A konszolidáció ellenére ismét milliárdokat öntenek a BKV-be

A BKV Rt. működésének zavartalansága érdekében 15 milliárd forintos likvidhitel felvételéhez járult hozzá keddi ülésén a fővárosi önkormányzat tulajdonosi bizottsága. A Fidesz-MKDSZ-frakció, amely a döntéshez nem járult hozzá, érthetetlennek tartja, hogy a 2002-ben konszolidált cégnek miért nagy megint az adóssága.

Dátum: 2004-02-10 16:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=19923
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 19:30:46.159525, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az rt. a kritikussá vált külső finanszírozási problémák miatt kezdeményezte likviditási helyzetének rendezését. Mint a vezérigazgató-helyettes közölte, az idén várhatóan 25-30 milliárd forint hitelfelvételre lesz szükségük.

A helyszíni kiosztású javaslat elfogadását az MSZP- és az SZDSZ-képviselők támogatták. A MIÉP-es alelnök elutasította az indítványt, a Fidesz-MKDSZ két képviselője nem vett részt a szavazásban, pedig a vitában hozzászóltak.

Szentgyörgyi Tamás, az rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese az idei adójogszabályokkal, a jegyek utáni állami árkiegészítések késésével, az állami normatíva és a fővárosi támogatás várhatóan második félévi átutalásával, a beruházásokból fakadó fizetési kötelezettséggel és a cég által tavaly hitelből megelőlegezett Haller utcai rekonstrukció 1,7 milliárd forintos költségével indokolta ezt a rövid lejáratú hitelfelvételt.

Zsinka László (MIÉP) alelnök egyebek közt kifogásolta a cég működési költségeinek erőteljes növekedését, a személyi jellegű kifizetések 12 százalékos emelésének tervét. Hibásnak tartotta a tevékenységek korábbi kiszervezését, illetve szóvá tette, hogy az idei összesen 18 százalékos tarifaemeléshez viszonyítva túl kevés az ebből eredő mintegy 8 százalékos növekedési terv.

Kupper András (Fidesz-MKDSZ) érthetetlennek tartotta, hogy a 2002-ben konszolidált cégnek miért nagy megint az adóssága. Felvetette, hogy a BKV nehéz helyzetéért az állam és a fővárosi önkormányzat egyaránt felelős. Úgy vélte, hogy a hitellel, amit egyébként a cég tájékoztatása szerint hosszú távúra konvertálnak, még az idén nem oldódik meg semmi.

Székely Gábor (SZDSZ) alelnök az rt. veszteséges helyzetének okát jórészt abban látta, hogy a főváros tulajdonosként 2002-höz hasonlóan tavaly is csak hárommilliárd forinttal támogatta a céget. Az alelnök, aki egyúttal az rt. felügyelőbizottsági elnöke is emlékeztetett arra, hogy 1999-ben még folyóáron 12 milliárd forint volt a főváros támogatása.

Aba Botond, az rt. vezérigazgatója elmondta, hogy havi hárommilliárd forintos hitelfelvételre van szükségük. A nehézségeik okát részben abban látta, hogy a januári 13 százalékos tarifaemelésből 2,9 százalékot áfaként azonnal visszafizetnek az államnak. Tapasztalatai szerint az áremelések után egy-két hónapig csökken a jegy- és bérletvásárlók száma is.

Szentgyörgyi Tamás kérdésekre tudatta azt is, hogy tavaly a főváros által engedélyezett 22 milliárd forintos hitelkeretből 16,5 milliárd forintot vettek fel. A működést nehezítő tényezőként említette az inflációnál jelentősen nagyobb energiaár-emelkedéseket, valamint az alkatrészek, ezek közül is főként a külföldi beszerzésűek árának tetemes drágulását.

MTI - fidesz.hu