Elkészült a holokauszt áldozatai emlékhelye

A budapesti Holokauszt Doumentációs Központ és Emlékgyűjtemény a Páva utcai, használaton kívüli zsinagóga épületének műemléki rekonstrukciójával és egy új épületegyüttes megépítésével jött létre. A komplexum létrehozásának folyamata még az Orbán-kormány idején indult el.

Dátum: 2004-01-21 18:34:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=19251
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:26:11.919773, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Magyar Auschwitz Alapítvány (MAA) elnöke, Vámos Tibor akadémikus 1998 őszén kereste meg a kulturális minisztériumot, kérve, hogy a tárca támogassa a központ és a kiállítás létrehozását. Az alapítvány a holokauszt dokumentumainak összegyűjtésére, a túlélők emlékeinek megőrzésére és a magyarországi holokauszt múzeum megalapítására jött létre 1990-ben. A múzeum megalapításához a francia kormány több mint 100 millió forintos adománya adott lendületet.

Az Orbán-kormány 2002 márciusában a MAA-ból létrehozta a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítványt, amelynek feladata a náci koncentrációs táborokban faji, vallási és más okokból elpusztított magyar állampolgárok emlékének megőrzése és a holokauszttal kapcsolatos dokumentumok gyűjtése.

A polgári kormány idején született döntés arról, hogy április 16-án, az első magyarországi gettó felállításának napján minden évben holokauszt-emléknapot tartsanak a Parlamentben és az iskolákban. Az emléknapra 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett javaslatot. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) üdvözölte a kezdeményezést, jelképesnek és korszakosnak nevezve a felvetést.

Az Országgyűlés még abban az évben nyilvánította április 16-át a holokauszt, s február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Utóbbi időpont Kovács Bélának, a kisgazdapárt főtitkárának személyéhez kapcsolódik: a politikust 1947. február 25-én hurcolták el a Szovjetunióba, ahol nyolc évig raboskodott.

A kulturális minisztérium szakemberei az előző kormány idején először a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában tervezték kialakítani a holokauszt múzeumot, az épületet azonban végül túlságosan nagy méretűnek találták e célra.

A központ létrehozására tulajdonosként a Budapesti Zsidó Hitközség bocsátotta a magyar állam rendelkezésére a Páva utcai telket, és a használaton kívüli zsinagógát.

Tordai Péter, a Mazsihisz akkori elnöke ugyanakkor 1999 novemberében úgy nyilatkozott: "nem lelkesedik" azért, hogy a múzeum helyszíne a romos épület lesz, az ugyanis nem az egykori gettó területén található.

A Magyar Auschwitz Alapítvány elnöke 2002. február 11-én az MTI-nek azt mondta: "súlyos egyensúlyi hiányosságokhoz vezet a magyar történelem, illetve Magyarország nemzetközi megítélésében, hogy a Terror Háza már elkészült, míg a holokauszt ügyével foglalkozni hivatott dokumentációs központ és emlékmúzeum kialakítása még mindig nem kezdődött el". (A Terror Háza 2002. február 24-én nyílt meg.)

Vámos Tibor utalt arra, hogy a kulturális tárca még 1999-ben vállalta, hogy elkülönített költségvetési keretből másfél év alatt helyreállítja a Páva utcai zsinagóga épületét.

A központ alapkövét 2002. december 16-án Medgyessy Péter miniszterelnök, Görgey Gábor kulturális miniszter és - a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnökeként - Vámos Tibor helyezte el.

A központ - 2005-ben, Jerger Krisztina főrendező tervei alapján megnyíló - állandó kiállításának előkészítésére a közalapítvány kuratóriumának megbízásából történész-muzeológus szakbizottság alakult.

A tárlat interaktív módon, számítógépen elérhető adatbázisok, hagyományos és digitális térképek, "touch the screen" monitorok, albumok, képek, installációk, segítségével mutatja majd be a magyarországi vészkorszakot.

A kiállítás tizennyolc történeti tárgykörben ad áttekintést, ezek között szerepel: rasszizmus és az antiszemitizmus Európában és Magyarországon a második világháborúig; Magyarország német megszállása és a deportálás előkészítése; a romák és más nem zsidó üldözött közösségek a holokausztban; a zsidóság gazdasági kifosztása; az egyházak és a holokauszt; az embermentés és ellenállás; megtorlás és felelősségre vonás; a holokauszt emlékezete.

Az emlékfal 550 ezer magyar állampolgárnak állít majd emléket. A megnyitóra 60 ezer áldozat nevét örökítik meg, a kutatások nyomán a további nevek folyamatosan kerülnek fel a falra.

Az 1923-ban épült, eklektikus stílusú Páva utcai zsinagóga 1944-ig működött templomként. Azt követően internáló táborként használták, majd 1945-től 1967-ig alkalomszerűen ismét rendeztek ott szertartást. A gyülekezet egyre fogyatkozó létszáma miatt a templomot később bezárták; utoljára 1982-ben tartottak a istentiszteletet. 1986-ban az épületet életveszélyesnek nyilvánították.

A restaurálás során statikailag megerősítették és szigetelték a falakat, rekonstruálták az egykori, jelentős részben megsemmisült ólmozott üvegablakokat, új lámpákat, csillárokat, gyertyatartókat készíttettek.

A belső kertből a mozgatható üveglamellás szerkezetű üvegépítményben lépcsőn közelíthetőek meg az új épületszárny mélyföldszintjén kialakított kiállítási termek.

A földszinten egyebek mellett előadóterem, levéltár, könyvtár kapott helyet, míg az első emeleten a kutatáshoz kapcsolódó munkaszobákat alakították ki.

A telken a zsinagóga által határolt sarkokat is beépítették: a földszintre és a karzatra került a mintegy nyolcvan hívő befogadására alkalmas imaterem, a helytörténeti ismeretek gyűjteménye és a klubhelyiség.

Az épület szintjei akadálymentesen elérhetők a mozgásukban korlátozottak számára is. A központ tervezője - meghívásos tervpályázat alapján - Mányi István és építész stúdiója, kivitelezője a BAUCONT Építőipari Rt., tulajdonosa a Budapesti Zsidó Hitközség, építtetője a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.

MTI - fidesz.hu