Fidesz-konferencia a termőföld tulajdonlásról

Ma Magyarországon közvetlenül vagy közvetett módon 2,5-3 millió ember kötődik az agrárgazdasághoz - hangoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter szombaton Budapesten a Fidesz által a földtulajdonlásról rendezett tanácskozáson.

Dátum: 2002-05-06 13:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=1886
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:26:26.482928, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A pénzügyminiszter rámutatott: a polgári kormány hatalomra kerülésekor, 1998-ban elkötelezettséget vállalt a magyar vidék, az agrárium és a magyar gazdák mellett.

Az állami földek versenytárgyalásos értékesítésére vonatkozó kormánydöntéssel az volt a céljuk: a földtulajdoni és -használati viszonyok úgy rendeződjenek, hogy a gazdák hasznára váljanak, a föld a helyben lakókhoz jusson - közölte.

- Azé az ország, akié a föld - idézte Wass Albert írót Varga Mihály.

A pénzügyminiszter példátlannak tartotta, hogy a "készülő kabinet" tagjai a közszférában dolgozókat, köztisztviselőket felszólítják, ne hajtsanak végre egy kormánydöntést.

- Ez az anarchia lehetőségét rejti magában - szögezte le.

Varga Mihály a kormány elmúlt négy évi agrárpolitikáját összegezve szólt arról, hogy a polgári kormányzat a bruttó hazai termék növekedésének ütemében tudta emelni a mezőgazdaság állami támogatását.

Közlése szerint 1998-2002 között az állami agrártámogatások megduplázódtak a költségvetésen belül. Sikerült zárni az agrárollót, javult a gazdák jövedelmi helyzete.

A gazdálkodóknak a kormányzat nem csak a korábbi tőkepótló hitelek forrásait biztosította, hanem új hitelkonstrukciókat is bevezetett. A gazdálkodók továbbá adó- és illetékkedvezményt is kaptak, például a családi vállalkozók idén januártól négymillió forint helyett hatmillióig vehetik igénybe az átalányadózást.

Varga Mihály jelezte azt is, hogy a szövetkezeti üzletrész-tulajdonok rendezését is felvállalta a polgári kormányzat, s eddig erre 28,3 milliárd forintot fordítottak.

A pénzügyi tárca irányítója emlékeztetett arra, hogy az idén mintegy 100 milliárd forintnyi friss tőke áramolhat a mezőgazdaságba a termőföld-vásárlási és fejlesztési, illetve forgóeszköz-hitelek révén.

A családi gazdaságoktól idáig mintegy 70 milliárd forintnyi hitelkérelem érkezett a Magyar Fejlesztési Bankhoz. Ebből 47,5 milliárdot a családi gazdaságok, míg 23 milliárd forintot a kis- és középüzemek kértek, ez összesen 2700 hitelkérelem-igény pozitív elbírálását jelentette.

Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter arról beszélt: a kormány döntésével, vagyis az állami földek megvételének lehetőségével kialakulhat a vidéki középbirtokosság, amit a parasztság már régen szeretett volna elérni.

Az agrárminiszter bejelentette, hogy a versenytárgyalások várhatóan a jövő héten már megkezdődhetnek.

A miniszter nagy vonalakban ismertette a versenytárgyalási szabályzatot is. Eszerint az eljárás nyilvános, és csak az tehet ajánlatot az állami földek megvételére, akinek a törvény szerint elővásárlási joga van. Ezek: a családi gazdálkodó vagy a gazdálkodó családtagja, továbbá a közös háztartásban élő családtag, a helyben lakó szomszéd, a helyben lakó, továbbá a Nemzeti Földalap, a haszonbérlő és a részes művelő. A felsorolás egyben sorrendiséget is jelent az elővásárlásnál.

Közölte azt is, hogy a megvásárolható földeket 30 nappal a versenytárgyalás előtt meg kell hirdetni a helyi önkormányzatoknál, megyei földművelésügyi hivataloknál, valamint a Nemzeti Földalap Kht. ügyfélforgalmi irodájában, ahol bárki számára megtekinthető a lehetőség.

A földek érték-meghatározásánál az a képlet az irányadó, amely a kormányrendeletben szerepel. Vitás esetekben igazságügyi szakértőt is igénybe lehet venni.

A versenytárgyalásra annak megkezdése előtt az érdeklődőknek regisztráltatniuk kell magukat. Ha valaki egy adott földrészletre elfogadott érvényes ajánlatot tesz, de attól eláll, bánatpénzt kell fizetnie.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazda Szövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke aláhúzta: a termőföld-kérdésben nincs alku. Ezt a vidéken élők társadalma már 1997-ben is kinyilvánította.

Jelezte: ez a földvásárlási lehetőség a gazdák számára rendkívül fontos amiatt, hogy a családi gazdaságok valóban megerősödhessenek. Fontos továbbá az is, hogy a magyar termőföld a magyar gazdálkodóké maradjon.

A családi gazdaságok szaporodását az is jelzi - mutatott rá Jakab István -, hogy eddig 14 ezer családi gazdaság van az országban, ami 40 ezer családot érint, és mintegy 800 ezer hektár termőföldet jelent.

A kormány által megkezdett családi gazdaságokat segítő programot pedig be kell fejezni - szögezte le a Magosz elnöke.

A tanácskozáson résztvevő és felszólaló miniszterek és országgyűlési képviselők, többek között Turi-Kovács Béla, Boros Imre, Medgyasszay László, Font Sándor és Farkas Sándor azt hangsúlyozták, hogy a magyar termőföldet meg kell védeni, ehhez pedig a polgári oldalnak szoros összefogásra van szüksége.

Turi-Kovács Béla javasolta, hogy szervezzenek egy nemzeti szövetséget, amely e cél érdekében tevékenykedik.

Farkas Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke kitért arra, hogy jelenleg a magyar termőterület mintegy 50 százaléka van az egyéni gazdák tulajdonában, de a társas vállalkozások adják a magyar mezőgazdaság termelésének több mint a felét.

Ezt az arányt a magángazdák javára kell megváltoztatni. Ehhez járul hozzá - mint mondta -, hogy a kormány lehetővé teszi a gazdáknak az állami földek megvételét. A kezdődő versenytárgyalások során magántulajdonba kerülő mintegy 400 ezer hektár adja a magyar termőföld 8-9 százalékát.