Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

A költségvetés megbukott. És a kormány? - 5.

A kiadáscsökkentést máris meg kell kezdeni, mivel a deficitcsökkentés forrásai bevételnövelésből már kimerülni látszanak. A kormánykiadások szintje olyan nagy, ami árt a gazdaság hosszú távú növekedési kilátásainak. A költségvetés konszolidációjához olyan középtávú stratégiára van szükség, amely gondoskodik az adófizetők körének bővítéséről, miközben, ahol lehet, csökkentenék az adókat, és amely javítaná a költségvetési döntések következményeinek előre láthatóságát- állapította meg a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a szerdán Párizsban kiadott legújabb ország-felmérésében.


Dátum: 2004-01-28 11:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=19471
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:27:20.601842, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


A magyar EU-konvergencia számára a legfontosabb az ország versenyképességének fenntartása és erősítése a legszélesebb értelemben, úgy, hogy Magyarország vonzó hely legyen az üzleti tevékenység fejlesztése számára.

A folytatódó erős növekedést azonban nem lehet pusztán a termelékenység növekedésére alapozni, hanem jobban ki kell használni a munkaerőforrásokat. A magyar gazdaságot alacsony foglalkoztatási arány jellemzi, és azon belül is nagy az eltérés az ország gyorsan fejlődő, már munkaerőhiánnyal küzdő középső és nyugati része, illetve a többi része között - írták az OECD elemzői.

Az OECD szerint kívánatos Magyarország mielőbb belépése az euróövezetbe, azonban az ehhez vezető stratégia nem kockázatmentes, e téren a legnagyobb kihívás az infláció és költségvetési hiány csökkentése.

Az OECD elemzői emlékeztettek, hogy a magyar államháztartás hiánya 2002-ben a GDP 9,2 százaléka lett, a tavalyról most becsült 5,6 százalékos GDP-arányos hiány ehhez képest nagy javulás, ám a 2008-as euróövezeti csatlakozáshoz már 2006-ra 3 százalékra kellene csökkenteni a hiányt, elsősorban kiadáscsökkentés révén.

Az OECD elemzői szerint a magyar pénzügypolitika túlterheltnek tűnik, mivel nem csak az inflációs célt kell követnie, hanem szűk sávban stabilizálnia kell a forint árfolyamát is az euróövezeti csatlakozás érdekében. A piaci körülmények miatt ezek a célok alkalmanként összeegyeztethetetlenek lehetnek. E problémával szemben a Magyar Nemzeti Bank tájékoztató politikája - hogy árfolyamcélt említ - megfelelőnek látszik.

A bérek megállapításánál tekintetbe kell venni az infláció csökkentésének célját - írták.

Az OECD szerdai elemzésében a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedésére 3,3 százalékos, jövőre 3,8 százalékos becslés szerepel. A magánfogyasztás az idén 2,0 százalékkal, jövőre 3,6 százalékkal nő az OECD előrejelzése szerint. A közfogyasztás idén 0,5 százalékkal, jövőre 0,1 százalékkal bővülhet. A beruházások idén 5,6 százalékkal, jövőre 7,6 százalékkal nőhetnek. Az OECD előrejelzése szerint a magyar export az idén 7,2 százalékkal, jövőre 9,0 százalékkal bővülhet. Az import idén 6,0 százalékkal, jövőre 8,9 százalékkal gyarapodhat. A folyómérleghiányra erre az évre és jövőre egyaránt 5,5 százalékot becsültek a GDP-hez képest.

Erre az évre 6,5 százalékos, jövőre 4,5 százalékos inflációt jósoltak az OECD elemzői szerdán. A 2004-es költségvetést a szocialista-szabad demokrata kormány 5,8 százalékos, azaz az OECD előrejelzéséhez képest csaknem egy százalékkal alacsonyabb inflációval számolta. A fenti jelzések szerint a költségvetés tehát megbukott. És a kormány? - merül fel sokakban a kérdés. Hiszen a költségvetést nem valami időjárási katasztrófa hozta létre, s a bukását sem ez okozta, hanem a Medgyessy Péter vezette szocialista-szabad demokrata kormány.

Az államháztartás hiánya szerintük az idén a GDP 4,3 százaléka - szemben a Medgyessy-Kuncze által tervezett 3,8 százalékkal, valamint a kormánynak újabb költőpénzt adó 4,6 százalékos Draskovics-tervvel -, jövőre pedig 3,3 százaléka lesz.

Mivel a jelentés még karácsony előtt készült, egy újságírói kérdésre válaszolva Val Koromzay, az OECD igazgatója szerdán budapesti tájékoztatóján elmondta, hogy az azóta publikált 2003-as államháztartási hiánnyal, ami a GDP 5,6 százaléka lesz és a módosított 2004-es államháztartási hiánnyal, amely 4,6 százalékra változott, fel fogják frissíteni a jelentést.

MTI - fidesz.hu

Kapcsolódó elemek