Mécs Bencsik ellen: nem jogerős

Letöltendő szabadságvesztésre ítélte Bencsik Andrást, a Magyar Demokrata című hetilap főszerkesztőjét a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében - tudatta az MTI-vel a magánvádas eljárást rágalmazás miatt megindító Mécs Imre szabad demokrata országgyűlési képviselő.

Dátum: 2004-01-21 18:10:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=19248
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:26:10.977163, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Bencsik András és vádlott-társa fellebbez az ítélet ellen, így a büntetőügy másodfokon a Fővárosi Bíróságon folytatódik majd.

Mécs Imre azért kezdeményezte a magánvádas büntető eljárást, mert 1957-es gyanúsítotti vallomását közölte a Magyar Demokrata 2001. november 15-i számában, és kommentárjában azt fűzte hozzá: nem kis részben Mécs Imre vallomásának köszönhetően akasztottak fel négy embert.

A Mécs Imre elleni büntetőeljárást az 1956-os forradalomban történtek miatt indították meg a hatóságok államellenes összeesküvés címén. Az ügyben Mécs Imrét 1957 júniusában tartóztatták le, majd halálra ítélték. Mécs Imre kilenc hónapot töltött a siralomházban, és 1963-ban amnesztiával szabadult.

A PKKB nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt Bencsik Andrást tíz hónap letöltendő szabadságvesztésre, Bertók László Attila újságírót pedig nyolc hónap két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte szerdán kihirdetett elsőfokú határozatában.

A bíróság a büntetőperben beszerezte a fél évszázaddal ezelőtti periratokat, és abból megállapította, hogy az akkori eljárásban utoljára Mécs Imrét tartóztatták le, és a vallomásában szereplő információkról már korábban is tudomást szereztek a hatóságok, főként a többi gyanúsított nyilatkozataiból. Tehát Mécs Imre abban az eljárásban semmi újat nem mondott a rendőröknek.

A bíróság nagy súlyt tulajdonított annak, hogy valakit a nagy nyilvánosság előtt azzal vádoltak meg: vallomásával mások halálát okozta.

A bíróság szóbeli indoklásában rámutatott: a Magyar Demokrata cikke alapján az olvasó kész ténynek vehette, hogy Mécs Imre elárulta társait.

"Nem is kaptam levegőt, amikor kihirdették az ítéletet" - kommentálta a döntést Bencsik András az Indexnek. Mécs ügyeiről már két korábbi bírósági döntés is szólt, melyek közül az első jogerősen felmentette őt, a második perben pedig első fokon megrovást kapott. A főszerkesztő az Indexnek elmondta, szerinte a per tárgyát képező cikkben nem azt írták, hogy Mécs jelentette fel a négy forradalmárt, ezért csak a bíró "bő fantáziáján" múlott, hogy az írásba belelátta a "legsúlyosabb becsületsértés" megvalósítását.

Bencsik András: koncepciós per

Bencsik András, a Magyar Demokrata című hetilap főszerkesztője az MTI-nek nyilatkozva elképesztőnek, példátlannak és kétségbeejtőnek nevezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) szerdán kihirdetett elsőfokú döntését, amely tíz hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte.

"Nem tudom felfogni, elképesztőnek, példátlannak, kétségbeejtőnek, rémületesnek tartom az ítéletet és mélyen igazságtalannak, (...) azért mert ebben az ügyben, annak a cikknek kapcsán, amely miatt most tíz hónapot kaptam van két bírói ítélet (...) két bíróság felmentő ítéletet hoz, egy harmadik bíróság pedig tíz hónapra bevarr" - mondta el Bencsik András az MTI érdeklődésére.

A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy vádlott-társával, Bertók László Attila újságíróval együtt fellebbeznek az ítélet ellen.

Kijelentette: "nem érzem magam bűnösnek (...) kettő szóért kaptam 10 hónapot, a két szó így hangzik: a társaira valló. A bíró azt mondta, hogy ez azt jelenti, hogy (...) én ezzel a két szóval nem kevesebbet állítottam, mit azt, hogy Mécs Imre miatt haltak meg emberek (...) ez a legaljasabb belemagyarázás, tehát ez egy koncepciós per".

***

"Szokatlannak tartom az ítéletet, (...) a bírói gyakorlatban nem szokás rágalmazás miatt végrehajtandó szabadságvesztést, sőt felfüggesztett szabadságvesztést sem kiszabni" - mondta ugyancsak csütörtökön az MTI-nek Nehéz-Posony István ügyvéd, aki gazdag tapasztalatokkal rendelkezik médiával kapcsolatos, illetve büntető ügyekben.

Az ügyvéd elmondta: az ilyen verbális bűncselekményeknél az állandó bírói gyakorlat szabadságvesztés helyett pénzbüntetést szokott alkalmazni. Ő is hozzátette azonban, hogy a törvény nem zárja ki a szabadságvesztés büntetést sem. Nehéz-Posony István úgy vélekedett, hogy a cselekmény súlyára vezethető vissza a Bencsik-ügyben első fokon kiszabott ítélet. Az ügyvéd utalt egyrészt a nagy sajtónyilvánosságra - arra, hogy egy hetilapnak több tízezres olvasótábora van -, másrészt leszögezte: "nem egyszerűen arról volt szó, hogy (Bencsik András) valótlan tényt állított, hanem olyasmit, ami alapján (Mécsi Imre) felelőssé tehető négy ember haláláért".

Bócz Endre egyetemi oktató, az igazságügy-miniszter főtanácsadója, egykori fővárosi főügyész szintén szokatlannak nevezte a Bencsik András ügyében szerdán kihirdetett ítéletet.

Rágalmazás esetében szokatlanul súlyos büntetés a letöltendő szabadságvesztés - mondta Bócz Endre, ugyanakkor hangsúlyozta: az sem megszokott, hogy valakit más emberek kötélre juttatásával vádoljanak. Hozzátette: a rágalmazásért általában pénzbüntetést szoktak kiszabni.

Bencsik András és vádlott-társa fellebbez az ítélet ellen, így a büntetőügy másodfokon a Fővárosi Bíróságon folytatódik majd. Bócz Endre elmondta: a másodfokú bíróság felül fogja vizsgálni, történt-e rágalmazás, helytálló-e az eset büntetőjogi minősítése, továbbá azt is, arányos-e a büntetés.

MTI - fidesz.hu