Gyurcsány vitairata: Merjünk baloldalinak lenni
Tíz pontban, húsz oldalon fogalmazta meg Gyurcsány Ferenc, hogy miként képzeli el a modern Magyarországot, s hogy ehhez szerinte milyen lépésekre van szükség - olvasható a Népszabadságban. A tanulmányt a héten elküldte az MSZP vezető politikusainak. A sportminiszter - aki mint a szocialista párt országos választmányának tagja jegyzi a dokumentumot - tanulmánya bevezetőjében az elmúlt évtizedek társadalmi átalakulásait elemzi, és "kétsebességű Magyarországról" ír. A kétes pénzügyleteiről elhíresült sportminiszter tanulmányának címe &x150 akarva vagy akaratlanul - a tragikus körülmények között elhunyt magyar miniszterelnök, Teleki Pál kötetére hajaz, mely a '"Merjük magyarok lenni'' címet viselte.
Dátum: 2004-01-16 11:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=19076
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:25:19.069648, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A húszoldalas írásban az MSZP választmányának tagja tíz pontban foglalja össze, szerinte miről kell szólnia az új szociáldemokrácia programjának. Új szabályok megalkotását sürgeti, hogy elválasszák a közigazgatásban a politikai kinevezetteket a köztisztviselőktől. A baloldal előtt két lehetőség áll: biztosabb alapokon végrehajtja a jóléti reformot vagy elbukik. A társadalom posztmodern és félmodern részből áll, amelyek érdekei és igényei nem esnek egybe, s ezt a politikának kell feloldania - írja.
Merjünk baloldalinak lenni - tanácsolja Gyurcsány Ferenc új tanulmányában, amelyet eljuttatott a Magyar Szocialista Párt vezetőinek. A belső használatra készült dokumentumban a sportminiszter az MSZP választmányának tagjaként átfogó jövőképet fest a modern Magyarországról és a baloldalról.
Tíz pontban, húsz oldalon fogalmazta meg Gyurcsány Ferenc, hogy miként képzeli el a modern Magyarországot, s hogy ehhez szerinte milyen lépésekre van szükség. A tanulmányt a héten elküldte az MSZP vezető politikusainak. A sportminiszter - aki mint a szocialista párt országos választmányának tagja jegyzi a dokumentumot - tanulmánya bevezetőjében az elmúlt évtizedek társadalmi átalakulásait elemzi, és "kétsebességű Magyarországról" ír. Mint kifejti, az országban együtt van jelen a nyugatias modernizáció és a bezáródó leszakadás. A posztmodern és a félmodern társadalom igényei eltérnek egymástól; az előbbinek fejlődési, nagyobb gazdasági, társadalmi szabadságot megfogalmazó, az utóbbinak több támogatást és védelmet célzó követelései, felzárkózási szükségletei vannak, s ebből fakad a modern Magyarország legmélyebb konfliktusa. A tét nem kicsi: haladás vagy maradás - állapítja meg Gyurcsány Ferenc.
Az egymással szemben álló magyar jobb- és baloldalról a következőt írja: "A magyar jobboldalt általában hidegen hagyják a növekvő társadalmi különbségek, amelyeket a természetes rend által meghatározottnak, így végül is helyénvalónak tekint. A hagyományos magán- és helyenként keresztény valláserkölcs védelmezőjeként befelé forduló, piac- és globalizációellenes politikát folytatnak. Nem érintette meg őket az amerikai és a brit konzervatívok neoliberalizmusa, nem váltak újkonzervatívvá, maradtak előítéletesek majd mindennel szemben, ami az elmúlt évtizedek terméke." Gyurcsány szerint a magyar jobboldalnak nincs válasza a globális világban csak korlátok között létező szuverén nemzet vagy a megváltozott családi szerepek problémájára, de nem tud mit kezdeni a televíziós tömegkultúra terjedésével vagy a modern művészetekkel sem. "A bűnözés és a kábítószer-fogyasztás terjedésének megakadályozására csak a növekvő mértékű állami kontroll és erőszak alkalmazását látják megoldásként."
A sportminiszter értékeli a magyar baloldal teljesítményét is. 1953, 1956, 1968, majd a nyolcvanas évek rendszerváltásban véget érő reformjai nyomán a baloldal leszámolt múltjának egy-egy darabjával, majd negyed- és félfordulatokkal új irányba indult el. "A magyar baloldal fél évszázad belső küzdelmével demokratizálta és modernizálta politikáját, önmagát és Magyarországot. Ennek ellenére nyomát sem látjuk annak a büszkeségnek, magabiztosságnak, amelyet egy ilyen sikeres út megtétele jellemezhetne - írja Gyurcsány. - Mindez azért van így, mert a magyar baloldal reformjai a viszszavonulás reformjai voltak, melyeket a párt nagy része mindig valamilyen praktikus megfontolásból tett elvi engedményként, ha úgy tetszik, vereségként élt meg. "A magyar jobboldal a jövőtől fél, a baloldal pedig a múlttól.
A gazdaságpolitikai kérdésekről szólva kifejti: Magyarország lemarad, ha az állam nem vállal aktívabb szerepet a gazdaság fejlesztésében. "Szélesítenünk kell az állam részvételét a korszerű oktatási rendszerek, a piaci alapon meg nem térülő infrastruktúra fejlesztésében, a stratégiai nemzetgazdasági húzóágazatok meghatározásában és megerősítésében" - mondja a sportminiszter.
Gyurcsány Ferenc szól a "szürke zónával érintkező" pártfinanszírozási rendszerről is, amelyet szerinte úgy lehetne tisztává és átláthatóvá tenni, hogy a jelenlegi három-négyszeresére emelnék a pártok működési és mintegy ötvenszeresére a választási kampány költségvetési támogatását.
Tanulmányát azzal zárja: "Merjünk baloldalinak lenni! Alakítsuk át Magyarországot úgy, hogy erősebb és igazságosabb legyen. A jog egyenlőségét egészítsük ki a lehetőségek és az esélyek egyenlőségével, a felelősség kiterjesztésével. A baloldal történelmi értékeinek követése új megoldásokat igényel. Erről kell szólnia az új szociáldemokrácia új programjának."
mno.hu