-expedíció indítását. A NASA óriási összegű, 400 milliárd dolláros költségvetési tervvel állt elő, amely így az asztalfiók mélyére került.
MTI - fidesz.hu