Kökényék növelik a betegek számát

Az ország kezd egy gyorsuló ütemben lepusztuló egészségügyi nagyüzemhez hasonlítani. A csodaszerként beállított nadrágszíjhúzás pedig csak a gyomorbetegek számát növelheti - írja közleményében az Allergiás Betegek Országos Szövetsége elnöke.

Dátum: 2004-02-10 10:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=19902
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:30:39.814854, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Hogyan tehető az egészségpolitika is egészségellenessé?

Egy normálisnak nevezhető, takarékos egészségpolitika fontossági sorrendje csak az egészségmegőrzéssel, a betegségmegelőzéssel kezdődhet, és a mégis megbetegedettek mielőbbi meggyógyításával folytatódhat. A társadalom tartósabban beteg tagjainak gyógyítását, kezelését csak egy kölcsönös közösségvállaláson alapuló egészségbiztosítás rendszere alapján, tehát minél több egészséges társunk munkájának nagyobb eredményességétől várhatjuk.

Így hát bárki beláthatja, hogy az egyén és az ország közös érdeke - emberi, de pénzügyi szempontból is - a gyógyítható betegek mielőbbi meggyógyítása, ezzel munkaképességük kiteljesítése, helyreállítása lenne.

A hazai egészségügyre a józan gazdálkodás egyre kevésbé jellemző. Mind több az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező krónikus beteg, míg a bajukból végleg kigyógyultakra többen már gyanakodva néznek, gondolván, eddig talán csak szimuláltak. Az ország kezd egy gyorsuló ütemben lepusztuló egészségügyi nagyüzemhez hasonlítani. A csodaszerként beállított nadrágszíjhúzás pedig csak a gyomorbetegek számát növelheti.

Magyarországon ma legalább 2,5 millió allergiás él. A talán legtöbb embert érintő népbetegségben szenvednek. Számuk egyre gyorsuló ütemben növekszik. Jelentős hányaduk később asztmássá is válik, mely állapot sajnos hosszan sorolható további betegségek okává válhat.

A gyógyíthatóság a tudomány mai állása szerint jelenleg csak az allergiások egyelőre kis töredéke számára áll fenn, de remélhető, hogy arányuk lassan növekedni fog. Az ilyen betegek száma hazánkban most talán tízezerre becsülhető, bár róluk célzott felmérés még nem is készült. Az "immunterápia" - amelytől a gyógyulás is remélhető - a betegnek az allergénhez való lassú, gondosan felügyelt hozzászoktatása elvén működik. Mivel a betegek allergiája a legkülönbözőbb anyagokkal szembeni egyéni érzékenységükön alapszik, az alkalmazott gyógyszerek elkészítésére sem a tömeggyártás a jellemző, a szokásosnál ezért drágábbak.

Ettől alapvetően eltér az allergiások kevésbé szerencsés többségének kezelése, amely - mivel a kiváltó októl csaknem függetlenül, pusztán a kellemetlen tünetek csökkentésén vagy megelőzésén alapszik - viszonylag kedvezőbb árú, tömegtermeléssel előállítható szerekkel történik. E betegtársaink esetében sajnos nem számíthatunk a meggyógyulásra, tehát a tudomány mai állását tekintve életük végéig gyógyszerfogyasztók maradnak, és csak reménykedhetnek, hogy a mellékhatások kevéssé fogják más irányban is tovább károsítani egészségüket.

Az immunterápiával gyógyíthatók közül most 1500 betegnek van olyan szerencséje, hogy orvosa és saját kérésére nála még egy új kormányrendeletet megelőzően megkezdték a gyógykezelést. Nem biztos azonban, hogy folytatni is fogják, ha a jogalkalmazók nem találják eléggé kisjövedelműnek. A folytatáshoz megkívánt kispénzűségre nincs szabály, de aki gyógyszert akar, annak nyilatkoznia kell a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelemről. Nem kérdezik, hányan élnek a közös bevételből, van-e némi tartalékuk is, vagy éppen vagyonuk nagysága miatt utálnak jövedelem után nézni.

Kérjük az érintett betegeket, ne törődjenek a kormányrendelet "okosságával", ha gyógyulni (és ezzel a többi beteg ellátásához közpénzt megtakarítani) akarnak, nyilatkozzanak minél gyorsabban. A dédmama születési kivonatát most még nem kell csatolniuk!

A jobban keresők (senki se kérdezze, hogy ez mit is jelent?), számára is azt javasoljuk, legyenek jogkövetők, bármilyen is a "jog", de forduljanak azonnal hozzánk, ha elutasítanák igényüket. Talán még kipróbálhatjuk, jogállamban élünk-e, vagy csak úgy tűnik.

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal megszervezésére, és ezzel együtt az egészségügyi költségvetés józan mértékű, tehát jelentős megnövelésére pedig nem várhatunk tovább! Azért sem, mert az OEP az újabb hírek szerint nemcsak az allergiásoktól, hanem sok más esetben is kér jövedelemnyilatkozatot, és az Alkotmánybíróságot sem jó túlterhelni.

Budapest, 2004. február 10.

Pós Péter,

az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke,

a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja

OS - fidesz.hu