Európai Parlament: intézményes védelem a kisebbségeknek
A júniusi választások után újjáalakuló Európai Parlamentben (EP) három bizottság is foglalkozik majd a kisebbségi jogok védelmével, s közülük kettőnek az illetékességi körébe magyar kezdeményezésre, újonnan kerül bele ez a terület - közölte csütörtökön Szájer József, a Fidesz európa parlamenti megfigyelője.
Dátum: 2004-01-22 14:37:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=19285
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:26:22.549929, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Elmondta, hogy az EP bizottságai ezen a héten döntöttek a következő parlament bizottsági szerkezetéről, amely lényegesen meg fog változni a jelenlegihez képest.
Az Európai Néppárthoz tartozó magyar megfigyelők tavaly nyáron kezdeményezték, hogy a következő parlamentben legyen olyan bizottság, amely a kisebbségek ügyeivel foglalkozik. A most jóváhagyott határozattervezet szerint az új rendszerben húsz bizottság lesz, s közülük kettőnek az illetékességi körében is megjelenik ez a témakör.
Az egyik a külügyi bizottság, amelynek emberi jogi albizottsága a harmadik országok viszonylatában foglalkozik az emberi jogokkal, valamint a kisebbségek védelmével és a demokratikus értékek előmozdításával.
A másik a szabadságjogokkal, valamint a bel- és igazságügyekkel foglalkozó bizottság, amelynek illetékességi körébe a polgári, az emberi és az alapvető jogoknak az EU területén való érvényesülése tartozik, ide értve a kisebbségek védelmét is.
E kérdések tárgyalhatók lesznek egy harmadik testületben, a kulturális bizottságban is. Ez azonban nem jelent változást a jelenlegi helyzethez képest, mert e bizottság hatásköre eddig is kiterjedt a kulturális és a nyelvi sokféleség védelmére és előmozdítására.
A cél éppen az volt, hogy a kisebbségi jogok védelmének kérdése ne csak kulturális, hanem ennél szélesebb értelemben és mind az unión belüli, mind az azon kívüli kisebbségekre vonatkozóan jelenjen meg az EP-ben - állapította meg Szájer József.
Elmondta, hogy ennek érdekében korábban tárgyalt Pat Coxszal, az EP elnökével és valamennyi fontosabb parlamenti frakció vezetőivel. E lobbizás eredményeként az újjáalakuló parlamentben már jogilag is biztosítva lesz, hogy a képviselők felvethessenek a kisebbségek védelmével kapcsolatos kérdéseket.
E fejlemény abból a szempontból is áttörés, hogy a határozati javaslat - az alkotmányos szerződés tervezetével ellentétben - nem a kisebbségekhez tartozó személyeknek, hanem maguknak a kisebbségeknek a jogait említi. Ebbe pedig a kollektív és az egyéni jogok egyaránt beletartoznak - jegyezte meg Szájer József.
Az új bizottsági rendszerről szóló határozattervezetről a jövő héten szavaz az EP plenáris ülése, s a képviselő szerint gyakorlatilag biztosra vehető, hogy megerősíti a javasolt változtatásokat.
MTI - fidesz.hu