Lökéshullám

Az ősz elején mért kiegyenlített erőviszonyok nem maradtak fenn sokáig: január közepére drámaian megváltozott a politikai és gazdasági közhangulat. Ennek leglátványosabb jele a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség növekvő előnye az MSZP-vel szemben - derül ki a HVG megbízásából készült legfrissebb Medián-elemzésből.

Dátum: 2004-01-29 10:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=19519
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:27:36.031611, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az elmúlt hónapokban a vezető pártok támogatottságában bekövetkezett jelentős változás fokozatosan egyre szélesebb körben válik ismertté. Arra a kérdésre, hogy "ha most lennének a választások, melyik pártnak lenne a legnagyobb esélye a győzelemre?" januárban már 20 százalékponttal kevesebben nevezték meg az MSZP-t (25 százalék), mint riválisát (45 százalék). A változás hatott a megmaradt MSZP-hívek önbizalmára is, hiszen a pártjuk győzelmét valószínűsítő szocialista szavazók aránya, ami az elmúlt hónapokban mindig meghaladta a 80 százalékot, most 70 százalékra esett vissza.

A kormánypárti (különösen a szabaddemokrata) szavazók romló hangulata nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hónapról hónapra nőtt, januárra pedig már 64 százalékpontra ugrott azok aránya, akik szerint az országban "rossz irányba mennek a dolgok". Egyébként ebben a ciklusban eddig még egyszer sem, és az előző ciklusban is csak egyszer, 2001 februárjában vélekedtek ennél is többen (65 százalék) ugyanígy. A kormánypárti szavazók körében egy negyedévvel ezelőtt 22 százalék, most januárban viszont már 33 százalék volt az iránnyal elégedetlenek aránya.

A hangulatromlásnak alighanem főleg gazdasági gyökerei vannak. Az ország gazdaságára és a válaszadók háztartásának körülményeire vonatkozó mutatók már tavaly nyár óta meglehetősen alacsonyan álltak, most pedig még mélyebbre süllyedtek: az emberek 70 százaléka szerint az elmúlt 12 hónapban romlott vagy sokat romlott az ország gazdasági helyzete (októberben még csak 57 százalékuk vélekedett így), és 55 százalékuk érzékelt romlást saját háztartásának anyagi helyzetében (szemben a tavaly októberi 43 százalékkal). A gazdasági jövőt is növekvő arányban látják sötétnek a polgárok: három hónap alatt 43-ról 59 százalékra nőtt az ország helyzetének romlására számítók aránya, és 37-ről 44 százalékra azoké, akik háztartásuk anyagi helyzetében prognosztizálnak visszaesést.

A fentiek ismeretében aligha meglepő, ha a - felmérés idején még hivatalban volt, de már menesztett - pénzügyminiszterről, László Csabáról még a korábbinál is kevesebben nyilatkoztak kedvezően. A közvélemény azonban egyelőre kijelölt utódának sem szavaz bizalmat. Draskovics Tiborról, akit meglepően sokan ismernek (a megkérdezettek 58 százaléka tudott róla véleményt nyilvánítani), még elődjénél is kevesebben (28 százalék) mondták, hogy a jövőben szívesen látnák "fontos politikai szerepben".

A vezető politikusok népszerűségi rangsorának legfontosabb fejleménye a miniszterelnök támogatottságának további hanyatlása. Medgyessy Péter népszerűsége már a nyári-ősz eleji időszakban is esett (júliusról októberre 5 százalékponttal), de még akkor is az emberek többsége nyilatkozott róla kedvezően (HVG, 2003. október 25.). Mostani 43 pontos tetszési indexe azonban már rosszabb, mint négy évvel ezelőtt Orbán Viktoré (46 pont) volt, egyébként pedig pontosan megegyezik az előző miniszterelnöknek a Medián által 2000 decemberében kimutatott negatív rekordjával. Orbán és több párttársa (köztük az európai parlamenti választási listát vezető Schmitt Pál) viszont az ősz óta statisztikailag számottevő mértékben kedveltebb lett, míg a kormányoldalon ez csak Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszterről mondható el, akiről épp a felmérés idején derült ki, hogy ugyancsak az Európai Parlamentbe jelölik. A kormánypárti politikusok közül egyébként az SZDSZ vezetői (Kuncze Gábor és Demszky Gábor) népszerűbbek, mint az MSZP-éi. Az utóbbiak közül januárban is Szili Katalin parlamenti elnök kapta a legtöbb "szimpátiaszavazatot".

A Medián kérdezőbiztosai ezúttal is közel 40 politikusról kértek véleményt, de a húszas toplistára csak a parlamentben vagy pártjukban vezető tisztséget, esetleg egyéb közhivatalt betöltő s egyúttal legismertebb politikusok kerültek fel. Emiatt ez alkalommal Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter is kimaradt (70 százalékos ismertsége nem volt elég a listára kerüléshez), akinek egyébként 25-ről 29 pontra nőtt a "tetszési indexe". Az ismertebb kormánytagok közé számít még a honvédelmi tárca birtokosa, Juhász Ferenc (61 százalék), valamint a gazdasági és közlekedési miniszter, Csillag István (59 százalék), de a rokonszenvindex mindkettőjük esetében az átlag alatt marad (43, illetve 36 pont).

HANN ENDRE, HVG, 2004. január 31., 83-84. oldal