Verheugen az EU-bővítés állásáról
Ha Írország a második népszavazáson is elutasítja a nizzai szerződést, akkor álom marad, hogy 2004. január 1-jén sor kerülhet az EU bővítésére - jelentette ki az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja.
Dátum: 2002-04-25 16:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=1801
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:25:59.413424, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Günter Verheugen az unió Gazdasági és Szociális Bizottságának plenáris ülésén tartott beszámolót a bővítési folyamat állásáról, hátralévő szakaszairól és a megoldásra váró fő problémákról.
Ez utóbbiak között említette a 2000 decemberi EU-csúcson elfogadott - jelenleg ratifikálás alatt álló - szerződés ügyét. Mint mondta, ezzel kapcsolatban sok a félreértés, ezért világosan le kell szögezni, hogy a szerződés végrehajtása a bővítési folyamat lezárásának elengedhetetlen feltétele. Ez a második írországi népszavazás igazi tétje - fűzte hozzá.
A szerződést mind a 15 tagállam törvényhozásának ratifikálnia kell ahhoz, hogy hatályba léphessen. Ez az eljárás a tagországok többségében már lezajlott. Népszavazást egyedül Írországban kellett tartani róla, ez azonban tavaly júniusban elutasító eredményt hozott. A dublini kormány most azt tervezi, hogy - várhatóan októberre - újabb referendumot ír ki.
Verheugen szerint a bővítési folyamatot a tagországokban vagy a tagjelölteknél bekövetkező előre nem látható politikai fejlemények is veszélyeztethetik. Ezzel kapcsolatban utalt az Európa-ellenességnek és az antiszemitizmusnak a kontinensen mostanában erősödni látszó áramlataira. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek egyelőre nem tükröződtek választási eredményekben. Konkrét példaként Magyarországot hozta fel, ahol a radikális jobboldalnak nem sikerült bejutnia a parlamentbe. A francia elnökválasztások első fordulójával kapcsolatban pedig úgy vélekedett, hogy az eredmény ellenére az országban nem erősödött fel az Európa-ellenesség.
Mindezzel együtt a biztos úgy vélte, világos üzenetet kell intézni azokhoz a tagjelöltekhez, amelyek választásokra készülődnek: tudniuk kell, hogy az eredmények meghatározóak lesznek EU-csatlakozási esélyeik szempontjából.
A bővítési folyamat hátralévő szakaszait vázolva megerősítette, hogy az októberben Brüsszelben tartandó EU-csúcson az Európai Bizottság meg fogja nevezni azokat a tagjelölteket, amelyeknek esélyük van a tárgyalások ez év végéig történő lezárására. Ezt az értékelést a decemberi koppenhágai csúcs fogja szentesíteni, majd ennek nyomán várhatóan jövő év márciusában sor kerülhet a csatlakozási szerződés aláírására.
Megvan a lehetőség arra, hogy az EU ez év végéig akár tíz tagjelölttel - Romániát és Bulgáriát leszámítva a tárgyalásokat folytatók mindegyikével - is lezárhatja a tárgyalásokat. Ehhez arra lesz szükség, hogy a kevésbé problematikus témakörökkel még a mostani spanyol elnökség alatt végezzenek, majd az év második felében, a dán elnökség idején lezárják a legnehezebb, pénzügyi-költségvetési vonatkozású fejezeteket is - mondta Verheugen.
Ez utóbbiak közül a közös költségvetésre vonatkozó fejezettel kapcsolatban megerősítette: az uniónak az a célja, hogy az újonnan csatlakozó országok nettó költségvetési pozíciója ne romoljon taggá válásuk után. Ezt a nekik fizetendő visszatérítésekkel lehet majd elérni.
A mezőgazdasági fejezetet illetően utalt arra, hogy a termelési kvóták ügyében a tizenötök esetleg rugalmasabbak lehetnek, például úgy, hogy időközben aktualizált termelési adatokat vesznek figyelembe. A közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások ügyében azonban nem adta jelét hasonló rugalmasságra való készségnek.
Az uniós intézményekre vonatkozó tárgyalási fejezetet csak akkor lehet majd lezárni, ha ismertté válik, hogy hány tagjelölt csatlakozására lehet számítani és mikor. E területen azonban mindenképpen szükség lesz átmeneti intézkedések alkalmazására - állapította meg a bővítési biztos.